Mielőtt felmerül bennetek a kérdés..
Az a kép..
Én voltam.
2012-2013 kb.
Akkor még nem voltam odáig a fiúkért, de azért látszik hogy legbelül mindig is született 1D fan voltam..:D

A storyról annyi, hogy.. nagyjából semmi, de remélem tetszik♥
Bajiiiiiiii:::::Vivi

Az ötletük, miszerint elmennek bulizni, jó volt, de én nem mentem. Inkább leültem a szobában az ágyra, tévét néztem és felhívtam anyát. Skypeon..

-Tudod mi megy a tévében?-kérdezte köszönés helyett.

-Neked is szia-mondtam, mire csak legyintett.-Mondjad.

-Ez a tinifarkasos cucc amiben az a helyes gyerek van.

-Teen Wolf anya. Jesszus. Inkább hagyjuk-motyogtam kínosan érezve magam, ő pedig nevetett.

-Milyen Dublin?

-Eddig szép. Nem sokat láttam belőle, de innen szép-vontam vállat, Harry pedig sietve bejött a szobába.

-Csak itt hagytam a kulcsot..-hadarta, majd feltúrva az ágyat fájdalmasan felnézett.-Nem is kell kulcs. Itt leszel-sóhajtott. Bólogattam, anya meg felkiáltott a vonal túlsó végén.

-Harry! Megnőttél!-mutatott rá. Szerintem a képernyőt is kiszúrta.

-Köszönöm Mrs Flores-mosolygott Harry a kamerába.

-Óó ezt felejtsd el! Tegezz kérlek Harry. Olyan mintha a fiam lennél, rengeteget voltál nálunk mikor még a pelenkáidat kellett cserélni-mesélte anya, Harry pedig nevetett.

-Azt el se mondom, hogy mikor bejutottatok az élő showba az x-faktor alatt, anya bőgött-vigyorogtam, anya leszidott, Harry röhögöttt.

-Mennem kellllllll. Ümm sziasztok!-intett Harry, majd ki is ment.

-Cicám-támaszkodott anya érdeklődve az asztalra.-Mi van veletek?

-Egyelőre semmi-dőltem hátra. Anyának felszökött a fél szemöldöke a...plafonig kb.

-Egyelőre?

-Úgy értem..semmi-javítottam ki, majd elvigyorodtam.

Meggyanúsított azzal, hogy hazudok. Miután biztosra mondtam hogy tényleg semmi nincs velünk, apa is beszállt a beszélgetésbe, anya meg egyből pletykálni kezdett. Apa kiakadt, és azt mondta hogy szó sem lehet ilyenről, úgyhogy akár haza is mehetek. Miután közöltem vele hogy már nem vagyok 16éves, elszontyolodott, és elhúzott tévézni.

-Harry miben alszik?-csillantak fel anya szemei.

-Szent mamikám! Melegítőben-ráztam a fejem rosszallóan, anya meg ciccegni kezdett.

-És még be sem próbálkozott? Nem ezt nézném ki belőle..azért valamikor kapd ám le ha olyan van..-kuncogott, én meg hitetlenkedve, és lefagyva bámultam rá.

-Anyám, normális vagy te?-esett le az állam.

-Persze, de komolyan! Igaza van, apa is kell Dylannek, ő pedig látszik hogy oda meg vissza van érted-forgatta a szemeit.

-Ezt egyedül és csak is ő, én, és Dylan dönthetjük el-csaptam az asztalra, majd elköszöntem. Pápát intettünk, aztán lefeküdtem, mikor Dylan betrappolt.

-Emeliiii-mászott fel mellém az ágyra.

-Mi a bociszem tárgya?-meredtem a szemeibe, amik könyörgően ragyogtak vissza rám.

-Lou azt mondta aludjak ott náluk, hogy ne zavarjalak majd titeket.

-Mibe zava..jézus..nem zavarnál-ráztam a fejem.

-De én szeretnék ott aludni-mosolygott, én meg bólintottam.

-Vigyél egy pizsit-biccentettem, ő meg boldogan ugrálva összekészült.

