Éppen meditáltam a Nagy Bölcs Öreg gyökerénél, amikor megszólított valaki.

"Réalether kisasszony, maga az?"- kérdezte tőlem.

"Nem, az én nevem Veronica Réàlaqua. Visuddha Réalether a mentorom. Ön a Bölcs Öreg?"

"Ha a valódi koromat tekintjük, tényleg öreg vagyok, de a bölcsességemben sokszor kételkedtem már."

"Értem. Mióta vagy fa?"

"Amióta egy szörnyű sötétmágus van itt, a Magiszonon."

"Maga a nagyapám, igaz? Az apai ágról."

"Ha tudnád, mennyit szenvedtem amiatt, hogy az apám volt a legfőbb gonosz! Legalábbis én, a fa, nem az ő fia és nem a te apád apja vagyok, csak egy klónja, ha úgy tetszik."

"Megnyugtató a jelenléte, uram. De az hogy lehet, hogy az anyám testvérének, mrs. Sharpnak a lányának a nagynénje Visuddha, az én anyám pedig Csakraella? Talán hazudott valaki?

"Erre a kérdésre nem válaszolhatok. Gondolkozz, mit tudsz Visuddháról és Csakraelláról, és egyszer úgyis rájössz a megoldásra. Lehetnek hármastestvérek is, a Három nővér. Meditálj rajta egy kicsit, várunk szeretettel én, és a teljes muladharád! Hozz ruhát!"

Valamikor, pár napja találtam meg Mulan Dhara, Kevin második mentorának ruháit, csak sajnos az a hét éves Mulanra volt igazítva, de a Nagy Bölcs Öreg azt mondta, ha kell, úgyis van én "csökkenek" belé, vagy a ruha nő az én méretemre. Még mindig elefánt voltam, bokromról feketeszeder, csipkerózsa nőtt, ágaim között mandarin, citrus, rozmaring, négyszirmú lótusz nőtt és illatozott, a Bölcs Öreg viccből egyszer rám festette a Marsba rúgó ólomelefántot, és még mindig rajtam van, főként a hátam muladhara-környéki részén. Értem én a viccet, meg minden, de sok minden ráfér egy elefánthátsóra, de a képemen nincs annyi elszarusodott szürke bőr, hogy elviseljem.

Meditálni kezdtem, és a gyökércsakra lam mantráját ismételgette, amíg egyszer csak mellém nem jött egy muladharánus.

Bocs, nem baj, ha veled meditálok? - kérdezte. Nagyon hasonlított az illető Kevinre. Így hát beleegyeztem.

Lam... - meditáltunk már ketten, aztán jött egy hét év körüli lány, Mulan, és ő is velünk meditált.

Amúgy Vera vagyok. - mondtam.

Muladhara Earthred vagyok. - mondta az elsőnek érkezett muladharánus, és kezet ráztunk.

Én Mulan vagyok. - mondta Mulan, és vele is kezet ráztam.

Nagyon megnyugtató volt a két fő muladharánussal meditálni, aztán megjött az összes többi is, beleértve Kevint és Dahliát is.

Terápiás foglalkozás van, vagy mi? - kérdeztem, de Kevin komoran nézett maga elé.

Réàlaqua... - kezdte Kevin, nagyot nyelt, és folytatta. - örülök, hogy látlak.

Kevin holtsápadt volt, vörös szeme néha barnásfekete árnyalatot vett fel, és nagyon támolygott. Végül leült, de ahogy azt a mozdulatot végigcsinálta, megsajnáltam, és ormánymaradványommal simogattam a fejét, mert időközben egyre jobban hasonlítottam egy valódi emberre.

Valami történt? - kérdeztem aggódva.

Hol is kezdjem... - kezdte Dahlia.

Megöltem Christopher Lordot. - mondta ki Kevin, mire sok muladharánus érkezéstől fordított sorrendben eltűntek.

Már csak Mulan és Mula Dhara, és Muladhara Earthred maradt.

Istenem, Kevin! - mondtam, és átkaroltam. - Add ki magadból, akkor jobb lesz, bátyám!

