Augusztus 31. vasárnap 1/2

Reggel 7-kor kopogtak az ajtónkon.
--Lányok kelni kell. Reggelire palacsintát kaptok ha most felkeltek--mondta Haller mikor látta hogy még mindig alszunk. De sajna ez sem vált be.
--Héj Val. Itt van Calum Hood--hallottam Domi fáradt és unott hangját 10 perccel azután hogy Haller feladta. De ezek szerint nem. Én hülye meg be is vettem hogy itt van ezért kiugrottam az ágyból.
--Hol!?--sikítottam Csengével egyszerre.
--Na akkor most hogy fent vagytok öltözzetek is fel--mondta Domi és kiment. Amúgy a sikításunkra mind a 3 szobatársunk fel kelt. Gyors le stoppoltam a fürdőt és megfürödtem. Mikor végeztem felvettem a ruhám:

Rékának ez a ruhája volt:

Bellánek ez:

Csengének pedig ez:

Úgy 20 percet vesződtünk a sminkünkel de megoldottuk. Már nem azért de 20 percünket pazaroltuk egy szájfényre, szempillaspirálra, és szemceruzára. Meg egy kis púderre. Igen. Megérte.
--Megyünk?--kérdezte Sára. Ja igen ő ezt vette fel:

--Aha. Mehetünk--mondtuk egyszerre és versenyezve ki futottunk az ajtón. Csakhogy így neki futottunk az egyik a-s lánynak.
--Nem tudtok figyelni?--kérdezte kényeskedve.
--Nem mert nem akarunk--mondta Sára eljátszva a kényeskét, erre kiröhögtük a lányt.
--Chh--ciccegett és puffogva el ment.
--Ez jó volt--ütögettük meg Sári vállát.
--Ja--nevetett még mindig Réka.
--Na húzzunk--mondta nevetbe Bella amibe mind annyian beleegyeztünk és elkezdtünk lefele sétálni.
--Versenyezünk?--kérdezte Csenge.
--Aha de ha én nyerek akkor ha visszajövök Amerikából kapok egy új gördeszkát--mondtam alkudozva.
--Oké. De viszont ha én nyerek kapok egy új ruhát. Szoknyát--mondta Csenge mire bólintottunk.
--Ha én mindannyian vesztek nekem valamit--mondta Bella mire ismét bólintottunk.
--Oks. Akkor ha én nyerek akkor kérek mindannyiotoktól egy rockos valamit--mondta Réka. Most mindannyian Sárira néztünk.
--Én is játszhatok?--kérdezte mire bólintottunk--Oks. Akkor mindannyian vegyetek nekem valamit. Ha nyerek--mondta mire nevetve bólintottunk.
--Akkor. Öt!--kiabáltam.
--Négy!--követett Sári.
--Három!--kiabálta Réka.
--Kettő!--Csenge.
--Egy!!--Bella.
--Rajt!!--ezt mind az öten kiabáltuk és elkezdtünk rohanni le a lépcsőn. Végül az ebédlőbe ahol volt az osztályunk Sári ért be legelsőnek.
--Nyerteem!!--kiabált és sikítozva elkezdett ugrálni.
--Nem vagy fáradt?--kérdezte Bella.
--De. Miért? Ti nem?--kérdezte értetlenül mire felnevettünk.
--Khmm--hallottunk egy torokköszörülést. Hátra fordultunk és megláttuk Hallert.
--Jó reggelt tanár úr--mondtam és gyors leültem Domi mellé.
--Van nálad Kóla?--kérdeztük egyszerre Rékával Domitól.
--Nincs--mondta és bele ivott a sajátjába.
--Mennyid maradt?--kérdeztem nevetve--Még van kettőm. Neked?--kérdezte fáradtan.
--Nekem még van öt-öm.--mondtam miközben felálltam és rohantam fel a kólámért. Úgy 5 perc alatt lent is voltam és már adtam Rékának a kóláját amit neki hoztam.
--Thanks--mondta és márr itta is.
--Van mit--mondtam komolyan mire mindenki majd megpukkat a visszatartott nevetéstől míg Réka értetlenül nézett rám.
--Vicceltem hülye--mondtam nevetve. Amúgy meg azért nevetett mindenki mert a komoly arcom nagyon vicces. Ezért nem szoktam sohasem komoly lenni.
--Gyerekek. Megyünk haza--mondta Haller mire mind felszaladtunk a csomagjainkért és mi lányok még gyors feltakarítottunk a szobánkban.
--Szerintetek jó ötlet az első héten elmenni Amcsiba?--kérdeztem lerövidítve az Amerikát.
--Szerintem igen. Legalább nem kell suliba menned az első héten. És több időd lesz gondolkodni Sári ajándékán. Mert ő nyert--mondta Réka mire mindannyian nevetve bólintottunk. Mikor ezt megbeszéltük lesiettünk és mikor leértünk Haller kezébe nyomtam a kulcsot mert láttam hogy Dominak segítség kell.
--Sziasztok--mondtuk a lányokkal egyszerre és segélykérően Rékára néztem aki vette a lapot és megölelte Domit.
--Sziaaa! Édees--nyávogta mire Domi hálásan ránk nézett és ő is köszönt de ő meg is puszilta Rékának az arcát amibe ha jól láttam Réka belepirult.
--Ó. Hihi. Bocsi. Sziasztok--mondta vihogva és szégyenkezve elment a csajszi.
--Ó nagyon szépen köszike--mondta Domi mire Réka csak kibújt az öleléséből és halkan szinte motyogta hogy nincs mit.
--Akkor. A busz 5 perc múlva itt lesz. Addig szabad foglalkozás van--mondta mire kirohantam az útra és elkezdtem deszkázni miközben ittam a 2. kólámat ezen a napon.
--Héj minden rendben?--kérdezte Domi.
--Ja mér?--kérdeztem vissza miközben ő mellém gurult a gördeszkájával.
--Ja. Csak mert ezután nem nagyon lesz--mondta olyan arccal mintha ezután valami megértőt akarna mondani. Mármint hogy neki is rossz és nekem is rossz hír.
--Mi az??--kérdeztem gyanakodva és félve.
--Tudod. Apu az előbb hívott--jajj ne. Ez már rosszul kezdődik.
--Mit mondott?--kérdeztem félve a választól.
--Hogy ma meghívta az egyik üzlettársa az esküvőjére és mivel anyu sokáig dolgozik ma ezért vele kell mennünk--mondta mire leestem a gördeszkámról. Erre ő nevetve megállt.
--Igen kösz jól vagyok--mondtam a fel nem tett kérdésre ami hogyha rajta múlik sohase lesz feltéve.
--Segítsek?--kérdezte Oli mosolyogva mikor a többiek is kiértek és mind rajtam röhögtek.
--Kösz--nyújtottam ki a kezem és ő már húzott is fel.
--Jajj jól vagy?--kérdezte meg Csenge.
--Aha. De tudod te vagy a legrendesebb. Még senki sem kérdezte meg hogy jól vagyok-e--mondtam nevetve mire csak megölelt.
--Azért mert én tudom hogy egyáltalán nem vagy jól. Kit viszel?--kérdezte Domi mire mindenki ránk nézett.
--Te kit viszel?--kérdeztem vissza mire Réka felé biccentett.
--Rékát. Ha el akar jönni--mondta és most mind Rékára néztünk.
--Olyan izé? Aputokkal?--kérdezte félve mire mind a ketten bólintottunk.
--Ja--mondtuk egyszerre de most nem álltunk le veszekedni hanem csak egymásra néztünk.
--Oké. Legalább felvehetek valami jót a szekrényedből--mondta nekem Réka mire nevetve bólintottam.
--Muszály fiút vinnem?--kérdeztem Domitól mire bólintott.
--Ó és a mamájék is jönnek szóval holnap reggel ők visznek--mondta mire örömömben a levegőbe boxoltam és Olit is majdnem leboxoltam ezzel együtt.
--Gyerekek itt a busz--mondta Haller mikor odaér hozzánk.
--Klassz--mondtam és már rohantam is a cuccaimmal a buszhoz hogy le tudjak ülni leghátra.
--Kit viszel?--kérdezte Réka miközben leült méllém erre én elfeküdtem az ülésen és az ölébe tettem a lábam.
--Nem tudom--mondtam az igazat. Lehet hogy elviszem Olit. Vagy Benit. Vagy inkább Zsoltit.
--Amúgy ha nem akarod elvinni egyiket sem az osztályból keress valaki mást--mondta mire unottan ránéztem.
--Mégis kit?--kérdeztem mikor a busz ajtajához biccentett. Erre én felültem és megnéztem hogy ki az. A nevét nem tudtam de nagyon jól nézett ki.
Íme:

