Hétfőn az első óránk magyar volt. C még a csengő előtt bejött a terembe, és valamit szöszmötölt a jegyzeteivel, vagy egy másik osztály dolgozatával, ki tudja.

– Milyen volt a hétvégéje? – érdeklődtem. C felnézett, és amint meglátott engem, illetve a két fiút, Szőkét és Dobost, egyből összeugrottak az arcizmai.

– Nagyon jó, és köszönöm a köveket! Igazán ostoba ötlet volt!

Igyekeztem minél ártatlanabb fejet vágni. – Milyen köveket?

–Jaj, ne játssza nekem itt a hülyét!

Erre nem bírtam, elnevettem magam. – Jól van, na, de olyan vicces volt!

– Hát nem volt vicces!

– Oké, sajnáljuk!

C erre csak megrázta a fejét, a továbbiakban szóra sem méltatott minket. Jó, hát nem mindegy, honnan nézve volt vicces.

Aznap alig vártam az utolsó órát, ugyanis akkor tartottuk az első filozófiát. Tényleg kíváncsi voltam erre a tárgyra, ráadásul nem csak én. Szőke és Narancs is felvette a faktot. Mikor belépett a tanár a terembe, már tudtam, hogy ez lesz a kedvenc órám.

Egy magas, szőke pasas jött be, állán kecskeszakáll, kék szeme mintha belém látna. Nem volt kövér, de nem is volt olyan vékony, mint mondjuk C. Éppen formásan izmos. A hangja meleg, barátságos, se nem magas, se nem mély. Óraadó volt az iskolában, ezért nem láttuk eddig. Mesélt nekünk a filozófia tárgyáról, az ókorról, meg a jelenkor filozófiai kérdéseiről, miközben én elképzeltem, milyen lehet meztelenül. Vajon van szőr a mellkasán? És ha igen, akkor az is szőke? Egy pillanatra becsuktam a szemem, hogy összeszedjem magam. Mégis ott ült mellettem Szőke, akivel amúgy együtt jártunk. Csak nem kellene arról ábrándoznom, hogy nézhet ki a filozófia tanár meztelenül.

Másnap reggel angollal kezdtünk. Mivel Szőke németes volt, ezen az órán mindig Narancs mellett ültem. Az angoltanár épp a táblánál magyarázta a szenvedő szerkezetet, miközben én a kezemen támaszkodva hallgattam a már untig ismételt nyelvtani formákat.

– Ez az ember már nagyon régóta nem szexelt – hajolt hozzám Narancs.

Fél szemöldököm felvonva néztem rá. – Ezt honnan veszed?

– Nagyon nagyok a golyói.

Önkéntelenül is odanéztem, majd egyből a szemem elé kaptam a kezem. – Baszd meg! És te mi a fenének nézegeted a golyóit?

– Csak mert nagyon feltűnő. – Ennyivel zárta rövidre. Mint évekkel később kiderült, egyéb oka is volt férfiak golyóit hesszelni, de ezt akkor még ő sem tudta.

– Hát, én valahogy nem vettem észre.

– Ha nagyon unalmas az óra, mindig elképzelem, hogy melyik milyen fejet vághat orgazmus közben.

– Mi van?

– Próbáld ki!

Ránéztem az angol tanárra, aki egy harmincötös, kissé kövér pasas volt, enyhén megkopott hajjal. Megjelent előttem az orgazmus feje, amire elhúztam a számat. – Hát ez nem nagyon jó hobbi.

– De! – győzködött Narancs. – Tök vicces! Pölö, próbáltad már C-t elképzelni?

Kiesett a toll a kezemből, ahogy láttam a képet, mikor C arcát összerántja a grimasz, húsos ajkát felhúzza, hegyes szemfogai előtűnnek, az izmai megfeszülnek, amitől még erősebben türemkednek ki az erek a karján. Kirázott a hideg. Elfeküdtem a padon, miközben végighúztam a tenyerem az arcomon. – Pfúúúj! Hagyjál már!

– Én már mindegyiket elképzeltem. A rajztanár csaj pölö egész jó – vigyorgott.

Végiggondoltam, amit mond, és akkor eszembe jutott a filozófia tanár, ahogy zihál, az addig szigorú kék tekintetéből szexuális izgalom árad, a haja kissé csapzott, a hátamba mar, míg én lovagló ülésben mozgok rajta, és beletúrok a hajába. Mellem a szőke mellkas szőrzetét súrolja, ő közben ajkát a nyakamba fúrja, és én érzem a forró leheletét.

Narancs rántott vissza a valóságba. – Ugye, hogy van olyan, aki nem rossz!

– Akkor is hülye vagy! – mosolyogtam.