Avery magányosan állt a Naboo egyik tavánál. Végül nem tudta meggyőzni Yodát, hogy had maradjon. Mindannyian tudták, hogy miért nem akart eljönni. Utoljára egy társával volt. Rosszul számították ki a kordinátákat és egy szeparatista blokádba ugrottak.. őt lelőtték. Az emlék hatására könnyek szöktek a szemébe. Gyorsan megrázta a fejét. Az ő hibája volt. Jól tudta. Nem szeretett erre emlékezni. Túl fájó volt a seb ami talàn sosem gyógyul be. R1 nagyot csippanva gurult mellé.
-Mi a baj? - guggolt le mellé. A droid aggodalmasan elpanaszolta, hogy tele megy homokkal.
-Nyugi! Később kipucollak! - rázta meg nevetve a fejét. R1 értett ahhoz, hogy hogyan vidítsa fel a lányt. Számára több volt mint egy droid. Ezért nem törölte sosem a memóriáját. Ő volt az egyetlen aki mindent tudott a lányról mégha ez egy kicsit abszurd is volt. Többet tudott még Avery testvérénél is.
-Na gyere menjünk! - paskolta meg a droidot.

Magányosan sétált Seedben. Körbe kellett néznie hátha talál valamit ami nincs rendben. Noha ez a Naboon eléggé ritka. Sőt..egyenesen lehetetlen volt egy ilyen békés napon valami nem odaillőt találni. Az itt élők békés emberek voltak. Skywalker unalmasnak találta az ittlétet. Persze örült, hogy itt nincsenek harcok de valami nem vonzotta ebben a bolygóban. Persze szerette de nem úgy mint a Kashyykot. Ott mindig szeretett lenni. A vukikkal jó kapcsolatot tartott. És ők is vele. Nem értette, hogy Yoda miért nem oda küldte. Hirtelen valakivel egymásba ütköztek. Nem látta az arcát de ismerős érzés fogta el. Az alak elmormogott egy bocsánat kérést, majd kikerülve ment tovább.
-Valahonnan ismerős volt. - guggolt le a droidjához. Biztos volt benne, hogy ismeri. De honnan? Utána kell járnia. Az erőre hagyatkozva indult el. Egyre jobban kezdett eluralkodni rajta az az érzés, hogy ismeri. Egy nagyot sóhajtott. Közel járt.

Lopakodva közelítette meg a házat. Egy közepes méretű szürke házhoz vezette az erő. Vajon az a személy is itt lakik. Alaposan körbe nézett, hogy nem követte - e senki. Egy aprót bólintott. Tiszta a terep. Megközelítette. Bekopogott. Néhány perc múlva ajtót nyitottak.
-Jessie! - hőkölt hátra. Nem hitt a szemének. Hiszen ő meghalt.
-Francba! - sziszegett. Vajon mire értette. A szőke lány alaposan körbe nézett, majd berántotta az ajtón és becsapta azt.
-Te hogyan? És mikor? Hiszen lelőttek! - kapkodta a levegőt.
-Nyugi Aves. Elmondok mindent. - eresztett meg egy halvány mosolyt. Avery alig hitte el. A saját szemével látta ahogy lelövik legjobb barátnője vadászát most pedig itt áll előtte.
-Jessie ki van itt? - halott meg egy férfi hangot. Avery azonnal felismerte. Zack.. Jessie bátyja. Hasonlítottak egymásra. Zack magas szőke haj kék szem. Míg Jessie alacsonyabb és szintén szőke haj kék szem. Aki nem ismerte a Corim testvéreket ők is könnyen megállapíthatták, hogy rokonok. Mintha ikrek lettek volna. Pedig valójában Zack egy évvel idősebb volt testvérénél.
-Helló Zack! - biccentett egy aprót Avery.
-Avery? Azt a.. - vette észre a lányt.
-Ti meg, hogy is kerültök ide? - tette keresztbe a karjait.
-Valójában így volt elrendezve minden, hogy a Szeparatisták azt higgyék, hogy meghaltam. Egy titkos küldetésen vagyunk amiről nem beszélhetünk. Így is sokat mondtam. - húzta a száját. Skywalker elmosolyodott.
-Nem is kell többet mondanod. Örülök, hogy jól vagy! - szorította magához a szőkét. A pillanatot Zack köhögése szakította félbe.
-Jó na gyere ide te gyökér! - ölelte meg őt is.
-Ugye nem követett senki? - hallották meg, hogy kopogtat valaki az ajtón.
-Nem. - rázta meg határozottan a fejét.
-Menjetek fel Zackal! - intett a lépcső felé. Egy sokat sejtő pillantást váltott egymással a két testvér. Az emeletről halvány hangokat lehetett hallani. Avery remélte, hogy nem hozta a Corim testvérekre a bajt.
-És, hogy vagy? - fordult felé Zack.
-Szokásos. - legyintett a lány. Mielőtt visszakérdezett volna sikítást hallottak. Lefelé kezdtek el rohanni. Zack a lépcsőt használta a lány pedig egy egyszerű mozdulattal leugrott a tetejéről. Bukfencezve ért földet és a konyhába rohant. Ott Jessie nevető tekintetével találkozott.
-Mi olyan vicces? - dőlt neki az ajtónak.
-Gondoltam kicsit megszakítom a romizásotokat! - kacsintott. Avery azt hitte, hogy hagyatt esik.
-Pfuu de megverlek! - indult meg mérgesen feléje.
-Gyere játszuk le! - aktiválta nevetve a fénykardját.
-Látom te sem változol. - sóhajtott fel megkönnyebbülten.
-Ahogy mondod. - tette el fegyverét.
-Rajtatok meg kiigazodni! - lépett Avery mellé Zack. Jobb kezét a lány vállára tette és így támaszkodott rajt. A lány szúrós szemekkel ránézett mire inkább feltett kézzel elsétált.
-Ahogy látom te sem. - bökte oldalba barátnőjét. Mosolyogva még Zack után nézett, majd fejét megrázva Jessie után indult.

