Elég rövid lett, de elég sokatmondó. Elszakadtam a karácsonyi részektől, ami nagyon fura, de megmondom, sokkal jobb. Ez a rész.
♥:::::Vivi

-Játszóház. Izgin hangzik, eljösz?-mosolyogtam Harryre.

***

-Szóval nem csináltam semmit?-sóhajtott megkönnyebbülten.

-Nem sokat-ráztam a fejem. Mondjuk bennem megmaradt hogy Harryvel részegen ágyba feküdni nem okés. Vagy de? Kitudja. Végülis..

Kezdek úgy gondolkodni mint Louis.

-Nézd, ott vagy-mutatta felém a telefonját, amin én voltam Dylannel, ő meg Luxxal a játszóházban.

-Gyorsan terjednek a képek-biccentettem elismerően, nekidobva egy labdát a labdamedencéből.

-Csináljunk valamit. Másszunk valahova-nevetett.

-Oda, fel a sarokba!-mutattam egy helyre, amire pont rá lehetett látni, de tök eldugott volt.

-Gyere-fogta meg a kezem, majd mászni kezdtünk.

Csöveken keresztül, köteleken át, labdákkal verekedve, hengereken gurulva, de negyed óra alatt sikerült abba a kis sarokba érkeznünk. Abban a kis sarokban egy csomó érdekes játék volt. Krokodilok, meg malacok.

-És itt mit csinálunk te okos?-kérdezte.

-Amit a felnőttek szoktak-mondtam, majd mosolyogva ránéztem. Felcsillantak a szemei.-Beszélgetünk.

-Hát ha valaki felnőttes dolgot említ, nem a beszélgetés jut eszembe-szomorodott el.

-Harold te perverz!-csaptam a mellkasába, majd elkezdtem mászni. Valami sötét, eldugott helyre érkeztem, ami körbe volt véve szivaccsal, és csak felfele, vagy oldalra lehetett menni.

-Azt hitted így nem talállak meg?-nevetett ki.

-Azért egy kis sanszom volt rá.

-Nem-közölte, én meg megvontam a vállam, és bólintottam.-Konkrétan mit csináltam este?

-Konkrétan majdnem megerőszakoltál-mondtam lassan, ő meg lesápadt. Felnevettem, és megráztam a fejem.-Semmi komoly. Az ajtónak toltál, az ágyba nyomtál, de semmi.

-Tudom hogy csalódott vagy miatta-röhögött ki, mire felhorkantottam.

-Nagyon elhitted-flegmáztam.

-Igazam van-vont vállat.

-Nincs-ráztam a fejem.

-De igen-fogta meg a kezeim, és a hátamra döntött, majd a csípőmre ült.

-Ne már mindjárt jön egy gyerek és meglát-nevettem.

-Mit látna meg? Hogy igazam van?-büszkélkedett, én pedig nemleges választ adtam.

-Menjünk a ladbamedencébe-próbáltam megmozdulni, de esélyem sem volt Harry alatt megmozdulni.

Harry összefogta a kezeimet, és az ölébe húzta őket, majd közel hajolt az arcomhoz, és csábosan vigyorgott.

-Majd akkor megyünk, ha én itt végeztem veled.

-Ez úgy hangzott mintha egy fanfictionből léptél volna ki-kuncogtam, ő meg megforgatta a szemeit, jelezve hogy elrontottam a pillanatot.

-Ezt még megkapod-morogta, majd elengedett. Önelégülten mosolyogtam, ahogy ő is. Ez már kemény játék.

***

-Csomó cikk arról, hogy ma a csajoddal voltál gyakorolni a gyereknevelést. Vicces, nem?-olvastam a neten az összehordott hülyeségeket, ő meg bólogatva kijött a fürdőből. Az ő telefonja volt nálam, amit hirtelen kidobott a kezemből, én meg utána akartam kapni, de Harry belenyomott az ágyba. A meglepettségtől azt sem tudtam hogy mi a nevem, és ha megkérdeztek volna arról hogy hol vagyok, annyit mondtam volna hogy a legjobb helyen.

-Ilyen volt?-kérdezte közel hajolva. Behunytam a szemeim, és elképzeltem hogy megcsókol. Elnyíltak az ajkaim, így pár pillanat múlva már nem csak képzelgés volt az egész, hanem ott voltam, én és Harry Styles, a szánk tényleg összeért, és azt csináltunk amit akartunk.

Nem voltunk tábori szabályokhoz kötve, még csak felügyelet alatt sem voltunk.
Nem tizenhat évesek voltunk, hanem (majdnem)huszonkettő.
És olyan jó érzéssel töltött el, hogy ez újra megtörtént, mint mikor először megtörtént. Azon az éjszakán, mikor már nagyon elegem volt belőle, de aztán mégse.

Szerintem játsszuk újra. Vagy emlékezzünk meg róla. Bármi.

Legyünk együtt.

Boldog szülinapot nekem, éljen december 14,

ÉLJEK ÉÉN!!!!♥♥♥

(önimádás)