14.

A Bíróság épülete előtt álltunk mind a tizenkilencen, és nemsokára anyánk szelleme is megjelent, huszadikként.

- Anya... - lepődtem meg.

- Mit keresel itt, anya? - kérdezte Kevin.

- Látni akartam, mi lesz Lorddal. - vonta meg a vállát a jelenés. - Ó, itt van Jane, Daniel és Viola! Hahó!

Jane és Daniel Sharp teljesen lefagyva állt meg tőlünk tíz méterre. Hát igen, Csakraella nem mindennapi jelenség, főleg nem fényes nappal, kezében egy Kundalini-pálcával, másik kezével integetve, mellette a három volt főmágussal, mögöttük Harry Jones-szal és mr. Petersonnal.

- Nénikém? - csodálkozott Viola, és mind megindultak felénk.

Ezután Kevin és Dahlia elmesélte a csatáját Kharinnausz ellen, azt, hogy hogyan egyenlítődtek ki, és hogy hogyan "térítették meg" a mágusokat, Harry J.-t és mr. Petersont.

- Helyes. - mondta mr. Sharp. - Vesszen Christopher Lord!

Hamarosan megérkezett Anais, Mike és Lady Anasthasia, és az egyetlen hiba, amit elkövettünk, hogy anya vidáman integetett neki.

- Nirvana, te vagy az? - kérdezte meglepetten Lady Anasthasia.

- Ó, nem, a nővére vagyok, Csakraella Kundalini. Honnan ismered Nirvanát?

- A legjobb barátnőm volt.

"Így érthetőbb." - gondoltam. - "Lord lecserélte Nirvanát Lady Anasthasiára."

Végül is hasonlítottak egymásra, csak... hogy is mondjam finoman? Anasthasián több zsír volt, mint Nirvanán. Mármint Kevin elmondása alapján Nirvana gebe volt, Lady Anasthasia pedig nagyon is jól táplált.

- Bizonyára ti vagytok a híres-neves tizennégy testvér. - biccentett felénk.

- Igen, Lady Anasthasia. - mondta Kevin, és kezet csókolt a hölgynek. - Én Kevin Peter Muladhara vagyok, a testvéreim Dahlia, Thomas, Agnes, Clara, Oswald, Betty, William, Vera, Luke, Sam, Jasmin, Kate és Ian. Valóban tizennégyen vagyunk, anyánk Csakraella, a társaink Eligius, Ilarion és Horatio volt főmágusok, Peter Peterson volt rendőrfőnök és Harry Jones volt polgármester.

- Nagyon örülök. - mondta Lady Anasthasia. - Ők a gyermekeim, Anais és Mike.

- Nagyon örülünk. - mondta Dahlia mosolyogva.

- Jane Sharp vagyok, Viola anyukája, Csakraella nővére. - mutatkozott be mrs. Sharp.

- Lady Anasthasia. Nagyon örülök.

- Daniel Sharp vagyok. - mondta mr. Sharp, és kezet csókolt Lady Anasthasiának.

- Nagyon örülök. Vera, sajnálom, ami a szüleiddel történt... - kezdte a nő.

- Meghaltak? - ijedtem meg, és annyira hangosan kiáltottam fel, hogy szerintem a bíró is meghallhatta volna, és az utcán lévő összes ember felém fordult.

Tizennégy testvér, egy szellem, három mágus, egy volt rendőrfőnök, egy polgármester, aki király is volt, az Amazonas volt királyi párja és a gyermeke, a város leggazdagabb asszonya, egy fattyúlány és egy elkényeztetett fiú - ez a látvány tény és való, furcsa volt. Ráadásul a fejünk fölött köröztek a csakráink energialényei, Visi Uddha vezetésével, és láttam, ahogy anya szabadon ereszti Áfit... Na igen, furcsa jelenség még ebben a kis, mágikus városban is, mert semmi közünk nem volt az ani-illetve plantamágiához. Kivéve Anais és Viola, ők animágusok is voltak - még pár egyéb mellett.

