Avery 3 napja a Szeparatisták fogságában volt. Direkt nem próbálkozott a szökéssel. Minél többet tudott meg annál jobb. Azonban a támadásról az ő csapatai ellen nem tudott semmit. És talán ez így volt jó. Addig sem aggódott értük. Jessiet valamilyen szinten érezte az erőben. De túl fáradt volt, hogy rendesen tudjon koncentrálni. Ezért hagyatkozott a gondolkodására. Ha nem hallott semmit akkor biztosan nem támadott az ellenség. Hisz Ventress akkor biztosan idegesítette volna ezzel. De ez nem történt meg. Tehát reménykedett, hogy mindenki rendben van. Lépteket hallott. Most azonban nem Ventress érezte az erőben. Valaki mást. De nem maradt elég ideje, hogy megállapítsa ki az. Megrántotta a vállát, majd az egyik sarokba húzódott. Innen figyelve az eseményeket. Egy kék fénykardot pillantott meg a sötétben. És egy magas alakot.
-Avery? - hallotta meg testvére hangját. Biztosan érezte az erőben.
-Nézz jobbra. - forgatta meg a szemeit. A hirtelen közeledő fényre összeszorította a szemeit. Zavarta a kék fény. Hallotta ahogy két tárgyat dob mellé. A fénykardjai! Felkapta őket, majd az övére helyezte. Ahol a helyük volt.
-3 napja nem hallott felőled senki. Mindenki aggódott érted. - köszörülte meg az idősebb Skywalker a hangját.
-Próbáltam több dolgot kiszedni belőlük. Hátha valami használható infót is megtudok. De ezek a konzervek eléggé buták. - sóhajtott.. Néhány pillanatig csendben álltak egymás mellett. A lány egy aprót biccentve elindult ki a cellájából. Félig behúzódva nézett körbe, hogy tiszta - e a terep. Szerencséjükre senki sem volt a közelükbe. Lassan elindultak a kijárat felé. Már közel volt a cél. Látták maguk előtt a kijáratot. Azonban a semmiből halál droidok jelentek meg és zártàk őket körbe.
-Ennyit a mentő akciódról! - húzta fél mosolyra a szàját.
-Ugyan már..ki mondta, hogy egyedül jöttem? - horkant fel. Ahogy kimondta az 501-es katonák jelentek meg. A két Jedit körbe zárták a halál droidok azokat pedig a klónok. Az erővel ellökték az ellenséget Rex pedig az embereivel kilőtte őket.
-Ezzel megvolnánk. - biccentett egy aprót az idősebb Skywalker. Csendben indultak vissza a Köztársaság tábor helyére.
***
Jessie fellélegzett amikor meglátta barátnőjét. Szorosan átölelte mire a másik lány felszisszent. A hátán jó néhány seb volt. Egészen addig nem is tűnt fel neki. A szőke lány ölelése után viszont már fájt neki. Nem kicsit. Mégha nem is mondta. Sosem mondta ki ha fájdalmai voltak. Nem akart gyengének látszani senki előtt. Még saját testvérének sem beszélt arról ha valami gyötörte. Megoldotta egyedül. Nem szerette ha sajnálják. Sőt..kifejezetten utálta. Ezért csinált szinte mindent egyedül. Olykor elveszettnek érezte magát. Tudta, hogy nem igazán tartozik sehová. És ebben senki sem értette meg. Mindenki az ellenkezőjét állította, hogy a helye a Jedi Rendben van. Hiába..Szinte mindenki tudta, hogy a Jedik előbb vagy utóbb elbuknak önteltségük miatt. Avery tudta, hogy ez hamarosan bekövetkezik. Már nem hitt abban amire felesküdött. De nem mondta ki hangosan. Nem lehetett. Bajba sodorná magát. Sokat gondolkodott ezen. De mindig ugyanarra jutott. Jobb ha egyenlőre csöndben marad és megvárja a dolgok lefolyását, aztán ha úgy ítéli meg a dolgokat elmondja a saját véleményét. De az még arébb van. Most a Szeparatisták ellen kellett tervet kieszelnie. Mivel Anakin és a klón százada is jelen volt sokkal erősebbnek bizonyultak.
