Reggel a kanapén ébredtem. A tévé ugyanazon a csatornán ment, mint amikor este bekapcsoltam.

És még csak nem is fürödtem...

Feltápászkodtam a heverőről, és kinyújtottam elzsibbadt végtagjaimat. A hajam ezer felé állt, a szekrény tükréből valami borzadály mutatkozott vissza rám...

Aish...hiszen ez én vagyok.

De mi történt velem?

A dohányzóasztalra pillantottam ahol egy üres boros üveg álldogált végső nyugalmában. Szivárgott belőle az alkohol utóillata.

Amint próbáltam visszaemlékezni, rájöttem, hogy Jimint látva az egyik csatornán átváltottam depibe, és muszáj volt innom. És ezek szerint a választásom egy üveg borra esett.

Így már érthető a helyzet, hogy miért nem fürödtem meg, miért aludtam el itt, és miért sajog ennyire iszonyatos módon a fejem...

Felálltam, és kitámolyogtam a konyhába valami gyógyszer után kutatva. A telefonom a pulton hevert, és míg bevettem az orvosságot, megnéztem az üzeneteimet.

Egy volt Rinnie-től, és egy...Wooshin-tól!? Honnan tudja a Kakaomat?

Először Woo levelét olvastam el, mert égetett a kíváncsiság, hogy megtudjam mit szeretne:

"Szia Sophie!

Ma összekellene futnunk egy rövid időre ha nem baj!

Mesélni szeretnék.

...

Írj vissza!:("

Ah...pedig terveztem, hogy ma egész nap egyedül leszek, és Jimin után epekedem, mint egy őrült fangirl.

Rátértem gyorsan legjobb barátnőm üzenetére, és végig futtattam rajta szemeimet:

"Ha ráérsz hívj!

SÜRGŐSEN!"

Még pár másodpercig álltam, és próbáltam felfogni az olvasottakat, majd ledobva a telefonomat immáron az asztalra, szedtem össze ruhát, és bementem a fürdőszobába, felfrissíteni magamat.

Utáltam másnapos lenni.

Mindig is amikor elmentem bulizni, vagy ittam, hányingerem volt, majd' szétszakadt a fejem, szédültem, és hánytam. Mellesleg az a bűz ami jött hozzá.

Öklendezni tudtam volna bármelyik percben, amikor rágondoltam.

Több alkalommal megfogadtam már magamnak, hogy Soph, nem iszol többször ennyi mennyiségű alkoholt...erre pár hónapra, vagy inkább hétre rá meg is szegem. Béna vagyok...

Miután levettem magamról a kellemetlen illatú felsőmet, előkaptam a sminklemosót és egy vattára, kisebb adagot nyomtam, és felkentem arcom felületére. Letöröltem a fehér, puha kis anyaggal a folyékony oldatot, leöblítettem vízzel, majd egy törölköző segítségével szárazra törölgettem bőröm felületét.

Levetkőztem, és beszálltam a zuhanytálcába, majd megengedve a csapot kezdtem el áztatni bőrömet a meleg vízzel. Megmostam a hajamat, a tusfürdő segítségével pedig illatossá varázsoltam magamat, és még egy kis relaxálás után léptem ki a páratömegből. Kicsavartam a hajamból a vizet, miután magam köré tekertem a törölközőmet, és belebújva a mamuszomba, gyors szárítkozás után a hajamat is megajándékoztam egy kis szellővel, a hajszárítóm által.

Felvettem magamra a fehérneműimet, majd besétáltam a hálószobámba, hogy a szekrényemből kitudjak választani egy értelmesnek mondható kollekciót.

Egy fehér, háromnegyedes ujjú ing mellett, és egy fekete alapon, virágos mintájú rövid szoknya mellett döntöttem, fekete harisnyával.

Nagyon megtetszett ez az összeállítás, és úgy gondoltam, hogy jól is áll, ezért a fényképezőgépem segítségével készítettem egy selcat Rinnek, hogy igen, jól vagyok, és élek.

Amint elküldtem a képet, fel is hívott.

-Annie Chingu!* -köszöntött és hallottam a hangján, hogy mosolyog

-Szia! Na mesélj! -kuncogtam, mert már hatott annyit a nem rég bevett gyógyszer, hogy a kedvem alakulgatott

-Igazából nagyon jó volt az este. Legelőször is értem jött, megdicsérte a ruhámat, aztán elújságolta, hogy egy helyen laktok. Elvitt egy puccos étterembe, nagyon udvarias volt, mindent ő állt, és szinte a tenyerén hordozott. Viszont...-hagyta félbe a mondatot

-Viszoooont?

-A randi végén megbeszéltük, hogy ez nem fog összejönni, így legyünk csak barátok. Nem tudtunk úgy beszélni egymáshoz, mintha szerelmesek lennénk, szimpla barát a baráttal csevej volt. De én ennek is nagyon örülök. Wooshin nagyon jó fej! És ma átugranék hozzád ha nem baj!

-Értem. Hát, az tök jó, mert ugye Woo nekem is kezd a barátommá válni, már amennyire vállhat két nap leforgása alatt. Lehet elleszünk itt hárman, mert ő is átjön. -magyaráztam

-Nah, az jó. Akkor egy óra múlva indulok.