- Nem, nem haltak meg, de amikor megtaláltuk őket a házunk pincéje alatt, eszméletlenül feküdtek. Úgy sajnálom, pedig kedveltem Smithéket...

- Ezek szerint el fog válni a férjétől? - váltott gyorsan témát Eligius.

- Hát... igen. - mondta Lady Anasthasia. - Christopher egy szörnyeteg az elmondásotok alapján.

- Majd megbizonyosodhat róla a saját szemével a tárgyaláson. - mondta Ilarion, és halvány mosoly bujkált a szája szélén. Harry J. nagyapa elsápadt.

- Ugye nem...? - kérdezte.

- De igen. - mondta lassan, halkan a szürkemágus. - Cdani Cadin Anicianin.

Kevin, Dahlia, én, anya, Viola és Anais elsápadtunk, nem mertük elképzelni, mi lesz, ha Kharinnausz és Liták találkozik. Feltételezhetően katasztrófa, de mindegy. Hajrá, Ilarion! Zseniális a terved!

Bementünk a tárgyalóterembe, mi, a tizennégy testvér és teljes kíséretünk a bíró asztalával szemben, tőlünk balra Sharpék, jobbra a vádlott ügyvédje, mellette Lordék.

- Ki az ott? - kérdeztem Kevintől.

- Ixivaz Wail. - mondta Harry J. a fogát csikorgatva, majd Ilarionhoz fordult. - Mágus úr, azt hiszem, szükségünk lesz Litákra.

- Liták? - kerekedett el Eligius szeme. - Öcsém, remélem, ez csak egy vicc...

- Nem az. - mondta Ilarion.

- Az istenek óvjanak minket! - sóhajtott Horatio, és belépett a bíró, és Lord két rendőr kíséretében.

Sokan az utolsó pillanatban estek be az ajtón, többek között a Mágustanács, a rendőri kar, Indn Lunv és Alan Cooper.

- Itt vagyok, kezdjük el! - mondta Cooper, mire Lunv leült Wail mellé.

- Mi a helyzet, Ixivaz bácsi? - kérdezte halkan Lunv, annyira, hogy csak az én visuddhanátus fülem hallotta. Imádtam ezt a képességemet.

- Apádat felfedte a tizennégy testvér. - válaszolt Wail. - Az lenne a dolgod, hogy elbűvöld a Tanácsot és Coopert, de ha nem sikerül, szabad vadászat. Érted, mire gondolok?

- Természetesen, van is egy új kis játékszerem. - csillant fel a szeme.

- Helyes, Indn.

"Kundalini, segíts!" - gondoltam. Van egyáltalán ilyen ima, vagy ilyesmi? Kundalini nem is számít istennőnek hivatalosan. Kihez imádkozzak?

"Ne aggódj, nem engedem, hogy bántsanak bárkit is!" - mondta anya.

Lord tekintete végigsiklott a résztvevőkön, mintegy áldozatot keresve. A családja látványa mosolyt csalt az arcára, majd Wailre és Lunvre nézett. Lord határtalanul boldog volt. Látta az előttünk ülő Alan Coopert, és gyilkos pillantást vetett felé, a rendőrökre és a mágusokra szintúgy. Ők valamennyien ijedten nézett egymásra, kivéve két testvér, Susan és Zatine.

- Besz*ri banda! - morogta Horatio, és Harry J. egyetértően bólintott. A többit le sem jegyzem, mit fűzött hozzá gondolatban Harry J.

Ilarion kiszabadította Liták szellemét, aki leült Csakraella mellé. Szürke talárköpenyt viselt, hosszú, szürke haja és szakálla volt, kezében egy botot tartott, melynek köve tízszög alakú volt, a benne lévő energia sokszínű és mégis szürke. Szürke szemével kicsit bánatosan, mégis kihívóan nézett a fiára.

Lord szeme rajtunk állapodott meg. Először minket, a testvéreket látta meg, és hirtelen elkomorodott. Látta a három mágust, majd Harry J.-t és mr. Petersont. Csak ezek után pillantotta meg Csakraellát, és halálra sápadt, amúgy is világos bőre most kifehéredett, ujjaival idegesen dobolt.

