Avery és Jessie közösen indultak a Kashyykra. A vukikat újra droid támadás fenyegette. Mivel az egy fontos hely volt semmiképp sem veszítették el. Nem tudták miért pont őket küldték de örültek, hogy nem kellett tovább Corusanton üldögélniük.
-Minden rendben? - lépett Skywalker a századosa mellé.
-Igen tábornok. - bólintott. Avery egy halvány mosollyal nyugtázta, majd tovább indult. Egyenesen a kommunikációs szoba felé. Nem sokkal később Jessie hologramjával beszélgetett.
-Nálatok minden rendben? - kérdezte Avery fém kezére pillantva.
-Persze. Talán valami baj van? - vonta fel a szemöldökét. A lány ismerte már a fiatalabb Skywalkert ennyi év után is megtudta mondani ha valami nyomta a lelkét. És ez fordítva is így volt. A legjobb barátok lettek az évek alatt. Mindenben számíthattak a másik támogatására. Nem tudták még de hamarosan nagyobb szükségük lesz egymásra mint valaha..
-Eddig igen.. De zavart érzek az erőben. - tette keresztbe a karjait. Avery mindig próbált pozítivan gondolkodni. Jessie ezt jól tudta. Tehát ha a lány bajt sejt akkor valami történni fog. Legalábbis eddig mindig így történt. Az erőre mindig támaszkodhattak.
-Jelentkezz ha valami van. - fordult hátra a szőke lány. Skywalker egy határozott bólintással megszakította a hívást. Magabiztos léptekkel indult vissza a hídra. Ha szembe találkozott egy - egy klónnal mosolyogva bólintott nekik. Sokszor mentették meg már az életét ezért hálás volt. És ez fordítva is így volt.
-Admirális! - lépett Criea mellé.
-Tábornok! - bólintott. Egy darabig csendben álltak egymás mellett mindketten a gondolataikba merülve. Valami nem volt rendben. Túl nagy volt a csend. De, hogy mi nem volt rendben? Abban a pillanatban senki sem tudta volna megmondani. És ez aggodalommal töltötte el a fiatal lányt, noha ezt próbálta leplezni.
-Minden rendben tábornok? - pillantott óvatosan rá Criea.
-Zavart érzek az erőben. - hunyta le a szemeit.
-Aggódnunk kellene ez miatt? - tette keresztbe a karjait az admirális. Avery óvatosan megrántotta a vállát. Nem tudta. Abban biztos volt, hogy valami fog történni. Az is lehet, hogy egy apróbb műszaki hiba. Vagyis remélte. De, hogy valójában azt senki sem sejtette.
-Nos tábornok árgus szemekkel fogunk figyelni. - lépett el mellőle a férfi. Skywalker egy apró mosollyal távozott. A hangárba indult, hogy ellenőrizzen mindent. Valami nem volt rendben. Valaki vagy valami miatt erősen érezte a sötét oldalt. Megrázta a fejét. Vajon csak rosszak az érzései? Ebben kételkedett bár megeshet olykor, hogy egy Jedit becsapják az érzései. Senki sem tudhatta. A baj mindig váratlanul jön. Ezt már sikerült párszor megtanulnia.
-Minden rendben tábornok? - lépett mellé Rise.
-Persze! - biccentett egy aprót. Pedig valójában semmi sem volt rendben.

-Erről várható a támadás! - hallotta meg távolról Jessie hangját. Maga elé meredve bámulta a térképet. Egy furcsa érzés kerítette hatalmába ami nem hagyta nyugodni. És zavarta. Nagyon. Feszült volt, ám ezt próbálta nem kimutatni. Utána kell járnia, hogy mi folyik itt. Bárcsak lett volna rá ideje! De nem volt. A harc lefoglalta és ezáltal mindenről megfeledkezett. A droidok hirtelen támadtak. Váratlanul és rejtekhelyből.
-Minden egység előre! - adta ki a parancsot. Egy szaltó kíséretében csapatai élén termett. Fénykardjait aktiválta és a droidok közé rohant. Segítenie kell a klónoknak. Nem feszíthetik el ezt a bolygót. Fontos volt neki és a Köztársaságnak egyaránt. A droidok egyre többen lettek a klónok pedig egyre kevesebben. Váratlanul Jessie is mellette termett. Tehát ő is észlelte, hogy sok a sebesült és a halott. Ami semmiképp sem jelentett jót.
