Miután Cam elvágta a köldök zsinórt elvitték a mi kis hercegnőnket. El kellett végezzék a rutin vizsgálatokat és le kellett fürdessék őt. De nem csak velük volt dolguk. Engem is elláttak. Anyu és Hanna kimentek miután Cam elvágta a köldök zsinórt és vettek az unokájukra egy gyors pillantást. Mire a két nővér végzett anyuék is vissza jöttek.

-Hogy vagy Drágám? -kérdezték mind a ketten egyszerre.

-Jól leszek, ha végre láthatom a kislányomat! Annyira igazságtalan! Már mindenki látta csak én nem!- túlságosan fáradt voltam. És ha én fáradt vagyok akkor nyűgös is.

-Mindjárt hozzák édesem.- nyugtatott Cam. Végig velem volt, míg a nővérek elláttak és mindent megtett, hogy megnyugtasson.

- Most már bármelyik pillanatban ide hozhassák és akkor csak a tiéd mivel meg kell etetned. -monda Hanna.- Addig el áruljátok, hogy mi lesz a neve?- kérdezte csillogó szemekkel. Cammel egymásra néztünk és bólintottunk.

- Ashley.- mondtuk ki egyszerre Cammel. Anyáék elérzékenyültek a név hallatán. Én meg attól érzékenyültem el, hogy ők sírnak. Miután ki sírtuk magunkat, beszélgetni kezdünk és végre nyílt az ajtó. Az egyik idősödő nővér behozta a mi kis kincsünket. A fején egy aprócska kis lila sapka volt és a testét egy babarózsaszín takaróba pólyálták.

- Meghoztam a kislányukat. Minden vizsgálatot el végeztünk és a kisbaba teljesen egészséges.- monda a nővér és egy hatalmas kő esett le a szívemről. Attól féltem a legjobban, hogy valami probléma lesz. - De mielőtt még oda adom a kislányt fel kell raknom rá a karszalagját. De ahhoz tudnom kell a nevét. El árulják?- mosolygott rám.

-Ashley. Ashley Reed.- Cammel még azelőtt megbeszéltük ezt, hogy hét honapós terhes lettem volna. De erről senki nem tudott. Amikor Hanna meghallotta, hogy az unokája az apja nevén van újra sírni kezdett. Tudtam, hogy mit jelent számukra ez. A nővér felírta a nevet, majd felcsatolta a kis szalagot a lányunk kezére.

- Meg kellene etetni a kislányt. Megpróbálkozik a szoptatással vagy hozzak a picinek valamit?- kérdezte és oda jött az ágyamhoz.

-Megpróbálkozok vele.- mosolyogtam fel rá.

-Mi majd segítünk neki, de ha nem sikerül akkor megkeressük önt. Rendben?- kérdezte anyu a nővértől.

-Persze. Ha barmi van szóljanak.- Mondta majd a mellkasomra fektette az én kislányomat és ki ment.

Minden megszűnt körülöttem. Még Cam jelenlétét sem érzékeltem. Csak gyönyörködtem a kislányom arcában. Minden vonásában az apját fedeztem fel, de amikor a ki nyitotta a szemét elállt a lélegzetem. Olyan volt mintha tükörbe néznék. Az én arany barna szememet örökölte. De neki százszor szebb volt az enyémnél. Mikor rám nézett megbabonázott. Elvesztem a tekintetében. Annyira tiszta, annyira boldog és gyönyörű. Egyik kezét kiszabadította a pólyából és az arcát cirógató kezemhez emelte. Egész álló nap, gyönyörködtem volna benne de a szobában lévő többi ember is magának követelte a picit.

-Cam át veszed?- suttogtam neki.

-Nem merem. Annyira pici. - elnevettem magam.

-Nem lesz baj. Kár lenne kihagyni.- végül csak át vette tőlem. Ő is úgyan úgy reagált a kislányunkra mint én. csak bámulta és gyönyörködött benne. Miután magához tért tovább adta Ashleyt anyunak, aki majd Hanna kezébe adta a picit.

- Cam nem hívod be a többieket ?-néztem rá. Cam csak bólintott és kiment. Én végre vissza kaptam a babámat. Nem is kellett sok. Ki vágódott az ajtó és a két nagypapa majdnem fellökte egymást. Utánuk az újdonsült nagybácsi robogott be és Jennát is húzta magával. Majd Cam barátai jöttek. Mindenki a pici Ashley csodájára járt. Apa és Aidan a kezükbe is vették őt, ahogy Jenna is. A többiek hozzá se mertek érni.

Jenna kezében volt az apróság amikor nyűgölni kezdett. Cam vette át tőle. Egy kis időre el is hallgatott. A srácok persze nyomatták a showdert. Mint például, meg fog gyűlni a bajuk a fiúkkal és , hogy amikor majd jön a pasi ők is át jönnek, hogy a kis srác össze szarja magát.

- Hallod haver.- szólalt meg Luke.- Nekünk jutnak a bulik, a csajok te meg pelenkázni fogsz mekkora szívás.- csak hülyéskedett de igaza volt. Újra fel ütötte a fejét a kétely. Mi lesz, ha egy idő után elege lesz.Nagyon kíváncsi voltam Cam válaszára.

- De nekem jobb lesz. A világ két leggyönyörűbb nője ott lesz velem. Szerencsés vagyok haver. Egy hatalmas mázlista. - nem tudtam vissza tartani a könnyeim. Cam oda jött hozzám és leült az ágyam szélére, kezembe adta Ashleyt és megcsókolt, majd a fülemhez hajolt. -Ti vagytok nekem a minden.

A többiek maradtak még egy kicsit de egyszer csak Ash sírni kezdett. Éhes volt a hercegnőnk. Mindenki ki ment csak Cam és anyu maradt bent. Fogalmam se volt arról, hogy etessem meg Ashleyt de anyu megmutatta, hogyan tartsam és valahogy csak sikerült. Amikor már rá éreztem ő is magunkra hagyott. Cam ragyogó szemekkel nézett minket.

- Komolyan mondtam. Annyira szerencsés vagyok. Itt vagy nekem te és egy igazi angyalkát adtál nekem. Avery mindennél jobban szeretlek. - hirtelen fel állt és az ágyam mellé térdelt. A zsebé nyúlt és egy apró fekete selyemmel bevont dobozt húzott elő a zsebéből.- Te vagy a gyerekem anyja, te vagy életem szerelme és én soha nem akarlak el engedni ! Avery velem töltöd az életed hátra lévő részét ? Hozzám jössz ?- nem hittem a fülemnek. Meg kérte a kezem. Cam kurvára meg kérte a kezem és ez az alatt történt mialatt etettem a gyerekünket. A könnyek végig folytak az arcomon. Nyeltem egy nagyot és kinyitottam a szám, hogy válaszoljak....

Sziasztok !!😍😍😍

RETTENTŐEN SAJNÁLOM, hogy csak most hoztam részt de nagyon zsúfolt hetem volt.😑

Remélem tetszett...😉

Puszi mindenkinek!!😘😘

C.💜