A strand nagyon jó volt. Örülök, hogy elmentem. A srácok versenye döntetlen lett, ezért Louis újra akarta az egészet játszani, de Harry éhes volt, így kajálni mentünk. Persze a Bongyor nem hagyta, hogy fizessek, ami miatt vitázni kezdtem vele, és ezt a büfésnő mosolyogva nézte végig. Végül sikerült egyezségre jutnom vele, miszerint a felét én, felét ő állja a gyrosnak. Miközben vártunk, egy csomó lány jött el az asztalunk előtt, akik egy cseppnyi szemérmességet sem mutattak, de persze ezt a fiúk élvezték. Louis és Liam majdhogynem nyálcsorgatva fordultak utánuk, míg Harry inkább beszélt velem, amit nem bántam. Valamennyire kezd emelkedni az önbizalmam, ha magamról van szó. Viszont a fiúkhoz még mindig gyáva vagyok.
Azután, hogy végeztünk az ebéddel, elmentünk röplabdázni. A pálya elég nagy volt négyünknek, de legalább sokat rohangáltunk. Én Lou-val, Liam Harry-vel volt csapatban.
Rájöttem, hogy Liam jól tud játszani, na de engem sem kellett félteni. Hiába vagyok alacsony és rövidlábú, ütni bírok és ennyi elég is volt, hogy meglepetést okozzak a srácoknak. Louis és Harry agyondicsértek, míg Liam csak egy ,,ügyes vagy'' mondattal elrendezett. Ő sokkal csendesebb, ahogy észrevettem. Megvan az esze, mint Louis-nak, de Tomlinson mindig zajt csap.
Természetesen estig maradtunk. A srácok hazamentek, míg Harry anyámmal beszélt telefonon, ugyanis kitalálta, hogy aludjak náluk.
-Na? - kérdeztem, mikor lerakta a telefont.
Nagy mosollyal az arcán, hajolt le hozzám.
-Mit szeretnél vacsorázni? Rendeljünk pizzát, csináljak spagettit? Vagy....megkóstolsz engem?
-Harold! - toltam el magamtól, mire kitört belőle a nevetés. - Nem vagy vicces...
-Most miért? - vigyorgott.
-Tudod mit? Hagyjuk. Otthon alszom. - húztam agyát, s sarkon fordultam.
-Biztos, hogy nem fogsz egyedül lenni. - hallottam meg hangját mögöttem. Egy pillanattal később már nem éreztem a talajt, mivel a hátára vett.
-Tegyél le!
-Nem... - makacskodott. - Egyébként.... szexi bugyid van. - közölte.
A felismeréstől, miszerint a szoknyám felhajtódott, az arcom lángolt és rúgkapálni kezdtem, de a Bongyor a másik kezével lefogta lábaim.
-Harry, kérlek!
-Mondtam, hogy nem.
-Akkor legalább a szoknyám hajtsd le. - kérleltem feladva.
Lábamat fogvatartó kezét most elvezette onnan és fenekemen éreztem meg.
-Nem azt mondtam, hogy tapizz le! - kiáltottam el magam, amit a mai nap túl sokszor tettem.
-Nyugi már. Csak az alkarom volt.... Így ni. - simította meg a szoknyámmal együtt a fenekem is.
-Harold Edward Styles... csak legyünk nálatok... - fenyegettem sóhajtva, amin kuncogott, de csendben sétált velem tovább.

