Elindultunk gyalog APC déli határához, a csomagjaink elvileg ott vártak minket egy csomagmegőrző ponton. Hajnal volt, és épphogy kiosontunk a házból mind az öten. Beszélgetni sem mertünk, amíg el nem értünk Violáék házához, ahol is pihentünk kicsit. Mrs. Sharp főzött nekünk teát, mr. Sharp pedig csinált rántottát. Megreggeliztünk, aztán halkan beszélgettünk.

- És ki is ez a barátod, aki elküldött az Amazonashoz? - kérdezte apa. - Ugye nem egy drogos vagy pedofil?

- Arthur! - szólt rá anya. - Ő Vera legidősebb bátyja. Menjünk tovább!

Újra elindultunk, amikor is hirtelen mr. és mrs. Sharp is utánunk jött.

- Tudunk egy biztonságos utat kifelé. - mondta mrs. Sharp, és átvette a vezetést.

- Köszönjük, Jane! - suttogta anya.

- Az unokahúgom nevelőanyja a testvérem is lehetne. - vonta meg a vállát Jane.

Csendben haladtunk át Aniplancity egyik erdején. Gyönyörű volt, de ahogy elhaladtunk egy tisztás mellett, érezhető volt Lord-Kharinnausz negatív energiájának hatása. Anais hirtelen elkomorodott, így inkább gyorsan áthaladtunk az erdőn. Végül kiértünk, de mrs. Sharp hirtelen megállt.

- Mi az? - kérdeztem.

- Ki az a vörös köpenyes illető? - kérdezte mr. Sharp.

- Ez Dahlia! - mondtam, és előjöttünk.

- Na végre! - mondta Dahlia. - Halálra izgultam magam miattatok. Elvezetlek titeket a kikötőig. De nem tovább.

Azt tudni kell, hogy Aniplancity a Floridai-félsziget szélén van, így az óceán mellett található.

Beszélgettem kicsit Dahliával többek között Kevin barátnőjéről, egy bizonyos Susanről, és megkérdeztem, hogy milyen a csaj. Dahlia megmondta, hogy Elizabeth egyenesen fél tőle, ő maga is retteg a csajtól, mert eléggé olyan, mintha Lord elrontott, rockos-punkos sötétmágus lánya lenne. Erre én azzal próbáltam viccelni, hogy akkor nem is lány. Erre Dahlia azt mondta, hogy még az is lehet. Erre Anais azt mondta, hogy nem tud semmilyen más testvéréről, de ír, ha a szobájában egyszer rock-és punkposzterek lesznek. Akárhogy próbáltuk oldani a hangulatot, mégse sikerült teljesen.

Aztán Sharpék egy kicsit elrabolták Dahliát beszélgetni. Ekkor apa elkezdett engem faggatni Dahliáról.

- Ez a barátod nője? Háziasszonynak nem lenne való, látszik rajta, és kissé ijedékeny.

- A nővérem. - mondtam. - Dahlia nem tehet a természetéről. Ez a muladhara- hatása.

Apa nem szólt semmit, így hallhattam, Sharpék és Dahlia beszélgetését.

- Kicsit olyan vagy, mint Mulan Dhara, mondták már? - kérdezte mrs. Sharp. - A kettővel ezelőtti muladharánus.

- Nem, még nem. - mondta Dahlia. - Köszönöm, nagyon kedves. Megjöttünk.

A kikötő gyönyörű volt, ameddig a szem ellátott, csak víz volt, és a hajók.

Az egyik kisebb hajónál Thomas várt minket. Üdvözöltük egymást, aztán Dahlia elindult visszafelé.

- A következők a szabályok: megbújtok a raktérben, és csak mrs. Smith jöhet fel. Eljátssza az édesanyámat. - mondta Thomas bátyám.

- Miért? - kérdezte anya gyanakodva.

- Randim lesz az egyik hajóskapitány lányával. Lord emberei mindketten, de lefizettem a csajt, hogy ne szóljon Lordnak.