Aztán látta meg Litákot, és olyan haragra gerjedt, hogy azt hittem, ránk fog rontani. Aztán Lord - éltében talán először - ijedtében teljesen halálra sápadt, és tehetetlenségében kétségbeesetten, zavarodottan beszélt.

- Engedjenek el! A lelkiismeretem... nem, én nem csináltam semmit...Jaj, szúr a szívem...! Kérem, én nem bírom ezt tovább...Bevallok mindent, amit csak akarnak, csak hagy menjek el innen!

Liták szomorúan csóválta a fejét, oda akart volna menni elkárhozott fiához, hogy a jó útra térítse, de anya elkapta a csuklóját.

- Nem segíthetsz rajta. Egyszer már én is próbáltam.

- Nem hiszek neked. - mondta Liták, kitépte a kezét a szorításból, de nem ment oda.

- Még van egy esélyed jónak lenni. - suttogta. - Feloldalak a bűneid alól.

- Soha. - sziszegte Lord dühösen, majd nyugalmat erőltetett magára. - Ott hagytál a Földön. Álszent próféta.

- Mr. Lord, önt gyilkossági kísérlettel, csalással, gyermekrablással, hivatali személyek megvesztegetésével, és a többivel gyanúsítják. - kezdte a bíró.

- Tiltakozom! - állt föl Wail. - Ki vádolja őt gyilkossági kísérlettel? Egy csapat kölyök, akiknek anyjuk-apjuk nincs, mert valamennyien árvák. Még hogy testvérek, na persze!

- Fel vagyok háborodva! - álltam föl, és sok civil tapsolni kezdett.

- Átok rád, Smith! - morogta Lord. - Ellenem fordítja a tömeget.

- A megjegyzéseit tartogassa későbbre, Jobbágy úr! - mondta Luke, mire a civilek hangos röhögésben törtek ki.

A bíró csendre intette a tömeget, majd nekem adott szót.

- Tizenhat bizonyítékom is van arra, hogy mi a kapcsolat köztünk. - kezdtem, és elővettem a vérmintákat.

- Azok a minták az enyémek! - mondta Lord. - Ertzroth ellopta tőlem, aztán megpróbált megölni engem, a saját apját!

A tömeg felhördült.

- Beismerte, hogy ő az apjuk! - pattant föl Csakraella anyánk, majd a bíró elé vitte a vérmintákat. - A DNS-ük hasonló, az apasági tesztnek pozitív eredménye volt.

- És maga kicsoda, ha szabad kérdeznem? - kérdezte a bíró.

- Mondd csak el nekik, Ella! - mondta Lord. - Gyerünk!

- Én az anyjuk vagyok, és tudja, nagyon rossz élmény volt tizennégy gyermeket megszülni, és utána bele is haltam. A legrosszabb mégis az volt, hogy csak egyiküket nevelhettem fel, mert sokat betegeskedtem. Szóljon mentségemre, hogy Lord parázna alak, és később feltámadtam, kétszer is, miután elátkozott.

Az anyák mind meghatódtak a történetet hallva, férjeik pedig Lord azonnali kivégzését javasolták. A bíró alig tudta lecsendesíteni őket, végül Nicholas előlépett, csendet kért, és visszaült, közben fenyegető pillantásokat vetve Lordra. Ő valósággal meg is ijedt, legalábbis úgy tűnt.

- Folytassa, kérem. - mondta a bíró.

- Rengeteg tanúnk van rá, hogy Lord megpróbálta megölni az összes gyermekemet. - mondta anya, és elővett néhány videófelvételt Kate, Jasmin és Agnes kínzásáról.

