Ma reggel már szerda is van. Ami azer jo mert ez az elso napom az uj suliban. Szoval ma az ébresztőmre keltem. Utálom hogy mindig olyan hangos hogy majd megsuketulok. Kikászálottam az ágybol és lementem reggelizni. De jo csak Elli van fent.
--Sziókaa--koszontem neki mire felsikitott egy picit es meg fordult. Elég idegesnek tűnt de en csak mosolyogtam es széttártam a karom hogy meg e olel. És egybol adarohant hozzám es rám ugrott.
--Utállak. Tudod hogy mennyire megijesztettél?? Hmmm??--Kérdezte felvont szemoldokkel mikor elvált  tolem én meg csak kinevettem es megpusziltam a homlokát aztán leultunk enni. Müzlit ettunk tejjel. Mikor végeztunk felmentem a furdombe es elvégeztem a napi rutinomat. (Fürdés, fogmosás, és ma hajat is mostam, aztán meg megszárítottam és megtörölköztem.) Átmentem a szobámba és megnéztem az időt a telefonom 7:30-ot mutatott és mivel 7:50-kor jon ide Soph gyors odarohantam a gardrobomhoz es kinyitottam. Átnéztem az osszes ruhámat es cipőmet ja és végul a sminkeket is.

A sminkem is egy egyszerű szempillaspiral, tusvonal, és egy rózsaszín szájfény volt. Mikor végeztem pont akkor rontott be Soph és felkaptam a deszkamat láttam hogy neki is van egy ezér hoztam csak.

(Ilyen a deszkám.) Mivel késésben voltunk gyors lebagtattunk a lépcsőn és elkoszontunk anyuéktol es Ellitől. Ahogy kimentunk az ajton le is csaptuk a deszkánkat. És el is indultunk.
--Már az első napodon késel. Gondolom nem nagyon szeretsz tanulni.--mondta Soph a fejét rázva mire én ránéztem es elrohogtem magam.
--Miert te szereted??--néztem rá kiváncsian mire ő is rámnézett és már mind a ketten nevettunk. Mikor oda értunk az iskolához még mindig nevettunk. Ja igen késtunk tíz percet. Mert útkozben be mentunk a Starbucks-ba és azon rohogtunk pont hogy mit irattunk rá. Én azt hogy sister ő pedig azt hogy never én pedig ezt kssze tettem és az lett belole hogy 'never sister'. Igen ezen nevettunk de nem tudom hogy miert. Mikor beléptunk a terembe akkor pont magyar óra volt és még mindig nevettunk de most epp akartunk is mondani valamit. Vagyis Soph akart mondani valamit nekem.
--Mégis mit képzelnek maguk hogy az én orámra igy jonnek be késve és még nevetnek is mikozben isszák a kávéjukat!!!!???--orditotta ideg betegen a tanár majd mikor rámnézett motyogott egy olyasfélét hogy "a rohadt életbe" majd kiment a terembol. Mindenki furán nézett az ajtora hogy mikor jon vissza de nem jott ezért elkezdtek nevetni.
--Haljátok miert motyogta azt hogy a rohadt életbe mikor rámnézett??? Ennyire csunya vagyok??--kérdeztem az osztálytársaim mire ők még jobban felnevettek de mikor kuldtem feléjuk egy rosszallo pillantást elkezdtek gondolkodni. És en is. Várjunk csak nekem volt egy nagybáttyám es nagyon hasonlitott rá.
--Jujj basszus a rohadt eletbe!!-kiáltottam el magam majd kirohantam az ajton és elkezdtem keresni a nagybáttyámat. De mikor valaki megfoogta a kezemet megtorpantam es hátra néztem.
--Mi van??--kéídezte Soph mire én csak annyit válaszoltam hogy inkább mennyunk vissza mire ő bolintott es visszamentunk.
--Na ne már. Itt is hagytál volna minket??--kérdezték a tobbiek mire en elmosolyodtam es megráztam a fejemet.
--Bocsi csak...nem is tudom hogy hogy mongyam de...ez a tanár nagyon hasonlit a nagybáttyámra akivel már olyan 4 éve nem láttuk egymást.--mondtam szomoruan es elkezdtem konnyezni mire Dave oda jotg es megolelt amit én egybol viszonoztam is.
--Miert nem mondtad hogy egy osztálybam leszunk??--kérdezte suttogva mire en elmosolyodtam es válaszoltam.
--Mert nem is ismertelek--mondtam a végét már nevetve es elengedtem majd eszembe jutott Lilla uzenete én pedig ugy voltam hogy haár ilyen jo osztályom van akkor inkább most nézem meg.
--Sophie gyere egy kicsit--mondtam sokkos állapotban mikor megláttam a képet. Amugy már Sophienak mindent elmondtam a barátommal Cammel a kapcsolatomrol. Nos ha szeretnétek meglátni a képet ami sokkot hozott rám akkor tádám.