- Tehát Lord már behálózta a várost az embereivel. - szorította össze a fogát mr. Sharp. - Jó gyerek vagy, Andrew.

- Nem igazán. - mondta Thomas. - Csak akkor, ha Lord elvakítása helyes, és nem a lány lefizetése.

Nem akartam érteni, mire céloz Thomas, de jól tudtam. Ha hihetek Luke-nak. Megbújtunk a raktérben, ami meglepően tágas volt. Ott volt a kamra is többek között, így legalább nem haltunk éhen. Kivéve apa, ő nem bízott Thomasban, főleg a módszerei miatt. Másrészt azért, mert apa vakon Lord-párti, Thomas pedig Lord ellensége.

- Mr. Smith, az ön imádott Lordja tönkretette többek között a családom és a népem életét. - érvelt mrs. Sharp, közben körmeit jaguárkarmokká változtatta, és szétszaggatott egy előzőleg már megkarcolt Kharinnausz-Lord előtte-utána képet.

Erre már apa sem tudott mit mondani. Aztán anya elmondta, hogy az én apám hát... valójában Lord, és majdnem tönkretette az életem.

- Szörnyeteg. - mondta apa.

- Az. - mondta mindhárom Sharp.

Végre megérkeztünk Kubába, ott találkoztunk Elizabeth-tel. Körbekerültük egy hajóval Kubát, aztán Elizabeth kijelentette, hogy rosszul van, és Clary visz tovább minket.

Hamarosan, mint egy tűzvész, érkezett meg Clary, és lementünk a víz alá. Persze neki sikerült kiégetnie egy alagutat az óceán alatt, aztán jöttünk egyre feljebb és feljebb, végül kiértünk a szárazföldre. Clary elbúcsúzott, aztán Venezuela utcáin hirtelen megjelent Nicholas.

- Csak a határig viszlek titeket, nyugalom! - mondta Nicholas, és hátborzongatóan elmosolyodott.

- A tesóid közül őt utálom a legjobban. - mondta apa.

- Hidd el, mi is. - mondtuk mindannyian, mire Nicholas láthatóan megsértődött.

Valahogy eltelt ez az út is, aztán Brazília északi részéhez értünk. Betty elvitt minket a Rio Negro-ig, aztán onnan William a Rio Negro és az Amazonas találkozásáig vitt.

Sharpék egész idő alatt vágyakozva néztek a folyó után.

Luke várt minket a Rio Negro torkolatánál, onnan elvitt minket az Amazonas torkolatáig. Ott vártak a többi testvéreink, Sam ellátott mindenféle csakracuccal, Jasmin jótanácsokkal, Ian plusz élelemmel, Kate pedig Kevin pontos utasításaival.

- Ha teheted, keresd fel Visuddha szobáját, a sírját, vagy keress Visuddha-ereklyéket, és meditálj legalább napi egy órát, aludj Visuddha szobájában! Teremts a szellemével kapcsolatot! - mondta Kate.

"Már ha van szelleme." - gondolta.

- És ha van eredmény, szólj! - mondta Kate. - És vezess csakranaplót, hogy mikor milyen eredményt érsz el! Napló egy pont a visuddhának.

- Hogyan szóljak? Hívjalak fel? Neked van mobilod egyáltalán?

- Természetesen már nincs. Wail-mobil volt, és azt lehallgatják. Add a telefonod, letiltom a különböző magánszámokat!

Odaadtam neki a szintén Wail-mobilomat, aztán Kate kivett egy kis valamit belőle.

- Poloska. - mondtam. - De csak a hívásaimat nézi.

- Ezt most el kell vinnem. Légy jó, Vera Smith! - mondta, a többiek is elbúcsúztak, és indulni készültek.

- Vigyázz magadra, Vera! - mondta Sam.

- Neki ne menj egy fának! - próbáltam viccelni, de sajnos Sam hátrálva ment, és tényleg nekiment egy fának. - Tudod mit, hagyjuk!

- Hagyjuk. Smith, te egy olyan furcsa lány vagy!

