1. 18.

Cam aznap már nem keresett. Nem tudom Logan mit mondott neki de még csak hívni se próbált. Vasárnap szintén minden csendes volt. Azt hittem csendben elfelejthetjük ezt az egészet de persze, hogy nem úszhatom meg ilyen könnyen. Hétfőn Cam minden szünetben a nyomomban volt és állandóan azért könyörgött, hogy hallgassam meg. Órák után épp a kocsihoz mentem amikor valaki elkapta a kezem és megállított. Ő volt az.
- Avery csak egy percet adj kérlek. - annyi szomorúság volt a szemében. Össze szorult a szívem.
- Egy perc. - egyeztem bele.
- Tudnod kell, hogy nem történt semmi. Elvesztettem a fejem egy pillanatra de nem tudtam megtenni. - elmosolyodtam.
- Nem tartozol nekem magyarázattal, Cam. Nincs jogom haragudni rád azért amit tettél. Vagy azért amit nem. Rosszul esett. Ennyi. És nem több. Az a lány többször is ártott nekem ezért esett rosszul. Cam nem kell bocsánatot kérned. Nem tartozol magyarázattal. - fájt kimondani de így igaz.
- De Avery én... - nem fejezte be a mondatot.
- Mi te?
- Semmi. - pont ahogy gondoltam.
- Szia Cam.
- Szia Avery. - megfogta a kezem az arcához emelte és csókot nyomott rá. Ezzel megfordult és ott hagyott. Olyan furcsa volt ahogy elköszönt. Mintha örökre búcsúzna.
Nem tudtam még haza menni. A sulival szemben egy hatalmas park van. Át sétáltam oda kerestem egy csendes helyet ahol nyugodtan gondolkodhatok. Már több mint egy órája ültettem ott amikor valaki oda sétált hozzám. Felnéztem és egy hihetetlenül helyes pasival találtam szemben magam.
- Szia. - mosolygott le rám. Majdnem elolvadtam tőle. - leülhetek?
- Persze. - mosolyogtam én is rá.
- Hogy hívnak? Én Harry vagyok. - újabb lélegzetelállító mosoly.
- Avery - felé nyújtottam a kezem. Finoman megfogta, megrázta majd kezet csókolt.
- Gyönyörű neved van. Illik hozzád. - szerintem olyan vörös volt a fejem mint egy paradicsom.
- Köszi.
- Egy ilyen szép lány miért szomorkodik itt egymagában?- én bolondultam meg vagy ez az Isten király pasi most tényleg flörtöl velem? Nem hiszem, hogy észrevette mivel egy olyan lenge ing van rajtam amiben nem látszik a pocakom. Én most tiszta vizet öntök a pohárba. Kihúztam magam és kezemet a pocakomra tettem.
- Az apja miatt. - mondtam majd felnéztem Harryre. Azt vártam, hogy sikítva fog elrohanni de nem. Vagy én értettem félre a dolgokat de nagyon, vagy nem normális. Szerintem az első.
- Mesélj szépen. - én meg nem tudom miért de mindent elmondtam neki. Az elejétől a végéig.
Egyszer sem szólt közbe. A végén csak füttyentett egyet.
- Hú. Szóhoz se jutok. - hangosan felnevettem.
- Nem csodálkozom. - a telefonja jelzett, hogy SMS-e érkezett. Gyorsan megnézte és elkomorodott.
- Avery most mennem kell. - kis szünetet tartott. - De elszeretnélek hívni egy randira. - azt hittem rosszul hallok.
- Most mondtam el, hogy hogyan estem teherbe erre te randira hívsz? - alig tudtam megszólalni.
- Úgy néz ki. - nevetett fel.
- Mégis miért akarsz velem randizni. Semmit nem tudsz rólam, csak, hogy elkövetem egy hatalmas hibát.
- Látod épp ezért hívlak randira, hogy megismerjelek. Kérlek mondj igen. Egyetlen egy randi. Kérlek. - olyan szemekkel nézett, hogy nem tudtam ellen állni.
- Oké. De te akartad. - ezután gyorsan számot cseréltünk, vissza kísért a kocsimhoz és lelépett.
Már aznap este rám írt. Megbeszéltük a részleteket a randival kapcsolatban és még rengeteg mindenről beszéltünk.
A randink pénteken volt és csodálatosan sikeredett. Annyira rendes. Elvitt vacsorázni majd sétáltunk egyet. Egy percre se hallgatunk el. A randi után haza kísért és a házunk előtt megcsókolt. Fantasztikus volt. Hihetetlen volt az egész de mégis igaz.
Megkérdeztem miért nem riadt vissza tőlem amikor megtudta, hogy terhes vagyok. Elmesélte, hogy az anyukája 18 volt amikor ő született.
Nem ismerte az apját. Szerinte bátor és dicséretre méltó dolog, hogy vállalom ezt az egészet. Hat hete találkoztunk és lassan egy hónapja, hogy járunk. Eddig minden csodálatos volt.
Még öt perc és végre vége ennek a hétnek. Öt perc és találkozok Harryvel aki már a parkokban vár rám.
Egy. Kettő. Három. Végre kicsengetek. Gyorsan össze pakoltam és már siettem is ki.
Harry pont a kapu előtt várt rám. Mindenki őt nézte. A fenébe. Esélyem sincs arra, hogy titokba tartsam, hogy engem vár. Egyszer úgyis kiderült volna. Olyan gyorsan szedtem a lábaim ahogy csak tudtam. Amikor oda értem hozzá szorosan át öleltem, és nyomtam egy gyors csókot a szájára.
- Szia édes. - suttogta a fülembe amitől kirázott a hideg. El távolodtunk egy kicsit egymástól. - Hogy vagytok? Kérdezte majd egyik hatalmas kezét a pocakomra fektette.

Cam Szemszöge:

Épp a suli ajtaján jöttünk ki a haverokkal. Én egy pillanatra elbambultam de nem volt sok időm a gondolataim között mert az egyik haverom az oldalamba könyökölt és élénk mutatott.
- Az nem Avery? - de bizony ő volt. A suli előtt egy fekete BMW parkolt és egy körülbelül 20 - 22 éves pali támaszkodott neki. Avery hozzá sietett. Amikor oda ért átölelte. Ami ezután következett nálam kiüte a biztosítékot. Avery megcsókolta a csórót. Csak egy apró kis csók volt de azért mégis csak egy csók volt. ( Ezt aztán leírtam 😂😂) A csóró súgót valamit Avery fülébe amitől Averyt kirázta a hideg. A kúrva életbe ezt a reakciót eddig csak én váltottam ki belőle. Egy kicsit eltávolodtak egymástól. A pali az egyik kezével végig simított Avery pocakján ami nálam betette az ajtót. Ennyi volt. Az a pasi ma megdöglik.

Sziasztok!! 😍
Bocsi, hogy csak most hozok részt de lila ibolyám nem volt mi legyen ebben az részben. Remélem tetszik. 😀
Puszi. 😘
C. ❤

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top