"--Tudok egyedül is menni--mondtam megsértődve de már késő volt ugyanis már a parkolónál voltunk. Ahol megláttam....Réka apjának a kocsiját. Pont akkor szállt ki Robi.
--Robi bácsi!--sikítottam és a nyakába ugrottam.
--Még mindig bácsizol?--kérdezte nevetve mire csak bólintottam és mégjobban szorítottam.
--Itt van apád?--hallottam meg Domi hangját amint megkérdezi Rékától.
--Ja--válaszolt és abban a pillanatban jöttek ide a többiek.
--Mi lenne ha leszálnál már rólam? Úgy értem kezdesz nehéz lenni--javította ki magát szerinte szépen mire nevetve bólintottam és leugrottam róla. Megláttam Márkot aki a ma esti esküvőre jön velem. Odamentem hozzá mire csak intett egyet.
--Akkor hányra mennyek oda a helyszínre?--kérdezte és felmutatta a papírt. Pont abban a pillanatban ért oda Alex.
--Sehányra mert én megyek vele--mondta és kikapta a papírt a kezéből és rám kacsintott. Erre én elmosolyodtam.
--Tényleg?--kérdezte Márk mire mind a ketten bólintottunk erre ő elment.
--Szóval ki szólt?--kérdeztem tőle.
--Domi. Nem akarta hogy valami hülyeséget csinálj--mondta egy gondterhelt sóhallyal.
--Tényleg jössz?--kérdeztem majdnem nevetve mert elképzeltem hogy hogyan nézne ki öltönyben.
--Ja. Hisz buli lesz. Nem?--kérdezte értetlenül mire nem bírtam tovább. El nevettem magam.
--Már nem léphetsz vissza. Viszont öltönyben gyere értem 7-re--mondtam rázkódott vállakkal és gyors mentem is el tőle mert megláttam anyuékat.
--Hellósztok--mondtuk egyszerre Domi-val anyuéknak mire összepacsiztunk. Anyuék csak csodálkozva néztek ránk.
--Mi történt a gyerekeinkkel? És kik vagytok ti?--kérdezte apu mire csak nevetve a nyakába ugrottam.
--Szia--mondta mosolyogva és letett a földre majd odamentem anyához és őt is megöleltem.
--Jó napot--hallottam meg Alex hangját mire Domi meg én összemosolyogtunk.
--Helló--köszöntek a szüleink.
--Mit szeretnél?--látta át a helyzetet apu.
--Alex vagyok--nyújtotta a kezét apu felé.
--Cortez--mutatkozott be apu is.
--Hellósztok én meg Valerie aki most a báttyával elmegy elköszönni a többiekkel utána meg haza tolják a pofájukat--mondtam és már húztam is magammal Domit aki csak egy önelégült mosollyal jött utánam.
--Tudtam hogy ki fogod mondani hogy a báttyád vagyok--mondta mire egy gúnyos mosoly kíséretével bólintottam egyet.
--Igen. Hisz te idősebb vagy. Hamarabb halsz meg. Holnap már ágyba kell vinni a reggelidet mert olyan idős leszel--fejeztem be mikor odaértünk a lányokhoz mivel már csak ők maradtak. Meg Bella tesója. Oli.
--Nem akarok meghalni--nézett maga elé Domi sokkos állapotban.
--Ezzel meg mi van?--kérdezte Réka mire nevetve rácsaptam tesóm vállára.
--Rájött hogy mivel jár ha valaki idősebb--mondtam már szinte fuldokolva mert Domi elmondta Olinak is amit mondtam és már ketten paráztak.
--Amúgy csak el akartam köszönni. És mondjátok meg Sárinak hogy nyugodjon meg mert nagyon klasz cuccot hozok neki Amcsiból--mondtam és már indultam is haza.
--Itt hagysz?!--kiabált utánam Domi.
--Ha nem jössz!--fordultam hátra és széttártam a kezeim. Gyors utánam futott persze a csomagunkat betettük apu kocsijába előtte.
--Na. Szóval Alexal mész--mondta elgondolkova.
--Igen. Mert valaki nem akarta hogy mással menjek--mondtam ezzel rácélozva.
--Jó. Bocsi hogy figyelek rád--mondta mire hálásan rámosolyogtam.
--Köszönöm--suttogtam magam elé úgy hogy ne hallja mikor beléptünk az ajtón.
--Na gyerekek. Mennyetek fel pihenni és mivel már 13 óra van nemsokára készülődhettek--mondta anyu mire bólintottunk és versenyezve felmentünk a lépcsőn. Persze én nem pihentem mert ha már elkell mennem erre az uncsi bigyóra akkor már nézzek ki jól. Meg hát amúgy se tudtam volna mert 10 percre rá hogy megjöttünk Réka rontott be az ajtómon.
--Készülődhetünk?--kérdezte mire kinyitottam a szekrényem és ő már félig bent is volt. Addig húzogatta a fogasokat és dobálta az ágyamra a ruhákat amíg meg nem találta magának ezt a ruhát:

