Cath szemszöge:

"--Szia--mosolygott rám...."
--Mit keresel itt--nyogtem ki konnyes szemekkel.
--Hééj én mirol maradtam le--kérdezte Zsolti en meg inkábbmegrásztam a fejem es lecsaptam a deszkámat a foldre majd elindultam mindenki utánam futott de én csak mentem es már nem hallotam hogy kiabálják a nevemet. A parkba menekultem az én kedvenc helyemre mert régen is ebbe a parkba jártam es itt soha senki nem szokott keresni. Nem hiszem el hogy tudott rám nézni még ezek után is. Ja ő Adam volt a legelso barátom aki csak kihasznált. Elvette a szuzességemet aztán meg azt mondta hogy már nem kellek neki. Nos hát akkor igy jártam.

Sophie szemszöge:

Nem tudom hogy Adam és Cath között mi van de én ki fogom deríteni.
--Hallod mondd már meg hogy mi volt vagy tunny el innen de azt akkor is tudni akarom hogy miert futott el konnyes szemekkel Cath--kiabáltam le Adam fejét aki csak értetlenul nézett rám es a tobbiekre.
--Miota haszálja a Cath nevet?? Mert még két éve csak Scarl-nak lehetett hívni.--mondta mire mindenki kikerekedett shemekkel nézett rá es o meg felnevetett. De lehetett hallani hogy csak erőltetett ez a nevetés miután abbahagyta a szinészkedést belekezdett a történetbe ami így hangzott: -- két éve egyutt jártunk iskolába egy osztályban voltunk es egymás mellé ultettek minket rá egy hónapra összejottunk. Mi voltunk a suli álompárja. Ah csak hogy ő azt mondta hogy kihasgnáltam mert mikor elvettem a szuzesseget akkor jottem rá hogy en nem is szeretem es soha nem is szerettem euért el kelet hagynom. És miután ez eljott szinte minden nap kisírt szemekkel jott iakolába. Egyszer megkérte az osszes tanárt hogy hagy uljon el mellolem a tanárok meg megengedték es en már nem birtam nézni hogy hány fiu ment már felszedni és ő szinte mindenbe belement volna csak mikor meglátott lesutotte mimdig a szemét es megrázta a fejét majd elkezdett valamit beszélni es ahogy lattam mindig ugyanazt mondta mindenkinek. Ezért én inkább átiratkoztam ebbe az iskolába. Amint eljottem rá két hónapra már azzal a Camaronnal járt és minden nap vagy száz képet raktak fel. De tegnapelott megláttam egy képet Camaronrol amint csokolozik egy lánnyal de az nem Scarl volt. Egy picit azer nekem is fájt.--mondta lazán mikozben legyintett egyet majd elment mellettunk es mi meg mindig ugyanott sokkos állapotban álltunk. Én eszméltem fel legelsonek es szoltam a srácoknak hogy mennunk kéne mert nagyon nem akarom hogy baja legyan Cath-nak. Megprobáltam felhivni a telefonyat ami ki is csongott de nem vette fel. Majd amikor már vagy a huszakinak hivtam akkor felvette es idegbeteg állapotban volt ezér inkább nem akartam haragudni már.
<<~📱📲📲 telefon beszélgetésunk Cathal~>>

--Mi van már--lérdezte idegesen de utána hallottam hogy szipog.
--Figy nem akarod elmondani hogy hol vagy??--kérdeztem tőle. Aggodtam érte és tudom hogy ez most neki nagyon nem kellett.
--Igen bocsi huuu.....a parkban amit ugy hat éve nyitottak meg.--mondta a szerinte jo választ. De én anélkul hogy tudjam hány éve nyitották meg ezér inkább nem is panaszkodom.
--Oke ott leszunk--mondtam es már nyomtam volna ki amikor még beleuvoltott a telefonba.
--Adamat haggyátok ott--uvoltotte idegesen és persze siros hangon aztán kinyomta. Hát oké.