-És meddig lesztek még itt? - húzta fel a lábait.
-Már nem sokáig. Talán egy - két hónap.. - számolgatott magában.
-Az rengeteg. - nyöszörgött.
-Miattam akarod, hogy gyorsan elteljen vagy valaki más miatt? - suttogta.
-Te piszkos fantáziájú! - csapta fejbe egy párnával.
-Minden oké? - nézett be Zack.
-Averyvel nem. Pirosabb mint a Szeparatisták lövedéke! A kérdés, hogy ki vagy mi miatt.. - vakarta meg az állát.
-Attól, hogy melegem van. - sóhajtotta. Zack a fejét rázva nevetett.
-Jobb ha megyek! - intett egyet. Avery egy aprót bólintott Jessie pedig a szemét forgatta.
-Most megint min nevetsz? - ült fel sóhajtva a lány.
-Csak rajtatok! - dőlt hátra elégedetten.
-Ugyan miért is? - húzta egy félmosolyra a száját.

Besötétedett. Avery a ház előtt állt és nézte a csillagokat. Amikor kicsi volt mindig arról álmodott, hogy pilóta lehessen. Elmosolyodott. Ez a vágya teljesült. Ma már a háború befejeztét kívánta. De azt jobban bárminél.
-Min gondolkodol? - lépett mellé Zack.
-Sok mindenen. - suttogta a lány.
-Jessie szerint valami baj van. Szóval ki vele. - támaszkodott neki az egyik tartó oszlopnak.
-Nincs semmi. - nézett mosolyogva az égre.
-Biztos? Nekem elmondhatod! - nézett fel ő is.
-Tudom Zack...tudom.. - lövelt egy félmosolyt felé. Mielőtt a fiú eltűnt jó barátok voltak. Mondhatni túl jók is. Csak aztán sok minden megváltozott.
-Ha visszatérünk Corusantra összefuthatnánk. Úgy mint régen. - nevetett fel az emlékek hatására.
-Igen az jó lenne. - hunyta le a szemeit. Frissen éltek benne az emlékek. Amikor a fiú hasra esett mert Jessie kigáncsolta. Vagy amikor megilyedtek mert Avery a frászt hozta rájuk. Ők hárman jó csapat voltak. Aztán Jessie "halálával" Zack egy időben eltűnt. Avery pedig egyedül maradt. Vagyis nem teljesen. Noha addig is jó barátságban volt Kenobival onnantól még szorosabb barátság alakult ki köztük. Aztán persze Anakin is hozzájuk csapódott. Az új hármast ők alkották. 

Sziasztok. Mára hoztam nektek egy részt nagy kihagyás után. Remélem tetszik. Hamarosan jelentkezem. Az erő legyen veletek! 🖤