--Megyek felpróbálom. Addig te is keress valami csinit--mondta mire nevetve bólintottam és már tettem is vissza a ruhákat a helyükre amiket Réka kidobált az ágyamra mikor a kezembe akadt ez a darab:

Hozzá gyors választottam cipőt meg ilyeneket. (amik a képen vannak .szerk.)
--Na hogy á..??--akadt meg mikor meglátott.
--Remekül--mondtam mert gyönyörű volt--Gyönyörű vagy--mondtam el a gondolataim is.
--Nem szebb mint te--mondta mosolyogva mire én is el mosolyodtam.

--Lányok készen vagytok?--kiabált fel apu este 7:30-kor. Igen eddig tartott hogy elkészülődjünk. Mert a hajunkat is megcsináltuk meg minden. Nekem csak ki volt engedve és be volt göndörítve. Rékának a feje tetején kicsikbe befontam és amit kiengedve hagytam felgumiztam neki.
--Megyünk!!--kiáltottunk egyszerre mire elnevettük magunkat. Mikor kiléptünk a szobaajtómon megláttuk hogy anyu is még csak most lett kész. Ja igen. Kiderült hogy anyu mégsem dolgozik ma este ezért eljön velünk. Anyu gyönyörű volt. Ez a ruha volt rajta:

--Anyu. Gyönyörű vagy--mondtam mosolyogva Réka meg hevesen bólogatott mellé. Erre anyu elmosolyodott és megköszönte.
--Köszönöm lányok. Ti is  gyönyörűek vagytok--mondta mosolyogva és indult is lefele a lépcsőn. Hát le kellett volna fényképeznem apu arcát mikor meglátta anyut. Tisztára mint két kamasz. 2 gyerekkel. (Vagy mégsem? szerk.)

Az esküvő után:

Ez volt a világ leges leges legizgalmasabb és egyben szomorúbb esküvője. A menyasszony ott hagyta a vőlegényt az oltárnál és ott is mondta el mindenki szeme láttára hogy gyereket vár. De nem a majdnem férjétől. És erre a mondatra egy csávó felugrott a székéről és egyszerre kérdezte a vőlegénnyel hogy: MI??! Ekkor kaptuk elő Domival a telónkat és kezdtük el videózni. A csávó szerintem a kisgyerkőc apja lesz mert a menyasszony csak lecsitította. Majdnem 1 órán keresztül veszekedtek mikor a menyasszony elrohant. Valamerre. Ekkor apuék elkezdtek ki fele tolni minket a helyszínről és most itt vagyunk. Az egész család nézi a videót amit készítettem és a telómat rácsatlakoztattuk a tv-re. Persze anyu sírt én sírtam. De én a nevetéstől anyu meg azért mert ez olyan szomorú. Mikor vége volt a videónak megvacsoráztunk és elmentünk aludni. Végül a nagyiék nem ma vittek el mert csak holnap reggel ért volna ide a gépük ezért mondtam nekik hogy nem kell kijönni értem majd holnap megyek a déli járattal.
Úgy hajnali 2-kor aludtam el mert megint megnéztem a videót és nem bírtam aludni a nevetéstől.