***

Mire Harry házához értünk, azt hittem, megfogok pusztulni. Nem volt elég, hogy a válla szétnyomta a hasam, de még az utcán is végig bámultak az emberek. Természetesen mikor megérkeztünk, ahogy letett, már ugrottam is neki. Szegényt halálra csikiztem és ennek tetejében még le is öntöttem vízzel.
-Ezt most miért kaptam?
-Hogy lehűtsd magad. - válaszoltam jelentőségteljes pillantással illetve. Amint leesett neki, mire értettem, kaján mosoly ült ki arcára.
-Ne mond, hogy nem volt jó. - húzogatta szemöldökét.
-Te... - kezdtem bele, de sóhajtva legyintettem egyet és inkább elmentem zuhanyozni.
Felmentem a lépcsőn, majd jobbra térve folytattam utam pár lépés erejéig, ugyanis az első ajtó mögött volt a fürdőszoba. Az elmúlt hónapokban megszoktam a járást itt és szerintem Harry is így van nálunk. A szüleink csak akkor lepődnek meg, mikor valamelyikünk nincs a másiknál.
Benyitottam a fehér színű helységbe és rögtön elkezdtem levetni magamról a ruhákat. Szépen összehajtottam és a kézmosó melletti kosárba tettem bele. A mögöttem lévő szekrényből kivettem egy törülközőt, és azt letéve, léptem be a zuhanyzóba. Nagyon jól esett a tiszta, meleg víz a strand után. Nem érzi az ember, de kihűl a testünk. Hiába volt jó érzés, hamar letudtam a mosakodást. Megtöröltem magam mindenhol és az öltözéshez készültem, mikor észrevettem, hogy semmi ruha nincs bent az én koszos göncömön kívül. Vállat vontam, és magamköré helyeztem a törülközőt és Harry keresésére indultam. Először a szobáját néztem meg, de nem volt ott, ezért lementem a konyhába. Ott sem tartózkodott. Hajamat fogdosva lépdeltem a nappaliba. Bingó. Épp játszik.
-Öhm, Harry.
-Oh, gyors voltál. - állította meg a menetet. - Mit szeret... nél? - állt fel, s tekintetét végigvezette rajtam. Megszorítottam az engem takaró anyagot. Nem kéne zavarban lennem, most mégis a szívem ezerrel zakatol.
-Tu... tudnál adni valami ruhát? - néztem a padlót.
Hallottam, ahogyan elsétált mellettem. Megvártam, hogy felmenjen a lépcsőn, majd követtem a szobájába. A szekrényében turkált, mikor beléptem. Válla fölött pillantott rám, de hamar visszavezette tekintetét a ruhákra.
-Ezt vedd fel. - dobta rám egyik pólóját.
-Uhm... Alulra is adnál valamit?
Visszatért a szekrénynek alsó részéhez és hozzámvágott egy boxert, majd elhagyta a helységet.
-Mi bajod van? - szaladtam utána. A lépcsőnél állt meg. Hirtelen megfordult és eltüntette a köztünk lévő távolságot.
-Egy. Ha nem vetted volna észre fiú vagyok... Kettő. - vezetett a falnak. - Itt állsz előttem egy szál törülközőben. - bólintott fejével. - Azt hiszed, hogy....mindegy. - sóhajtott. - Menj, öltözz fel! - engedett el.
Fogtam magam és gyorsan beszaladtam a mosdóba. Bezártam az ajtót és nekidőltem. Mi volt ez? És miért reagáltam így? Csoda, hogy nem fulladtam meg, mert olyan szinten visszatartottam a légzésem. Egyébként meg őt miért zavarja, ha a törülköző van csak rajtam?
Szemforgatva löktem el magam az ajtótól és felvettem a kapott ruhákat. Mindegyiknek Harry illata volt. Kellemes mentol és az öblítőnek keveréke. A póló combközépig ért és bő volt, míg a boxer feszült alfelemre, viszont a lábamnál olyan volt, mint egy rövidnadrág.

***

-Na, mit együnk? - kérdezte mosolyogva a Fürtös. Hihetetlen, hogy mennyire megtud változni a hangulata.
Gondolkodó fejem láttán megrökönyödve ült le.
-Ne mond azt, hogy neked mindegy.
-Úgy ismersz? - nevettem fel. - Amúgy ha van valami főtt étel, az is jó. Nem kell rendelni.
Mondatom végét már a hűtőben turkálva hallgatta. Szemeivel keresgélt és közben olyan dolgokat motyogott, mint ,,ez nem jó" ,,ezt nem kívánom".
-De válogatós valaki... - csoszogtam hozzá.
-Tudod, nem ehetek akármit. - emelte fel fejét. Tekintetét végigvezette rajtam és beharapta ajkát. Tekintete találkozott az enyémmel, mire ijedten szólaltam meg.
-Ne tartsd ilyen sokáig nyitva a hűtőt! Engedj oda!-léptem hozzá és fenekemmel játékosan arrébb löktem, csakhogy ne kelljen látnom azt az arckifejezését.
-Ez miért nem jó? - vettem elő a szalámit. -Csinálunk szendvicset. Van vaj, sajt.. - néztem szét. - paradicsom, paprika, minden...
-Tényleg! - ámult el. - Asszony, csinálj melegszendvicset! - csapott kicsit az asztalra és leült. Nevetve kezdtem el a vacsoránkat készíteni.
-És mi van Vele? - kérdezte, miközben én a tányérokat próbáltam levenni.
-Nem tudom, kire gondolsz... - nyújtózkodtam. - Ahj, Harry. Segíts már.
Sóhajtva felállt és a pultnak nyomva szedett le két tányért.
-Komolyan, hogy lehetsz ennyire kicsi... - nevetett ki barátságosan.
-Hmpf. - emeltem meg orrom és  összetettem kezem. - Mintha te olyan nagy lennél. - léptem vissza a kajákhoz, amiket felraktam a törékeny tárgyakra.
-Én nagy vagyok...
Hangsúlya furcsa volt, ezért rápillantottam. Gödröcskéi megjelentek, ami kisfiús hatást gyakorolt rá, de amit cseresznyepiros ajkai produkáltak, elvette azt. Mosolya fülig ért, mégis volt benne valami huncut.
-Most meg mi van? - sóhajtottam, ugyanis sejtettem, hogy valami illetlen dologra gondolt.
Várt, míg felfogtam, aztán kacagott fel.
-Látnod kéne az arcod. - vette ki kezemből az adagját, én pedig lefagyott testtel álltam.
-Hogy lehetsz ennyire... ilyen? - ültem le vele szembe.
Mosolya megváltozott, és szeretetteljesen nézett mindaddig, míg be nem fejeztem az evést. Utánam ő is hamar felfalta és letanyáztunk a nappaliban. Hol ő játszott, hol én. A végén meguntuk, ezért filmet kezdtünk el nézni, aminek a közepén leragadt a szemem és Harry vállára esett a fejem. Annyit észleltem még, hogy puszit nyomott az arcomra, nem sokkal később ajkamra is került egy, amire már nem tudtam reagálni..

Boldog új évet mindenkinek ❤