-Nekünk kell támadást indítanunk. - lépett a térképhez. Jessie és Anakin kérdő pillantásokat lövelltek felé a lány azonban megrázta a fejét. Erre most nem volt idő. Igyekezniük kellett
-Avery te maximum pihenni mész. Ja és persze megnézeted a sebeid egy orvossal. - lökte meg finoman a szőke lány. Avery szúrósan bámult rá.
-Most erre nincs idő. Valami új fegyverük van. Nekünk kell támadnunk mielőtt készen létbe állítják. - hadarta. Mindhárman tudták, hogyha a klónok ellen kidolgoznak egy biológiai fegyvert akkor veszítenek. A Jedik nem képesek egyedül megvédeni a Köztársaságot. Pár száz Jedi nem tud egyszerre több felé szakadni. És persze ennek a számnak a nagyrésze a tanoncok és a padawanokból állt.
-Szóval.. a déli oldalt kevésbé védik. Ott fognak támadást várni. Tehát az északi oldalon és a délin is egyszerre kell támadni. Mi Anakinnal ketten behatolunk és megnézzük azt a titkos fegyvert és megsemmisítjük. Nektek addig Jessie fel kell tartanotok az ellenséget. Menni fog? - pislantott fel. Néhány percig csendben álltak. Elemezték a hallottakat. Nagy kockázatot vállalnak ezzel a tervvel. Ha elbuknak akkor mindennek vége.
-Csináljuk. - biccentett Anakin. Avery egy apró mosolyt lövellt felé.
-Részemről is oké. - vakarta meg a tarkóját Jessie. A fiatalabb Skywalker gondolatai újra elkanyarodtak. Mi lesz vele ha minden elbukik? Mit fog csinálni? Nem veszíthet el senkit maga körül. Mert az túl sok lenne neki. Jessiet még csak most kapta újra vissza Anakinnal pedig végre nem veszekedtek egy kis ideje. Persze az is közre játszott benne, hogy nem voltak sokáig egymás közelében. Olyankor mindig szent a béke köztük. Mindent megtett volna azért, hogy a Jedi Rend megmaradjon olyan amilyen. Persze az öntelt Jediket nem bele értve. Ha tehette volna beszélt volna erről Yodával. De nem akart róla beszélni. Valószínűleg ő is érezte de nem mondott senkinek semmit. Talán mert ő is attól tartott amitől a lány. Nem tudta. De előbb vagy utóbb úgy is el kell mondania valakinek. De kinek? Annyira mint akkor sosem érezte magát egyedül. Elveszve..magányosan.. Hiába volt mellette a barátnője még sem volt valami rendben. Valamiért nem tudott arról beszélni vele ami körülötte történik. Mert nem akarta mindenkinek elvenni a kedvét és pánikot kelteni. Azzal, hogy a Rend elbukhat. Bízott abban, hogy nem fog. De a remény halványult. A háború mindent megváltoztatott. Mássá tett mindenkit. A barátokból ellenségek lettek az ellenségekből barátok. Az árulások egyre gyakoribbá váltak mindkét oldalon. De főleg a Jediknél. Kezdtek komolyabban aggódni. Avery ezért sem mondott semmit. Mert még többen elpártolnának mellőlük. Talán az egyetlen út a háború befejezése. Ha politikai úton nem tudják akkor maradt a harc. Amiben valamennyien jók voltak. Bár egyre több bolygó kezdett háború ellenessé vállni. És ezt a fiatalabb Skywalker pontosan megértette. Ő sem akarta. Túl sok klón és civil vesztette már életét benne. És nem mellesleg Jedik is haltak meg azért, hogy béke legyen. Hogy megnyerjék a háborút. Talán jobb is így. Ők nem érték meg azt ami utána következett. A sötét időket. Minden Jedi jobban járt aki valamilyen formában életét vesztette és nem kellett abban a tudatban élnie, hogy elbukott. Hogy nem tett semmit, hogy nem tudott semmit tenni...

Sziasztook. Igen tudom..Nagyon sok utalás van a birodalmi időkre. Hmmm. Nem célozgatok semmire neeeeem... remélem tetszett. Hamarosan jelentkezem! Az erő legyen veletek! 🖤