-Rise hívjon erősítést! - szólt bele a kommunikátorába. Válasz már nem érkezett rá de remélte, hogy hallotta. Erre támaszkodhatott utolsó reményként. Mert ha nem kapta meg az üzenetet akkor nem tudnak sokáig kitartani az 502-esekkel és a 209-esekkel.
-Remélem, hogy jön már az az erősítés! - vágott ketté egy droidot Jessie.
-Én is merem remélni. - sziszegte Avery. Minden ezen múlott most. A bolygó és az ő sorsuk is. A Szeparatisták viszont nem tudtak erősítést hívni. Legalábbis ezt hitték. Fent az űrben is zajlott egy csata. A köztársasági haderőket megtámadták. És ők álltak vesztésre.
-Skywalker tábornok! - csipogott a kommunikátora.
-Hallom admirális! - szólt bele miközben az erővel arébb lökött néhány droidot.
-Vissza kell vonulnunk. Túl sokan vannak. - szakadt meg a vonal.
-Jó lenne már az az erősítést. - sóhajtott fel. Azonban mire újra támadni kezdett volna a droidok menekülni kezdett. Tehát visszavonulási parancsot kaptak. Készülnek a következő hullámra. Ami akár végzetes is lehet ha nem kapnak erősítést.
-Minden rendben? - lépett mellé barátnője.
-Nem..Semmi sincs rendben. - indult el a klónokhoz. Jessie meglepődve pillanatott utána. Mióta visszatért Avery egyre furább lett. Kezdte a Jediket elfordítani magától. Nem bízott bennük és ő sem benne. Ezt érzékeltették is vele. Noha nagyszerű harcos volt nagyrészt csak szenátorokra kellett vigyáznia. Ezért is akart most bizonyítani. Ha sikerül neki megvédeni a bolygót talán máskor is kiküldik harcolni. Mert szeretett. Bár a Jedinek nem ez lett volna a feladata a háborúban rákényszerültek.
-Százados! Figyeljen a tábornokra. - lépett Jessie Rise mellé. A klón egy "igenis" után az említett után indult további parancsok után. Az erdőben találta meg meditálás közben. Nem akarta megzavarni így tehetetlenül megállt és figyelt.
-Mit szeretne százados? - kérdezte még mindig lehunyt szemmel.
-Várjuk a további parancsot! - mondta.
-Jessiere bízom az egész egységet. Mondja meg neki, hogy van egy kis dolgom! - állt fel. Egy ugrással az első fán termedt. Óvatosan körbe kémlelt, majd tovább indult. A terve az volt, hogy beoson a Szeparatisták táborhelyére. Tudnia kellett a haditervüket nehogy váratlan meglepetéseket okozzanak nekik. Ezzel pedig elpusztítva a köztársasági haderőt. Sietnie kellett. Nem veszíthetett egy percet sem, mert a Szeparatisták már indultak is ellenük. Így legalább több esélye lesz kutakodni. Küldött egy vészjelzést a kommunikátorán, hogy feltudjanak készülni. Egy ritkábbak lettek a fák így kénytelen lett a földről tovább menni. A bokrok közt meglapulva ment vigyázva nehogy egy ág eltörjön a lába alatt ezzel lebuktatva magát és a tervét.
-Nincsenek is olyan sokan. - suttogta. Egy droidot felemelt az erővel. Lövöldözni kezdett Avery pedig a társai felé irányította. Így nem maradt idejük segítséget hívni. A maradék egyet az erővel összeroppantotta. Gyorsan eltűntette a megsemmisült darabokat, majd tovább indult. Egyenesen a droidok vezérlőjéhez. Szerencséjére épp nem volt ott senki. Kutakodni kezdett.
-Tehát hátba támadás. És valami új fegyver. A francba! - sziszegte.
-Fel a kezekkel Jedi! - hallotta meg a háta mögül egy droid hangját. Maga mögé pillantott. Egy egész droid század.

Sziasztok. Igazából már tegnap ki akartam rakni ezt a részt de így jött ki. Remélem tetszik. Hamarosan érkezem a következő résszel. Az erő legyen veletek! 🖤