-Okés! Szia!

-Annye!

Leraktam a telefonomat, és gondolkodni kezdtem.

Lehet sütni kellene valamit nekik. Innivaló van itthon, más dolgom úgy sincs.

És ekkor eszembe jutott.

-WOOSHIN!

Felkaptam a mobilomat, és szélsebesen kezdtem el neki írni, amikor éppen hívott egy ismeretlen szám.

-Igen?

-Szia Sophie, én vagyok az, Woo. -üdvözölt

-Oh, szia. Pont most akartam írni. -nevettem zavartan

-Csak annyit akartam, hogy beszéltél-e már Rinnel?

-Persze, most tettük le öt perce. Láttam összeszeretnél futni, van kedved átjönni? -kérdeztem

-Öhm...igen! Mikor?

-Egy óra múlva?

-Oké! Szia

-Szia

-Hahh...

Most már talán elkezdhetek keresgélni valami süti után.

Átnéztem néhány receptes könyvet, amikor találtam egy tökéletes édességet.

-CUPCAKE-re fel!

Előkotortam a konyhában minden hozzávalót, és edényt, és neki láttam a sütéshez. Persze nem telhet el úgy munka, hogy ne kapcsolnék be egy kis BTS-t, így el is indítottam egy random zenét.

Second Grade...imádom....

Amint felcsendült Jungkook hangja, elkezdtem a sütögetést, de Jimin részénél, még mielőtt elkezdődött volna megálltam, és vártam.

-Éééééés...Still every day, Bang it, Bang,it, Bang it, Bang it

Still every day, Bang it, Bang,it, Bang it, Bang it...

Aigooo....de szeretem a hangját.

Végül gyorsan visszatértem a cupcakekek készítéséhez, és elmerültem a munkámban teljesen.

*Háromnegyed órával később*

-Huh...épp hogy csak kész lett. -állapítottam meg magamban

Kihelyeztem néhány csodálatosan szépen kidíszített nyalánkságot egy tortaállványra, és bevittem a nappali kisasztalára, melyet egy zöld terítő fedett, fehér pöttyökkel.

Büszke voltam magamra...

Alig pakoltam el magam után a romokat, és vittem még be három poharat, valamint egy üveg kólát a süti mellé, már csengettek is.

Felvettem a kaputelefont, és barátnőm visítozva szólt bele. Felengedtem, és ekkor Wooshin is megjelent, pont amikor Rinnie is felért.

-Na sziasztok! -köszöntöttem őket

-Helóóó...-viszonozták az üdvözlést ők is kórusban

Behívtam őket a házba, és bezártam az ajtót., hogy más ne zavarhasson.

-Gyertek üljetek le, csináltam nektek sütit!

-Jajj, ez nagyon kedves tőled. -bókolt Woo

-Én elvártam, hogy megkínálj valamivel. -látott neki az evésnek ChaeRin

-Haha...szívesen. -forgattam meg szemeimet.

*Este*

-Na én leléptem lányok, ideje hazamennem! Köszönöm a vendéglátást Soph...-ölelt meg Wooshin, mit viszonoztam, és kikísértem

Amint elment, visszasiettem barátnőmhöz és leültem, majd újabb beszélgetésbe elegyedtünk.

-Apropó...eljössz holnap velem egy kávézóba? Kicsit kiruccanni, várost nézni, ilyenek.

-Áh...nem tudom. Munkát is találnom kellene már. Ideje lenne körbenézni.

-Pont itt van az alkalom rá. -noszogatott

-Aish...jó. Menjünk!

-Imádlak! -ugrott fel Rin, és elkezdett pakolászni a táskájába

-Hova pakolsz?

-Megyek én is. Holnap találkozunk a Thapkol Parknál fél tízkor. Ne késs...-fenyegetett ujjával, én pedig felkuncogtam

-Dili...nem fogok! Na sziaa! -húztam el a végét, és ő is elment. Ezzel egyedül maradtam itthon.

Elmosogattam a tányérokat amikről ettünk, valamint a poharakat amikből ittunk, és mivel már fél kilenc volt, elmentem fürdeni.

Gyorsan végeztem, és fel is öltöztem, majd utam a hálószobámba vezetett, ahol belevetettem fáradt testemet az ágyba.

Elővettem mobilomat, és véletlenszerűen rákattintottam a "Twitter"-re.

Gondoltam, ha már úgyis itt vagyok, megnézem a BTS hivatalos fiókját, hátha van új poszt.

De bárcsak ne tettem volna.

Egyetlen kép jött velem szembe, amelyről képtelen voltam elvinni a szemeimet.

Megbabonázott, megrészegített. Egyszerűen...úgy érzem, feladtam a várakozási időt. Ha belepusztulok is eljutok egy koncertre, és látni fogom Jimint élőben.

A kép alatt ez állt:

"Egy fantól kaptuk a képet! Köszönöm!

#JIMIN"

-Egyetlen kérdésem van még mindig...

Miért teszed ezt velem Park Jimin?

__________________________________________________________________________________

* Annie Chingu = Szia Barát' / Barátom'

* INNEN BEINDUL A TÖRTÉNET....REMÉLEM MÁR VÁRJÁTOK A FOLYTATÁST:3*