1.15

December 1

Ma van Blanka 15. szülinapja. Amikor a buli után másnap hazamentünk mármint a szülővárosomba akkor sikerült ott hagynom  a naplómat és Keke csak most hozta el nekem. De a lényeg az hogy most már itt vagyok. Úgy beszéltük meg, hogy most nem reggel köszöntjük fel Blankát, hanem úgy teszünk mint akik elfelejtették. Ma úgy is elmarad az ének.

-Sziasztok!-köszöntem a kapunkban álló két lánynak. A suli előtt senki nem állt bár ezt nem csodálom ugyanis bőven 0 fok alatt volt a hőmérséklet. Tesi után megkértem Blankát hogy kísérjen el Keresztanyuhoz. Addig a többiek elrendezik a termet. Blanka egyébként bevette, hogy elfelejtettük a szülinapját.

-És miért is kell felmennünk hozzá?
-Mert nála van a kajám.-zártam rövidre. Bekopogtam az ajtón

-Szabad-szólt ki. Belépve az irodába  Baráth-tal találtuk szembe magunkat.

-Jó napot kívánok-köszöntünk

-Sziasztok! Mit csináltok itt gyerekek?-kérdezte Baráth

-Hozzám jöttek Lajos. Mit csináltatok?-kérdezte Keke, mintha valami rossz gyerek lennénk

-Én semmi. Csak a kajámért jöttem, mert véletlenül elraktad. De köszi, hogy bajkeverőnek gondolsz. Elég ha a szüleim azt hiszik.-forgattam meg a szemem. Kicsit megviselt, hogy tegnap beszélnem kellett a szüleimmel és még nem hevertem ki.

-Kmm kis tiszteletet Magvas kisasszony-szólt rám Baráth

-Semmi baj nincs Lajos, amiről meg beszéltünk még gondolkodom.

-Rendben- és azzal már ott sem volt.
-Itt a kajád és bocsi az előzőért nem úgy értettem. Gabriella elmesélte, hogy mi történt mikor otthon voltál. Sajnálom, de van egy jó hírem. Megbeszéltem vele, hogy csak az ünnepek alatt kell otthon És 29-én visszajössz velünk. Rendben?
-Köszönöm, szeretlek ugye tudod?

-Igen Na nyomás.-Szerintem ennyi idő elég volt a srácoknak, úgyhogy nyugodt szívvel nyitottam be a terembe

-Boldog szülinapot!-kiáltották a többiek.

-Úristen akkor nem felejtettétek el?-mondta Blanka könnyes szemmel?

-De hogy felejtettük, de kell a változás-öleltem magamhoz.

-Köszönöm, és Nektek is.

Épp a tortát ettük amikor Balázs megszólalt:

-Esik a hó-erre mindenki odaszaladt az ablakhoz

-Mennyi van még az órából?-kérdezte Márk

-20 perc-válaszoltam

-Akkor mire várunk , Nyomás!!-És azzal már mindenki kint is volt. Kornél még a fényképezőgépét is kihozta. Azt ne kérdezzétek miért van nála.
-Csináljunk képet!-Visított Aliz. A képek készítése közben nagyon jól szórakoztunk. Az enyém ilyen lett:

De Alizról is nagyon jó képek készültek. Blanka pedig a hatalmas fenyőfák mellett pózolt. A fotózás után hócsatáztunk. Amikor becsöngettünk fáradtan és csurom vizesen mentünk vissza a terembe. A nap további része eseménytelenül telt.

Ez most sajnos ilyen rövid rész lett. Sajnálom, hogy mostanában olyan sok időugrás volt, csak egy annyira jó rész jutott eszembe, de az majd csak áprilisban lesz és emiatt gyorsítottam meg.


Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top