XXII. Szétcsúszok

~Shawn szemszöge~
- Ne! - kapott a kezem után Izabell.

- Ki volt az? Ki bántott? - szikrázó szemekkel fürkésztem az arcát, amin csúnya foltok éktelenkedtek, a nyakán karmolás nyomok, a szája ismét megrepedt. Pedig alig néhány napja gyógyult meg a Luke által okozott sérülésekből. Akkor nem tudtam ott lenni és megvédeni, most sem voltam ott. Csalódtam magamban, mint barát megígértem Izabellnek, hogy nem hagyom megismétlődni a bántásokat. De elbuktam. - Ki bántott? Ki mert rád kezet emelni?

- Nem olyan fontos Shawn. - rázta a fejét lemondóan, valamit sumákol.

- Már megint ez a szöveg! - fújtattam dühösen, akár egy bika csodálom, hogy nem látszódott a lélegzetem.

- Csak elestem reggel a lépcsőn, ott felejtettem a cipőmet. - vont vállat, de még mindig nem volt hajlandó a szemembe nézni és ezt elég feltűnően csinálta.

- Miért kell hazudnod!? - emeltem meg a hangomat és Iza feje mellett belevágtam a szekrénybe, amitől szegény rémülten rezzent össze. A szemeiben könnyek kezdtek gyűlni, eddig is ott csillogott a szemében a félelem, azóta az este óta, hogy neki ugrottam. De ez szörnyű! A lány akit szeretek fél tőlem és ez belül marcangol, de csak én tehetek róla, én ijesztem el.

- Mennem kell! - mondta könnyfátylas szemekkel, gyorsan kibújt a karjaim közül és mint akit kergetnének úgy rohant el a folyóson. Utána akartam kapni, de ő rafináltabb volt, elvesztettem az ember tömegben. Nem hiszem el! Miért kell mindent elbasznom?

A nap további része borzalmasan telt számomra, Izabell nem ült mellettem az órákon, ami kimondottan bosszantott. Thomas beteg volt és az ő helyét foglalta el az első padban, hogy még véletlen se tudjam megérinteni vagy megszólítani. Teljesen elvágott magától és ennek nem tudom az okát. Tiffy nem tudta kihagyni a lehetőséget, hogy mellém ülhessen, de az első öt percben ki akartam ugrani az ablakon, olyan nyivákolva beszélt. Őszintén azt sem tudnám megmondani mit beszélt, ha itt helyben akarnának fejbe lőni. Egy mondat viszont magára vonzotta a tekintetemet, amit a kipakolt mellei nem tudtak megcsinálni.

- Szerintem mi lennénk a legjobb pár a suliban! - simított végig karom szerű körmeivel a karomon, Izának is meg vannak csináltatva a körme, de neki nem ilyen undorító. - Ugye dobtad már azt a kis lúzer szukát?

- Megbocsáss mit is mondtál? - fordultam felé összeráncolt szemöldökkel.

- Hogy kidobtad-e azt a senki házi ribancot mi is a neve? Bella-donna? Vagy Gizella? - törte az üres fejét.

- Izabell a neve!

- Mindegy nem lényeg! - hadonászott. - Csupán az a lényeg, hogy mikor megyünk randizni.

- Mi van? - leesett állal hallgattam az üres eszme cseréit.

- Én a szerdára gond...

- Na, most álljon meg a menet! - emeltem meg a hangomat. - Mi nem megyünk randizni és van barátnőm!

- Az a cafka?

- Nem az és Izabellnek hívják, akit szívből szeretek! - fejtettem ki az állásomat. - És nem tudom honnan veszed a bátorságot, hogy ilyen lealacsonyítóan beszélj vele! Ő sokkal különb, mint te és ha nem haragszol meg tűnj innen! Ez nem a te helyed hanem Izabellé, aki most igaz mérges rám de én feltétel nélkül szeretem!

- Nem lehet igaz! - dünnyögte az orra alatt Tiffy, ahogy pakolta el a cuccait. - Jobban kellett volna ütnöm, vagy kikaparni a szemeit.

- Mit mondtál?

- Semmit!

- Te bántottad Izát! - magasodtam a megszeppent lány felé. - Miért kellett bántai, ha egy rossz szava sincsen hozzátok?