Gyorsan felálltam és intettem neki hogy üljön csak oda hozzánk. Ezért Réka majdnem felállt de lehúztam magammal egy óriási mosoly kíséretével.
--Sziasztok--köszönt a fiú egy fogkrémreklámos mosollyal.
--Helló--köszöntünk Rékával egyszerre. Csakhogy míg én ugyanolyan mosollyal mint Ő addig Réka csak unottan.
--Márk vagyok. Te?--nézett rám miközben leült.
--Valerie--mondtam majdnem sóhajtva.
--Én meg Réka és még mindig itt vagyok--mondta Réka unottan.
--Tudod. Lenne egy kérdésem--mondtam a fiúnak egy csábos mosoly kíséretével.
--Igen?--kérdezte de nem úgy hogy "Igen? Mi" hanem úgy hogy "Igen? Tényleg? hanglejtéssel.
--Aha. Tudod apámat ma estére elhívták egy esküvőre. És hát nekem is mennem kell. És muszály vinnem valakit. De nincs senki akit tudnék. És az a kérdesem hogy te el tudnál-e jönni velem--ajándékoztam meg egy "minden gond a nyakamon van" sóhallyal.
--Hát persze--mondta mire megköszöntem és megpusziltam az arcát. Pont láttam ahogy Domi majd megpukkad a nevetéstől és már ott is voltunk a suli előtt. Réka meg elkezdett húzni maga után lefele.
--Tudok egyedül is menni--mondtam megsértődve de már késő volt ugyanis már a parkolónál voltunk. Ahol megláttam.......

Jövő héten megtudjátok hogy    mit/kit látott meg Valerie a parkolóban. És azt is hogy milyen volt az édesapja (Cortez) üzlettársának az esküvője.

Puszi
Merci

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top