A VOLT barátom es a suli ribanca Victoria csokoloznak a suli udvarán ugy hogy az a kis ribanc Cam deszkáján ul. Mikor Soph idejott es meglátta a képet egybol kikapta a kezmbol a telefont  en meg elkezdtem zokogni.
--Mi tortént??--kérdezte mindenki egyszerre.
--A képen a barátja es a suli ribanca van. Nézzétek meg.--mondta mert en mindig megengedem ilyenkor hogy korbeadják a telomat.
--A VOLT barátom--mondtam és abbahagytam a zokogást majd mikor mindenki megnézte a képet kikapcsoltam a telefonom es gondolkodtam azon hogy neki e vágjam a foldhoz a gondolkodásomat az egyik gyerek szakitotta meg. Vagyis lány.
--Nem kéne a foldhoz vágnod már en is csináltam olyant. Akkor két dolog torik oszze ami fontos neked. Tudod a szived es telefonod. Ne csináld.--mondta mire en csak bolintottam es eltettem a telomat a zsebembe.
--Koszi--mosolyogtam rá es már meg is szolalt a csengo. De senki sem ment ki mindenki ugy maradt ahogy volt igy biztisitva engem hogy hogyha szeretnék még valamit mondani akkor halgatják--amugy Scarlett vagyok de a barátaim mind Scarl-nak vagy a másik nevemen Cath-nak szoktak szolitani.--mondtam már tejjesen nyugottan es láttam hogy mindenki megkonnyebult es egyszerre akarnak megszolalni.
--Jude--mondta egy szemuveges es fogszabályzos lány. Én meg undorodottan bolintottam egyet.
--Dave--mondta nevetve Dave mire en is elnevettem magamat.
--Tudom te barom tegnap előtt te jottél belém!!--mondtam nevetve mire mindenki nagy szemekkel nézett rám vagyis inkább ránk.
--Na, nem!! Te!!! Jottél nekem!!--mondta ugy hogy adjam már fel mert amugy is neki van igaza.
--Persze, persze.--legyintettem feladva. Mire mindenki elkezdett nevetni és már én sem bírtam tovább elnevettem magamat. Mikor befejeztuk mindenki bemutatkozott.
--Amugy még mindig nincs itt a tanár ameddig szabadok vagyunk nem lógnánk ki??--kérdezte Zsolti. Ő az osztály bohóca és persze a legrosszabb diák. Na meg nem is szokott tanulni. Hát ha megtuggya hogy en mikor szoktam ohalytani tanulni akkor még talán féltékeny is lenne rám.
--Hát igen az már nagyon jo lenne-- nyávogta az osztály ribanca Daniella.
--Okés mennyunk ki a parkba és versenyezzunk. Én deszkával megyek!!--kiáltottam vissza a terembe ahol a tobbiek mind utánam rohantak. Soph hamar utánam ért és mikor odaértunk a lépcsőhöz akkor felpatantunk a korlátra es ott gurultunk le. A lányok csak le csúsztak a korláton de Daniella le probalt rohanni a magassarkújában a lépcsőn. Mikor leértunk a kapuhoz nem hittem el hogy ő télleg itt van de még azt se tudom hogy miert.
--Szia--mosolygott rám....