Sziasztok :) Itt is van a második rész. Remélem tetszeni fog nektek :) Legyen szép napotok.

Másnap reggel komótosan készültem el. Semmi kedvem nem volt. Ezt anya meg is jegyezte, de csak megvontam a vállam. Elindultam a szokásos úton, majd a kis boltnál megálltam. Gondolatban fejen vágtam magam. Hát már nem az általános iskolában vagyok. Rögtön megváltozott a hangulatom. Mosolyogva tértem jobbra és haladtam tovább.
Mikor beértem a suliba, felmentem a két lépcsőn, majd mikor menni akartam volna a hosszabb folyosón, rájöttem, hogy nagyon rossz helyen járok, ugyanis a fiúkolinál voltam. Lementem az aulába és vártam, hátha látok ismerőst, de csak nem volt senki, akit ismerek. Így hát nagy nehezen segítséget kértem. Lassan odamentem egy lányhoz, de ő is új volt. Szuper. Úgy tűnik, pechem van. Egy látszólag idősebb fiúhoz sétáltam.
-Bocsi, tudnál segíteni? - kérdeztem zavartan.
-Szia. Persze. Új vagy, igaz? - mosolygott kedvesen. Válaszul bólintottam. Elmagyarázta merre is van a termem. Csak egy folyosót néztem el.
-Rendben. Köszönöm. - búcsúztam el tőle. Még mindig mosolyogva intett egyet.
A terembe lépve még csak a bejárósok voltak bent. Köszöntem nekik, majd leültem a helyemre. Nem sokkal később Noé is csatlakozott hozzám és éppen egy könyvről beszéltünk, mikor belépett az Oszi.
-Jó reggelt. - mondta mindenki.
-Jó reggelt nektek is. - foglalt helyet. - Vegyetek elő valami papírt, mert megvan az órarend. - lebegtette az említett jóságot. Csodálkozva néztem Noéra, akit vállat vonva írta. Szerencsére nincs hét órám. Hétfőn és kedden van hat, a többi öt.
-Hát. - jött oda Patrícia. - utálom a hétfőt. - jelentette ki.
-De kedd van. - ráztam fejem értetlenül.
-Akkor is. - mondta, mi pedig csak mosolyogva álltunk fel Noéval, hogy átmenjünk a folyosó végén lévő terembe, ugyanis német lesz. Nem tudom hogyan kaptam meg, mert én az angolt jelöltem meg.
A német előadó terem nagyon rendezett volt. Interaktív táblát is láttam. A padok másabbak voltak, mint a mi termünkben lévők. Leültem Noé mellé, mikor mindent alaposan megnéztem.
Csengetés után pár perccel egy köpcös nő lépett be.
-Guten Morgan. - mondta, mire az egész társaság egymásra nézett.
-Morgan. - bólintott a tanárra a mellettem ülő lány. A tekintet most Noéra szegeződött.
-Beléd is. - intett Ashton.
-Tanárnő, ugye beszéli a magyart? - kérdeztem, mire csak nézett rám, mint aki kínait mondott volna.
-Szerintem nem. - válaszoltam magunknak. Ezután Noé kérdezett valamit, de németül. Elmondta, hogy hívják a tanárt, és hogy csak németül tud beszélni.
-Te eleve ezt a nyelvet tanultad? - kérdeztem, miközben kiléptünk a teremből.
-Igen. Már az oviban német dalokat tanultam.
-Jézusom. Én teljesen egy másik bolygón éreztem magam most. Hogy fogom én ezt tanulni... - ráztam fejem hitetlenkedve.
-Lilly. - hallottam meg nevem. Megfordultam és Natália állt velem szemben.
-Te erkölcsre jelentkeztél?
-Igen. Te is?
Bólintott.
-Menjetek csak, nekem hittan van.- Ment tovább Noé.
-Oké... Merre van a hatos terem? - kérdeztem, majd Nati kezemet megfogva húzott maga után. Leültünk az utolsó előtti padba és vártunk. Mikor megláttuk, hogy egy másik osztály jön be, egy kicsit megijedtünk.
-Hallod Z. Szerintem a hetedikesekkel lesz erkölcsünk. - kiáltotta egy alacsony, barna hajú srác. Őt követte egy magasabb, fekete hajú fiú. A szívem kihagyott egy ütemet, mikor megláttam. Fekete bakancs és farmer volt rajta. Pólója tiszta fehér. Arca egyáltalán nem volt gyerekes. Hirtelen rám pillantott. Ijedtemben lehajtottam a fejem és a kezemet kezdtem vizslatni. Közben hallottam, hogy beszélget valakivel.
-Hogy te milyen pici vagy. - felnéztem, mivel nagy lett a csend. Egy számomra ismeretlen srác  engem pásztázott. - Biztos, hetedikes vagy? - röhögött. Zavartan pislogtam.
-Igen... - válaszoltam halkan.
-Hagyd már. - rángatta el a fekete hajú. - Most miért? - röhögött még mindig. - Cuki vagy. - kacsintott egyet, mielőtt kiment volna.
-Ez ki volt? - kérdezte Nati.
-Passz.

Egész nap az a fiú járt a fejemben. Nem igazán foglalkoztam mással. Leírtam a tanárok nevét, a teremrendet, és  hogy mi kell az egyes órákra, de az eszem máshol járt...