Október 31.

Ma van a suliba a halloween-i buli. Alig várom. Mármint inkább azt, hogy visszamehessek Budára. A szüleimmel azóta a nap óta nem beszélek. 

Reggel a csöngőre keltem. Mivel senki nem nyitott ajtót kómás fejjel elindultam, hogy megnézem ki az. Amikor kinyitottam az ajtót nem hittem a szememnek. Aliz és Blanka állt a kapunkban

-Ti hogy kerültök ide?-kérdeztem

-Beszélnünk kell-mondta Liz
-Gyertek be. Menjetek be a nappaliba mindjárt jövök csak felöltözök.-gyorsan magamra kaptam valamit, majd hoztam három pohár üdítőt-Tessék! 

-Asszem tartozunk egy bocsánat kéréssel-nyögte ki Blanka
-ó ténylég? És miből jöttetek rá? - a hangomból csöpögött a szarkazmus.

-Beszéltünk Tinával. Ő mondta el nekünk, hogy min kellett tavaly végig menned mind itthon és mind kint. Sajnáljuk!-Mondta Aliz. A hangja tele volt megbánással. Sóhajtottam. De nem csak ők voltak a hibásak.
-Igazából én is tartozom egy bocsánat kéréssel. Attól, mert másokban csalódtam, nem kellene mindenkitől elzárkóznom. Asszem bennetek igaz barátra találtam.-öleltem őket magamhoz

-Akkor nem haragszol?

-Nem és ígérem ezután elmondok nektek mindent.
-Barátok örökre-nyújtotta felém a kisujját Aliz
-Örökre-mondtuk Blankával egyszerre.

-Na jó elég a lelkizésből készülni kellene a partira. -tette tönkre Blanka ezt a szép pillanatot. 

-Oké összeszedem a cuccom és akkor pont elérjük a 14: 28-as vonatott.Majd felmentünk

-De kopár a szobád-mondta Liz. Blanka a könyökével megbökte- Mármint milyen szép.

-Nincsen semmi baj. Minek lenne kidíszítve, ha egyszer nem vagyok itt. Az is csoda, hogy még a szüleim nem sajátították ki. -nevettem fel keservesen

-Tényleg. Ők hol vannak?-kérdezte Blanka

-Fogalmam sincs.-mondtam majd behúztam a táskámat.-Mehetünk. 

Lent írtam egy üzenetet, hogy a téli szünetkor jövök. És már rohantunk is a buszhoz. A vonatot sikeres elértük. Mikor felértünk Pestre egyenesen hozzánk mennünk , mert a lányoknál már ott volt a jelmezük. 

-Megjöttem!-kiabáltam
-Szia..sztok-köszönt Keke.

-Szia Tina-köszöntek a lányok is.

-Ezek szerint megbeszéltetek mindent?

-Igen. De rohanunk öltözni.-lányokhoz méltóan két óránkba telt elkészülni. De végül sikerült időben elkészülnünk. Blanka boszorkánynak, Aliz vámpírnak, én meg csontváznak öltöztem. A sminkem pedig a Soy Lunábol kölcsönöztem.

Tomi kirakott minket a sulinál.

-Szóljatok, hogy mikorra jöjjek.-

-Oké -válaszoltam és már ott se volt.

A tornaterembe belépve az osztályunkat kerestük. Gyorsan megtaláltuk

-Sziasztok Lányok. Jól néztek ki-mondta Márk

-Köszönjük, de mi mindig jól nézünk ki-mondta Blanka majd lepacsizott velünk

-Örülünk neki hogy szent a béke-Mosolygott ránk Levi.

Ekkor Lili közeledett felénk.

-Luke nincs kedved táncolni-nyávogta. Luke teljesen lefagyott.
-Nem, nem tudok, mert Flórát már felkértem-azzal megfogta a kezem és a tánc parkett felé húzott. Pont egy lassú szám következett.-Bocsi, hogy belerángattalak, de semmi kedvem nincs hozzá.

-Semmi baj. - Csak ennyit tudtam kinyögni. Úristen Luke-al táncolok!! Most volt időm közelebbről megnézni őt. A gyönyörű szőkésbarna haja olyan most keltem stílust képviselt. A zöld szeme televolt élettel. Most így jól megnézve látom, hogy szeplők hintik be az arcát. És a száj, ahh úgy egy csókolnám. Nem, Flóra térj észhez, ti csak barátok vagytok. Ekkor mintha isten is így akarta volna a vége lett számnak.

-Köszönöm- és már ott sem volt. Így hát én is elindultam a  lányokhoz.Akik sunyi kis mosollyal vártak. Teljesen kiveséztük ezt a kemény három percet.  Majd még buliztunk egy kicsit majd elindultunk haza

Ez volt eddigi életem egyik legjobb napja.