Kísérleteztek azzal az átkozott Lunvvel! - kezdte Kevin.

Aztán mesélni kezdett. Lord kijött az Indn Lunv kórház épületéből, egyedül, mindannyiunk vérmintáival. Erőblokkolólövedékes pisztoly volt nála, rá szegezte, és a mintákat követelte. Viszont Lord tőrbe akarta csalni, felhergelte Kevint, hogy úgysem tudja megölni, erre Kevin rálőtt. Lord meg sem érezte, nem adta át a mintákat, de nem tudott varázsolni. Erre Kevin elővette a speciális nyilait Lord ellen. Erre az a szemétláda becsmérelte anyánkat, megkísértette Kevin bátyámat, aki végül lelőtte őt egy anti-muladhara energiasugárral, és így meghalt. A muladhara-blokkoló Kharinnausz újjászülető-feltámadó képességét blokkolta, amibe bele is halt. Visszatérve Kevinre, eközben sikerült leblokkolnia a saját csakráját, és most ott ült előttem összetörve, tőlem várta, pont tőlem, az erejevesztett kicsi visuddhanátustól a megoldást.

"Most nyugtasd meg!" - hallottam Visuddha Réalether hangját a fejemben. - "Csak így tudod megnyitni a muladharáját visuddhanátusként."

Nagyon sajnálom, amin keresztülmentél. - kezdtem. - Viszont fel kell állnod, mert ha állandóan a múltban merengsz, azzal csak rontasz a helyzeten. Ez egy tökéletes alkalom arra, hogy gyökeresen megváltozz. Húzd ki a régi gazokat, és lelked kertjébe ültess friss, új növényeket! Úgyis kitalálunk valamit, mindannyian támogatunk, bátyám! - hirtelen támadt egy ötletem, megfogtam Kevin és Dahlia kezét, Dahlia Mulanét, Kevin Muladharáét, közben Mula eltűnt, és körbeöleltük a Nagy Bölcs Öreg Liták nagyapát.

Mindannyian felragyogtunk vörös fénnyel, aztán kinyitottam a szemem, és mind az öten ott voltunk, mármint igaziból.

Köszönöm, Vera! - mondta Kevin.

Érted bármit. Ha nincs vezér, csapat sincs, nem igaz? - kérdeztem, és megvontam a vállam.

Szóltam Sharpéknak, hogy Kevinnek és Dahliának is kell egy-egy szoba, aztán elmentem Kevinnel, hogy megmondjuk Anais-nek az örvendetes hírt.

Kop-kop, Lord-lány! - mondta Kevin.

Ertzroth? - kérdezte Anais gyanakodva az ajtón túlról.

Figyelj, véletlenül-direkt kinyírtam az apád.

Ez esetben gyere be! - sóhajtotta Anais, és beengedett minket.

Leültünk az ágy szélére, és limonádét szürcsölgettünk.

Szóval, - kezdte Anais. - véletlenül, de mégis szándékosan kinyiffantottad Lordot?

Igen? - mondta Kevin tétován.

Én akartam kinyírni! - mondta Anais, és a falán lévő Lord-kép szeme közé repített egy tőrt.

Hűha, ez Csakraella tőre! - mondta Kevin. - Zsír!

Ja, ugye? Fel fogom támasztani Lordot, hogy újra és újra kinyírhassam! - mondta Anais. - Szemét mázlista!

Ööö...

Mehetünk! - mondtam, és kitoltam Kevint az ajtón.

A barátnőd naggyon beteg! - mondta Kevin.

Csitt, még meghallja! - mondtam. - Csak ő sem szereti Lordot. Nagyképű majomnak szokta hívni, Viola pedig Szülőgyilkos patkánynak.

Ó.

Ne legyen bűntudatod! - mondtam végül, és átadtam neki néhány muladharánus cuccot, amit én kaptam. - Azt hiszem, ezek téged illetnek.

Kösz. - mondta Kevin, és eltette a cuccokat a táskájába.

Nem is nézed meg?!