-Jóéjszakát Em-adott puszit az arcomra.

Forever alone emberek, ez van. Le is tettem minden elektronikus kapcsolattartó eszközt ami a környékemen volt, és leoltottam a lámpát.

Lefekszek rövidgatyában gondoltam én.
Senki nem látja a takaró alatt gondoltam én.

***

Hajnali 3körül lehetett, mikor az ajtón kopogtak. Morgolódva, elkenődött, lemosatlan sminkkel, a fenekembe nyakig felcsúszott rövidgatyával, és-a legfontosabb-trikóban, és egy lenge selyemköntösben nyitottam ki az ajtót, majd meglepődtem, mikor belépett rajta egy bizonyos személy egy másikkal.

-Nagyon részeg. Ha baj van, szólj-mondta Liam belökve Harryt az ajtón. Bólintottam, majd becsuktam az ajtót, és háttal nekidőltem. Csakhogy valami azonnal megzavart a mély sóhajomban, és mélyebbet csinált belőle.

-Mit csinálsz?-kérdeztem megszeppenve Harrytől, aki egyik kezével átnyúlt a hátam mögött, a másikkal pedig a nyakamat cirógatta.

Meg tudnám szokni.

-Szerinted mit csinálok?-hajolt közelebb, nekem meg megállt minden. A lélegzetem, a látásom, a hallásom.

-Nem akarom tudni-csúsztam ki az öleléséből, és leültem az ágy végébe. Részeg Harry nem adta fel, felém tornyosult, és az ágyba nyomott. Szerintem nem tudtam magamról semmit. Mint egy amnézia.

-Tetszene-mosolyodott el lehúzva a vállamról a köntöst. Jesszujesszusjesszusvalamitcsinálnomkell.

-Azt lefogadom-morogtam leginkább magamnak, Harry pedig mégjobban izgatott lett.-Gyere-fogtam meg a pólója nyakát, és húzni kezdtem.

Kuncogva követett, és akkor sem hagyta abba, mikor kopogtam Liamék ajtaján. Hátulról átölelt, én pedig elgyengültem. A mellkasának döntöttem a fejem, ő pedig mosolyogva egy puszit adott az arcomra. Mikor Liam ajtót nyitott, észbekaptam.

-Fogadni mertem volna hogy nem fog bírni magával-rázta a fejét Liam, majd berántott engem is, meg Harryt is. Engem még egy kéz elragadott, ami Louishoz tartozott. Leültetett az àgyra, Liam meg nagynehezen elvonszolta Harryt.

-Tudod, nemsokára kijózanodik, már két órája nem ivott, de előtte rengeteget-magyarázta Louis.

-Hát nem gondoltam hogy..-feküdtem el az ágyon, és lehunytam a szemem.

-Hogy rád mászik? Egész végig ezt tervezte idefelé-röhögött Louis.

-És ti beengedtétek hozzám-csaptam a homlokomra.

-Egy próbát megért-állt fel, és elsietett.

Egy próbát..mi? Minek? Azt hiszik beadtam volna a derekam??? Nem voltam messze tőle, szent igaz, de valamikor biztos leálltam volna. Talán nem. Szerencse hogy értelmileg józan voltam, mert testileg nem, érzelmileg az ő közelében pedig soha de soha nem voltam az. Ki csodálkozik ezen? Senki. Harry egy félisten. Mindenki tudja.

Pár perc múlva mindhárman kiléptek a fürdőből, annyi különbséggel, hogy Harry derékig vizes volt, és unott arca volt.

-Inni akarok-mondta, majd kiment a szobából.

-Hát. Köszi fiúk.

-Nincsmit Emi-integetett Louis. Liam szerintem már aludt is...

Visszabattyogtam a szobába, és ránéztem a látszólag alvó szobatársamra. Lefeküdtem mellé, és csípőig felhúztam a takarót.

-Jóéjt hercegnő-suttogta hirtelen Harry, egy finom puszit hagyva a vállamon.

Kirázott a hideg.

Emlékezni fog ő erre?!