- Tudom. Üzenem mindenkinek, hogy érezze jól magát...

- Kivétel Nicholas. Vettem, kapitány!

Luke még beszélt a szüleimmel, aztán mind elmentek.

- Nem mondtad, hogy az ikertestvéred a város bűnözője. - mondta apa.

- Nem mondtad, hogy Wail-mobilom van. - mondtam.

- Nem tudtam, hogy fontos. Neked mi a mentséged?

- Pár napja tudtam meg mindent.

- Akkor végre kvittek vagytok? - kérdezte anya, mire mindketten bólintottunk. - Helyes, mondanom kell valamit. Én rég óta tudtam már mindent.

- Tessék?! - kérdeztük egyszerre.

- Wendy, most már egyáltalán nem vagyunk kvittek. - mondta apa. - Mi nem vagyunk kvittek.

- Jogom lett volna tudnom mindent! - fakadtam ki.

Végül rábírtam anyát, hogy meséljen kicsit Csakraella anyámról és Lord apámról...

Volt egy legenda három testvérről, akiknek életét tönkreteszi a Káosz Nagyúr, de a lányaik megdöntik az Ő hatalmát. Anya elmondta, hogy ő igazából béka-animágus, csak eddig szégyellte, viszont időjósláson kívül jósálmai is voltak, és idézői képességei vannak. Többek között ezt is megjósolta, és mondta, hogy két tippem van, ki a Káosz-sötét Nagyúr, és én egyből rávágtam, hogy Lord. Aztán anya azzal folytatta, hogy volt régen egy csapat, nyolcan voltak, akik Lord ellen indultak, de két kivétellel mind meghaltak. Viszont az életük teljesen gallyra vágódott. Tippeltem Csakraellára, a másik nőt nem tudtam. Nirvanának hívták, ő volt az első számú vezér, aki végül mindannyiukat elárulta, de a lánya születésekor megtért, aztán rá két évre meghalt.

- Persze Nirvana lánya eltűnt. - mondta anya, aztán azzal folytatta, hogy miután a három nővér eltűnt, felbukkantak a testvéreim és én, aztán egy nap, 2002. május 25-én megjelent anyának álmában Csakraella.

"Wendy Smith, most jól figyelj, mint anya az anyára!" - mondta Csakraella. - "Megszületett a lányom, Veronica, neveld fel, és ha itt az ideje, mondj el neki mindent!"

Anya megígérte Csakraella-anyunak, hogy mindent megtesz, aztán öt éves koromig sokszor befulladtam, hirtelen maradtak abba a fulladásaim.

Aztán tavaly jött a levél Kevinéktől. Természetesen anya arról is tudott, és előre szólt Visi Uddhának, hogy szerinte még nem készültem fel.

"Az idő szorít minket, különben csak 29-35 éves korában kéne felismernie a képességeit." - mondta Visi. - "De muszáj fellépni Ellene!"

"Nem." - mondta anya. Elmondta azt is, hogy néha képes hatni rám az idézői erejével, szépen megidézte az elmém, és formálta. Rajtam keresztül égette el a levelet akkor. Aztán elhúzta a száját, és mondott egy "sajnálomértedtettem"- szerűséget. Megígértettem vele, hogy többet nem irányít, csak ha Lordék a másik véglet. Anya mondta, hogy ez természetes.

Először kicsit nehezteltem rá, de megbocsátottunk neki apával, és elfoglaltuk a szobáinkat az Újamazonasi Királyság palotájában. Sharpék szobája a trónterem mellett, Violáé közvetlenül a szüleié és Visuddha volt szobája közötti szoba lett, Anais-é a Viola szobája mögötti, a szüleimé a Visuddha-szoba melletti másik szoba, enyém pedig a Visuddháé. Csak az volt furcsa, hogy a szobába érve a lábtörlő felirata Visuddha Réalether-ről Veronica (Visuddha) Réàlaquára változott. Lassan kezdem megszokni a furcsa mágikus dolgokat, de még kicsit sok volt ez az egész.