Látható volt, ahogy Kate sahasrarájába szúrnak hét tőrt, vagy ahogy Agnesnek maga Lord töri el két csontját, vagy Jasmin szemeinek kiszúrása. Vagy ott volt, amikor Lord Luke-ot és Betty-t üldözte árny alakjában, de kivehetőek voltak a vonásai. El sem hittem, hogy ilyen mázlink volt. Vagy az elmúlt nap csatája, kicsit felgyorsítva, az árnylovagok, az átváltozás, és látszottak a szemtanúk, a mi mágusaink és a Mágustanács többi tagja.

- Igazolják, hogy a vádlott egy mágiaűző gyilkos? - kérdezte a bíró, de a Tanács teljesen megszeppent, és nem válaszolt.

- A Tanács Lord markában van. - mondta Horatio. - Én viszont igazolom, hogy Lord bűnös.

- Átkozott mágus! - kiáltotta Lord, majd intett Lunvnek és Wailnek. Ők pedig intettek a Mágutanácsnak, és sűrű köd lepte be a termet.

- Megszöknek! - kiáltottam, majd Liták a botjával oszlatta szét a ködöt.

Addigra a bíró és a civilek halottak voltak, a Mágustanács eltűnt, Alan Cooper félholt volt, a fél rendőri kar szintén halott, mr. Peterson az utolsó pillanatban fogta el Wailt, Lunv-öt és Lordot. Kevin pedig Susant vonszolta elő.

- Hova, kedves? - kérdezte, majd a három férfira nézett. - A mágus meghal, ha nem vonulnak börtönbe. Tudják, hogy megteszem.

Betty és William azonnal a polgármesterhez rohant, Will eltávolította a mérget, Betty a maradék gyógyítást végezte.

- Vigyék a szemem elől! - mondta Cooper, majd a három férfira nézett. - Mindhárom jómadár minimum egy évet kap.

- Nem! - ordította Lord, majd apja talárjába csimpaszkodott. - Apa, meg akarok változni, de nem mehetek börtönbe a csupa rossz ember közé! Apa... ne engedd, könyörgöm!

- Annyira nem rossz! - biztatta Luke. - Csak büdös, nincs rendes vécé, wifi sincs, rossz a koszt, de túlélhető! Bár, ahogy magát elnézem, egy napig sem húzza ki.

- Azt akarom, hogy a lehető legrosszabb ellátásban részesüljön. - lépett Kevin egy fiatal rendőrtiszthez. - Azt akarom, hogy a szükségletei ne elégítődjenek ki, mert akkor legyengül. Érted?

- Igaza van. - dünnyögte a tiszt. - Kérem, tanítson, uram!

- Ugyan, ne szólítson uramnak, én vagyok a fiatalabb, de ha ragaszkodik hozzá... Tudja, hol a Smith-ház, ugye?

- Persze!

- Hétfő este öt óra megfelel önnek?

- Igen, Mester. - mondta, és kínaias meghajlással hajolt meg.

- Elnézést, én indiai vagyok, de kösz a gesztust, öregem. - mondta, és megveregette a tiszt vállát. - Végezd a dolgod, jóember!

A rendőrök ámulva néztek Kevinre, majd elvitték a három jómadarat. Dahlia pedig sóhajtott, amikor elvonultak, és Thomasnak támaszkodott, hogy el ne essen.

- Asszem belezúgtam a srácba. - mondta Dahlia. - Kedves, értelmes, és még csak huszonegy!

- Légy boldog! - mondta Kevin, majd a padlóra lökte Susant, és belerúgott. - Ezt pedig neked szántam, te mocsok!

Susan felhördült, és nem mozdult, majd mind elvonultunk ki-ki a maga dolgára.

- Ez gyors volt. - mondtam.

- Igen, túl gyors... - mondta elmélázva Csakraella és Liták.

- A fiam végleg halott. - motyogta Liták maga elé.

- Nézd, öregem, én is éreztem már így, de ne csüggedj! - mondta Harry J, és megveregette Liták vállát.

Egyszerre vontuk meg a vállunkat, majd mindannyian, beleértve Lordékat is, elmentünk az Újamazonasi Királyságba. Lordék veszélyben vannak, még akkor is, ha Christopher Lordot most vitték börtönbe.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top