- Ő nem való hozzád Shawn! - kelt ki magából dühösen. - Neked nem egy semmire kellő tehetségtelen lány kell hanem olyan aki tudja, hogyan érjen hozzád, hogy akár egy szavára elélvez. - mondandója közben a kezét az ágyékomra simította és szemérmetlenül közel hajol hozzám. - Én tudom mi kell neked, hogyan szereted, ha csinálják, annyi szép éjszakát éltünk együtt át. Nem hiányzik a vad vágy, amikor a hajamat fogva löktél a csúcsra? Nem hiányzik, amikor a zuhany alatt leszoptalak és te csak azt hajtogattad, hogy apuci ezért megjutalmaz. Azon az estén senki sem kúrt meg olyan jól, mint te másnap járni is alig tudtam. De te élvezted,nem kellett attól félned, hogy összetörök alattad. Kiélhetted a vad vágyaidat. Nem volt az jobb?

- Nem! És ne is emlegesd többet szégyellem magamat, hogy ilyet csináltam valaha. - torzult az arcom undorba. - Én szeretem Izabellt és nem használom ki, mert ő jobbat érdemel. És te ne avatkozz a kapcsolatomba!

- Szerintem elértem, amit akartam. - mutatott a terem elejébe, ahol egy üres padot pillantottam meg Izabell ott ült. A kurva életbe! Premier plánba hallgatott mindent végig és láthatta, ahogy Tiffy tapogat.

Idegesen raktam el a cuccaimat a táskámba, hogy utána mehessek, de amilyen szerencsés én lehetek.

- Hova, hova Mr. Mendes? - jött velem szembe Mr. Torros a földrajz tanár.

- El kel mennem Izabell....

- Miss Blackwellt én engedtem haza. - vágott a szavamba. - Rosszul érezte magát és elengedtem haza.

- Utána kell mennem! - próbáltam meg kikerülni a tanárt, de esélytelen volt.

- Magának Mr. Mendes nem kell sehova se mennie. Szépen lerakja a táskáját és itt marad. - magyarázta nyugodtan, mire idegesen végig túrtam a hajamba.

- De nekem el kell mennem!

- Ha ennyire menni akar valahova, akkor fáradjon ide a táblához és kezdhetjük a felelést. - húzta gonosz mosolyra a száját. Köcsög! Dühösen vágtam le magamat az első padba,hogy ne kelljen visszaülnöm Tiffy mellé, a hideg kiráz tőle. - Én is így gondoltam Mendes!

Oh, hogy pukkadnál meg! Türelmetlenül ültem az órán, Mr. Torros nagy figyelmet fordított felém, de sutyiban írtam egy SMS-t Niall-nek, hogy nézzen Izabell után, elküldtem neki a lány címér és mondtam, hogy vigye nyugodtan a srácokat is. Idegesen rágcsáltam a körmeimet, hogy most mi a francot kezdjek magammal, nem állhatok egyszerűen oda Iza elé bocs én téged szeretlek és véletlen feküdtem össze Tiffyvel. Barom! Ez nem lesz sétagalopp, ehhez segítség kell... Bella! Ő fog segíteni és már meg is van, hogy hogyan.

~Izabella szemszöge~

Gyorsan parkoltam le otthon a garázsba a sírás rendesen rázott, a kormányra borulva próbáltam magamat nyugtatgatni, de amilyen ügyes vagyok megfejeltem a dudát, mire a Ferrari riasztója beindult.

- Oh, a rohadt életbe! - szitkozódtam, már bent a lakásban, mikor a kis lábujjam is megtalálta az asztal sarkát. - Ennél jobb napom nem is lehetne!

