Nem hittem a szememnek. Hirtelen minden értelmet nyert. Hisz Oli az öccsénél alszik. Tomi az öccse. Tomi mesélt arról, hogy a báttya teljesen kivan egy lány miatt. Én vagyok az a bizonyos lány. Miattam van kikészülve. Ezt nem hiszem el...
Én a volt barátom öccsével akartam összejönni?

- Oli -folytatta a bemutatást Tomi- Ő itt Eliza.

-Eliza -szólalt meg végül Oli -Örülök hogy megismerhetlek.

-Ööö -nevettem el magam kínosan -Oli én vagyok az.

-Ki? Ki vagy te? -értetlenkedett Tomi.

-Nemtudom, miről beszélsz -folytatta a hazugságát Oli.

-Mivan?

-Neharagudj. Majd szívesen megismernélek, de hamarosan indul a gépem.-indult el Oli.

-Ez komoly? Ennyi? Haza utazol miattam, és máris lelépsz? Aztán ha ez nem lenne elég letagadod hogy ismersz? Eggyütt voltunk te idióta! Neked ez semmit se jelent?-förmedttem rá, de elég hamar megbántam mivel ezt Tomi is végig hallgatta.

-Várj - állított le Tomi - te a bátyámmal kavartál régen?

Kínos csend telepedett a helységre. Senki se tudta mit reagálljon.

-Megtudom magyarázni -szólaltam meg először én.

-Mennem kell -szakított félbe minket Oli.

Az ajtó felé vette az irányt, amikor még utóljára visszafordult, és hozzám lépett. Homlokát homlokomnak támasztotta, és mélyen a szemembe nézett.

-Vigyázz magadra -mondta, majd megcsókolt.