<<~telefon beszélgetés vége~>>

--Skacok abban az ócska parkban van.--kiáltottam oda a fiúknak mert a lányok már hazamentek de nem törődtek vele hogy még mindig logunk. Amugy csak Bella a diktátor maradt ott meg még a stréber Andy.
--Ne máár!! Az olyan nagyon messze vaaaan--nyávogott Rose.
--Figyei nem muszáj oda gyere Rose. De akkor nem csak Catherint hagyod cserben hanem minket is. Szoval kapkodd magad es ha van kedved gyere de azonnal utánunk mert mi már most indulunk--mondtam es már le is csaptam a deszkámat es elindultam. Hallottam ahogy a tobbiek is futnak utánam. Mikor odaértem leugrottam a deszkámrol es gyors korulnéztem hogy hol lehet Cath. Hallottam hogy valaki van a gordeszkapályán ezért odamentem. Cath volt ott. Valami eszméletlenul jol tud gordeszkázni. Mikor abbahagyta akkor aki ott volt vagyis a fiuk mind megtapdolták. Lefagyott. Mármint Cath. Nem tudom hogy miert de már nem csak ott állt hanem ult es sirt. Mindenki odament hozzá.

Cath szemszöge:

Mikor meghallottam hogy tpsolnak lefagytam mert emléleztetett ez a legutolso versenyemre. Igen gordeszkaversenyekre jártam és akkor hagytam abba mikor Budapesten voltunk a családommal es egy versenyre meghívtak én meg azt mondtam hogy oké.

<<~visszaemlémezés~>>

Reggel felkeltem reggelizni de amikor leértem csengettek. Odamentem az ajtóhoz és kinyitottam. Nem volt ott semmi csak egy doboz es rajta egy levél. A dobozban egy vadonatuj gordeszka volt amit már az elso nap hogy ide jottunk Budapestre kinéztem magamnak. Na, mindegy is mert nem ez az érdekes benne hanem hogy a levélben mi volt.
" hello. Nem mondom meg hogy ki vagyok de ez legyen is titok mindig és mimdenhol. Oké?? Na mindegy hyere el erre a címre mert egy verseny lesz és te meg vagy rá hívva. De nem ugy mint nézo hanem ugy mint versenyzo. Ezt a deszkát hozd mert csak ezzel fogod megnyerni. Mindent koszikee Cath. "

Ez volt benne elsonek fura volt meg minden de aztán már nem érdekelt mert aznap este már el is mentem. Én nyeretem meg a versenyt de utána nem engedtek el hanem mindenki elkezdett nevetni. De nem tudom hogy miert. Ezért elkezdtem futni de nem tudtam hogy merre kell menni. Sikitottam es akkor megláttam Adamat és o mentett ki engem. De Adam itána meg akart erőszakolni és nekem ez nagyon rossz volt. Azt mondta hogy hogyha nm leszek a barátnője akkor meg fog ölni ezért inkább osszejottem vele esez meg jo is volt. Csak hogy én beleszerettem és miután elmentunk Budapestről eltudtam elole menekulni. Aztán beiratkoztam egy uj suliba es ott volt Adam is. Nos igy ismertem meg Adamet es méghozzá ez volt az utolso versenyem es itt kaptam az utolso tapsomat.
<<~visszaemlékezés vége~>>

És mikor ez eszembe jutott lerogytam a foldre és sírva fakadtam. A másik pillanatban csak annyit hallottam hogy mindenki csititgat.
--Cath nyugi jó?? Most kérlek monggy el nekem mindent oké??--kérdezte oszze vissza Zsolti. Én meg bolintottam es mindent elmondtam nekik. Mindenki aggodalommal nézett mikor befejeztem a fiuk egybol felálltak es elkezdtek szitkozodni.
--Fuu en eskuszom megolom azt a nyomorék Adamat--mondta Zsolti és már el is indult de en utána rohantam es lefogtam a kezét.
--Ne én fogom megolni de még csak szenvednie kellene valahogy.--mondtam egy kis mosollyal az arcomon mire ő is elmosolyodott es szettarta a kezét en meg megoleltem. Mikor vége lett mindennek vgyis ennek a napnak. Haza mentem es elmentem aludni. Olyan éjfél korul felkeltem mert eszembe jutott hogy meg kéne néznem a nagybáttyám faceját. És téleg ő volt az. Az igazi apám occse. Ja aki most itt lakik nálunk az nem az igazi apám az csak Ella apja és ezt csak én, anya, és Andrew tuggyuk. Na mindegy amikor meggyőződtem arrol hogy télleg o az megint elaludtam es most már nem keltem fel. Ugy ertem este.😂😂