Ingerülten hajítottam a cuccaimat a földre, nem érdekelt, hogy esetleg rendetlennek tűnök, de a hócipőm kivan ezzel a nappal. Reggel tök vidáman mentem be a suliba, mivel tegnap este Bella személyében adtam át neki üzenetben, hogy nincsen semmi baj nem vagyok mérges. Erre, ahogy belépek a kapun Tiffy és az utánfutói karomnál fogva rángattak be a szertárba és ott ütöttek ahol értek. Utána a Shawnnal való találkozás túlságosan is védeni akar, de attól félek ha engem véd azt ő sínyli meg. Tiffany ismét alakított a teremben tudtam, hogy volt kapcsolata előttem Shawnnal, de ahogy ott hallgattam, mintha a szívemet facsarták volna ki. Nem bírtam tovább tudom nem szabadott volna elmenekülnöm, mert ezzel csak azt a mocskos szukát erősítem meg, de nem bírtam tovább. Most itthon zokogok az ágyamban és azon gondolkodok, hogy be se megyek a klubba ma nincsen semmi érőm még kornyikálni is.

Ön sanyargatásomat a csengő zavarta meg, ha Shawn keres nem nyitom ki az ajtót,pedig annyira vágyom a közelségére. Cifrábbnál cifrább szavakat motyogva hagytam el a szobámat és a kapu kamerát megnézve, meglepetten pislogtam a kis képernyőre. A One Direction állt ott. Furcsálltam a dolgot, de beengedtem őket, valamennyire rendbe hoztam magamat, majd az ajtó kopogást hallottam meg.

-Sziasztok! - nyitottam ajtót egy erőltetett mosollyal, de ők azonnal levágták, hogy itt valami nem klappol.

- Szia Iza! - köszöntek egyszerre majd egy egy arcra puszi után a nappaliba irányítottam őket.

- Shawn mondta, hogy gazdag vagy, de hogy ennyire. - forgott körbe Liam.

- Öhmm... köszi asszem? - mosolyodtam el zavartan. - Amúgy mi járatban erre? És honnan tudjátok a címem, mert én nem mondtam

- Shawn küldött minket. - foglaltak helyet a kanapén, amíg én a fotelbe ültem le.

- Aha ... - húztam el a számat. - Ha csak ezért jöttetek nyugodtan elmehettek.

- Elmondta mi történt és sajnálja, hogy nem tudott utánad jönni, de bent fogták és a verseny dolgaival is bajlódni is kell. - magyarázta nekem Niall.

- Persze. - forgattam meg a szemeimet cinikusan.

- Izabell Shawn tényleg szeret téged. - magyarázta Harry. - Igaz nem tud mit tenni neki is van múltja ahogy gondolom neked is.

Zavartan sütöttem le a szemeimet, Shawn is ember és ő is ugyan úgy hibázik.

-Iz. - szólalt meg először Louis. - Mi nagyon jól ismerjük Mendest és amíg nem voltál neki, addig teljesen kicsapongó életet élt, de amióta vagy neki úja az a Shawn akit megismertünk annak idején.

- Figyelj gondold át a dolgokat Shawn nagyon szeret téged. Hallgasd meg mit mond. - tanácsolta Liam. A fiúk még maradtak egy ideig és beszélgettünk, annyira elszaladt az idő, hogy észre se vettük, hogy besötétedett. A négy srác elbúcsúzott tőlem, én pedig neki láttam a készülődésnek a klubba, kicsit bántott, az a tény miszerint Shawn nem jött el, megbeszélni a dolgokat. Se egy SMS, egy hívás, semmi. Csalódottan baktattam a klub bejáratához, a sapkámat jól a fejemre húztam a sálat magasabbra csavartam, hogy takarja az orromat, egyre rosszabb az idő.

A melegbe belépve felengedtek átfagyott izmaim, de helyette a szívem akart megállni. Shawn és a négy fiú ott ült a pultnál italozgatva. Csendben elakartam slisszolni, de meg kellett botlanom és kis híján ledöntöttem az egyik pincért a lábáról.

- Izabell? - fordult felém a társaság.

- Sziasztok? - intettem zavartan, Shawn mint aki pirosat kapott futott felém és szoros ölelésbe vont.

- Szia kicsim! - fúrta a fejét a nyakhajlatomba és egy mélyet szippantott. - Azt hittem nem jössz el.

- Miről beszélsz?

- Jessy mondta, hogy üzent neked, hogy lesz egy meglepetésem a számodra és ma este én lépek fel Bella előtt. - olyan lelkesen magyarázott közben mutogatott, majd leverte a körülötte járókat.

- Értem szívem. - mosolyodtam el.