Minek? Tudom, mik vannak benne. Anya kiskoromban nekem adta volna mindet, de addigra a Királyságot lerombolták. Azért kösz.

Hirtelen mindkettőnk csakrakarkötője mindenféle színekben villogott, és fogadtuk a hívást.

Lord emberei ránk találtak! - mondta Sam. - Kevin, itt vannak a Bázis előtt, mindjárt betörnek! Mit tegyünk?

Evakuáljatok mindet! - mondta Kevin. - Temessetek föld alá mindent, csináljatok akkora felfordulást, hogy azt higgyék, mindent felforgattak már előttük! Ti pedig tűnjetek el onnan!

Kevin, nem bírjuk sokáig...áááá! - kiáltotta Sam, és láttuk, ahogy egy Kerberoszhoz hasonló hatalmas pokolkutya ráncigálja Samet.

Sam! - kiáltottam. - Tarts ki, megyünk már!

Kate jelent meg, távol a pokolkutyáktól.

Lord elfogott. - mondta keserűen. - Talán a Wail Technologies alatt vagyunk Jasminnel és Agnes-szel, Clara és Oswald éppen felgyújtják az iratokat az elődeinkről, már beszéltem velük. William elmenekítette Iant, Thomas a kikötőbe vitte az oltárokat és a fegyverek nagy részét, Betty és Luke betörnek Lordhoz. Szakad a vét...

A kapcsolat megszűnt, és Bettyéket láttuk.

Életben van! - kiabálta Betty, Luke pedig valami sötét árnyékba lőtt folyamatosan.

Ki van életben? - kérdezte Kevin.

Lord nem halt meg! Lord nem halt meg, nagyon is él! - mondta kétségbeesetten Betty, majd az árny elkapta, és láttuk, ahogy Betty szó szerint, teljesen elfeketül.

Azt hiszem, Lord kicsit sem halt meg. - mondta Luke. - Rohadt gyorsan gyertek haza, különben mind meghalunk! Még Oswald is együttműködik, úgyhogy gáz van!

"Tudom, hol bujkáltok!" - suttogta Kharinnausz a fejünkben.

"Apád még mindig nem fogadott vissza, Kicsi Kharin?" - kérdeztem, sugallva Csakraellától.

Kevin is, Lord is nagyon meglepődött, hát még én, de Kharinnausz hirtelen megtorpant.

Mindenkinek, futás! - kiáltottam, szerencsére a többiek vették a lapot, és a kikötőbe rohantak mindannyian.

És most mi lesz? - kérdezte Dahlia.

Ide telepítjük a bázist, ide úgysem jöhet, csak tudnám, miért! - mondta Kevin.

Tudod, ahol meditáltunk, az a Nagy Bölcs Öreg volt. - mondtam.

Ennyit tudok, és?

Ő Liták nagyapánk. - mondtam, erre mindketten köhögni kezdtek. - Mi van?

Egy fa?! - kérdezte Dahlia. - Na mindegy...

Egybehívtuk a szüleimet, Anais-t, Violát és a szüleit is, aztán elmondtuk, mi a helyzet pontosan, onnan kezdve, hogy Kevin elvileg lelőtte Kharinnauszt.

Addig maradtok itt, amíg akartok. - mondta mrs. Sharp.

Akár a Cdani Cadin Anicianin gyökerénél is kiépíthetitek a bázisotokat. - mondta mr. Sharp.

Köszönjük. - hálálkodott Kevin. - Mindannyiunk nevében. Jó lesz újra itthon, legalább megtudhatjátok, hogyan éltem itt.

Kialakítottuk a folyosókat, a szobákat, edzőtermeket, oltárokat, aztán kapukat hoztunk létre minden szobába, külön-külön.

Aztán nem bírtam egy helyben ülni, így kimentünk a venezuelai kikötőbe, és vártuk a többi testvérünket.

El sem hiszem, hogy megint tőrbe csalt minket! - mondta Kevin. - Mármint Ő.

Ne is beszéljünk róla. - mondta Dahlia. - Ott vannak!