- Bellával akarok még beszélni. - itt fagytam vissza. - Nem tudod hol van?

- Lehet késik.

- Ilyenkor már itt szokott lenni. - nézett az órájára. - Nem tudnád felhívni?

- De persze... - telefonomat a kezembe fogva mentem az öltözők felé és szememmel jeleztem Jessynek, hogy baj van. Shawn tovább beszélgetett a fiúkkal.

- Bell mi a baj? - ért utol.

- Itt van Shawn és Bellával akar beszélni, de engem Izabell ként látott meg! Nem tudhatja, hogy egy és ugyan azon személyek vagyunk! - pánikholtam be. - Mit tegyek?

- Vett ki a póthajat.

- Nem tudom, most befestettem! - kaptam le a sapkát.

- Figyelj most kimész Bellaként Shawn egy meglepetés dalt, akar neked énekelni és utána beszélni Bellával. Izabellt addig a fiúkra bízná és majd együtt megnézitek Bella koncertjét. - mondta el nekem Shawn tervét.

- A Bellás résszel nincs baj de az Izás résszel igen. Nem tudom eltüntetni a vörös tincseket. - húzogattam meg a hajam.

- Kössük fel copfba és a sapkád alá rejted, ha Bella vagy le veszed és ezt a hosszujjutú cserélgeted, hogy ne legyen az egyforma ruha feltűnő. - adta a kezembe a dolgokat a lány.

- Imádlak Jessy! - ugrottam a nyakába.

- De ugye tudod, hogy ezt nem csinálhatod örökké? Előbb utóbb rá fog jönni, múltkor is majdnem lebuktál.

- El fogom mondani neki előbb utóbb. Ígérem. - kezdtem öltözködni. - De nem most.

Jó pár mély levegő után végre sikerült kimennem Shawnhoz és a többiekhez. Kedvesem úgy fogadott, mint szokott Bellaként, de a srácok nagyon méregettek, sajna a sminket nem tudtam eltüntetni, így mindig féloldalasan álltam nekik, hogy ne lássanak annyit belőlem. Shawn is elmondta a tervét, amit már Jessy mire azt hazudtam a kérdésére merre van Iza, hogy éppen az öltözőmben pakolászik.

Amíg Shawn hangolt gyorsan visszaalakultam Izabellé és be álltam a színpad mellé, ahonnan tökéletesen ráláttam és hallottam a kedvesemet. Pillanatok alatt hozzá látott a dalhoz, de előtte egy nagyon szívhez szóló szöveget mondott nekem, mire a szemeim teljesen könnybe lábadtak.

https://youtu.be/PT5SYjL6zHU

A dal egyszerűen fantasztikus volt nem tudtam, hogy ilyet érez és nem tudtam pontosan kire gondol, hogy ő vagy én vagyok a bizonytalan, de részemről kölcsönös a kapcsolat.

Shawn fellépése után jött a futam, hogy ne bukjak le Izabellként össze visszacsókoltam, majd gyorsan elhúztam a csíkot, majd Bella ként tértem vissza. Jessy addig lefoglalta a társaságot, hogy senki se hiányoljon, amíg Shawnnal megvitatjuk a dolgokat, de amúgy belegondolva nevetnem kell. Hozzám jár segítségért és szerelmi tanácsokhoz, hogy segítsek neki jobban meghódítani saját magamat. Ez csak szerintem vicces? Kedvesemmel való tanácskozás után én is színpadra léptem, ma egy kicsit rockosabb stílust választottam.

https://youtu.be/j2qOdo7dVTw

A közönségnek nagyon tetszett a dal, legközelebb is lesznek majd ilyenek. A fellépés után visszavedlettem Izabellé és Bellát azzal kimentve az este alól, hogy nagyon elfáradt és nem érezte jól magát ezért haza ment. Így az estét a fiúkkal a Black Rosesban múlattuk végig igaz végig figyelnem kellett az álcámra. Szétcsúszok, ma is teljesen közel voltam a lebukáshoz a forró tűzzel játszok, de legalább minden helyre jött köztem és Shawn között. Egyelőre...

Köszönöm nektek a több mint 2k-t!

Szeretlek titeket!

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top