Végre valahára megérkeztek a többiek, Sam összerágva, tépve, félig összevarrva, Agnes, Jasmin és Kate összeverve, szúrva, vágva, megtörten, fáradtan, Clara és Oswald összeégve, de viszonylag vidáman, Thomas lihegve, talán úszva tolta el a hajót idáig, William és Ian szintén véresen, kimerülten, Luke futástól kimerülten, Betty a benne felgyűlt sötét energiától elgyengülten álltak a lábaikon, és nagyon megsajnáltam őket. Kevin kitalálta a gondolatom, elefánttá változott, felvett mindenkit a hátára, aztán elsétált velünk egészen a régi Újamazonasi Királyság központjáig.

Megérkeztünk, én, a két muladharánus, Anais, Viola, Sharpék és az én szüleim ahogy tudtunk, segítettünk a többieken, kezdve Bettyvel.

Betty, úgy sajnálom.- mondta William.

Ne sajnáld. - mondta Betty. - Várj csak, ha te gyógyítani nem tudsz, akkor a mérget talán át tudod terelni másra.

Nem rossz ötlet. - mondta Thomas, és hozott egy befőttesüveget. - Ez később elpusztítható.

William koncentrált, és lassan lehúzódott Bettyről az üvegbe a sötétség. Ezalatt Thomas és Ian megpróbálták maradék erejükből Agnesnek, Jasminnek, Samnek és Kate-nek segíteni.

Hagy segítsek valahogy! - mondtam, és először Agnesen próbáltam segíteni.

Valahogy sikerült összeforrasztanunk Agnes két törött csontját is, aztán rendbehoztuk a többi sebét is. Jött Jasmin és Kate, Jasmin szinte teljesen meg is vakult, Kate koronacsakrájából pedig hét tőrt húztunk ki. Komoly kár mégsem érte.

A legborzasztóbbak mégis Sam sérülései voltak, többször próbáltuk összevarni Samet, de egyszerűen szétfolyt. Aztán kihúztam egy szemfogat a harmadik szem csakrájából, erre szinte teljesen megvakult, de végre össze tudtuk rakni.

S-ajná-l-om, Sam. - mondtam.

Jaj, ez a vicc fájt! - mondta Sam nevetve. - Kösz mindent, amit megpróbáltál értem. Meg az ajnámért.

Szívesen, öcskös. Tényleg s-ajná-lom a viccet is, és az esetet is.

Claryn Kevin, Nicholason Dahlia segített, de hallottam, mit beszélgetett Dahlia és Nicholas.

Én nem akarok vezér lenni! - mondta Dahlia. - Figyelj, bárki jobb vezér, mint én, akárki!

Tehát nekem adnád a vezérséged? - lepődött meg Nicholas.

Igen, akár. Miért ne? Én nem bírok ki ekkora nyomást! Gyógyulj hamar, és jó munkát!

Köszönöm, hálásan köszönöm, Dahlia, máris jobban vagyok. Beragyogtad a napom!

Ó, ne hízelegj már, Nicholas! - legyintett Dahlia, és elment.

Veronica, ha köpsz Kevinnek, csak nyugodtan, Dahlia úgyis azt tesz, amit akar. - mondta nekem Nicholas csak úgy mellékesen, és ő is elsétált, önelégült vigyorral az arcán.

Williamet, Iant is elláttuk, aztán végre Thomas és Luke is kifújhatta magát.

Luke, szerinted Dahlia miért adja a vezérségét Nicholasnak? - kérdeztem, amikor lefekvés előtt beszélgettünk kicsit.

Tessék?! - kérdezte Luke. - Hát mégis megteszi?

Te tudtál róla? - kérdeztem.

Persze, mindenről, tudok, ami Nicholast érinti, mivelhogy üzlettársak vagyunk. Régen közös drogüzletünk volt. Meg egyebek.

Úgy döntöttem ezután, hogy inkább lefekszem, és átgondoltam néhány dolgot. Főleg a bázis lerombolását próbáltam megemészteni.