-Ugyan Anakin! - rázta meg nevetve a fejét Avery.

-Mi az? Te is tudod, hogy Ahsoka néha milyen tud lenni. - mosolygott az idősebb Skywalker.

-Igen, tudom. Elég jó trükkjei vannak. - nézett rá féloldalasan az említett lányra. A fiatal togruta lány épp Luke - al, és Leia - val játszott. Padme ott állt mellettük és mosolyogva nézte őket. 

-Tudod.. - kezdett bele valamibe Avery, de ekkor nyílt az ajtó és három alak lépett be rajta. Obi van, Jessie és nyomában Zack. 

-Sziasztok! - állt fel mosolyogva Avery. Átölelte barátnőjét, majd Zackhoz lépett. A férfi egy féloldalas mosollyal az arcán hajolt le és megcsókolta barátnőjét. 

-Jó, oké elég lesz! - rázta meg a fejét Kenobi.

-Ugyanmár Obi van ne légy ideges amiért Satine nem tudott eljönni. - jegyezte meg csipkelődve Anakin.

-Nem vagyok ideges. - forgatta a szemeit.

-Mester tudod mit szokott mondani erre Anakin. - emelte fel vigyorogva a fejét Ahsoka.

-Jajj ne! El se kezdjétek! - morogta Kenobi.

-Ideges ember nincs csak bolond. - vágta rá a férfi.

-Ugyan kérlek. - legyintett Kenobi.

-Kész van az ebéd, ha a piszkálódásotokba belefér az is esetleg. - emelte fel Leia - t Padme. Anakin azonnal felesége segítségére sietett és felkapta a másik kis Skywalkert. A kis csapat megindult a konyha felé. Elől Anakin és a felesége, mögötte Obi van és Zack beszélgettek valamiről, míg a sor legvégén Jessie, Avery és Ahsoka voltak. Tano aki már kiállta a próbákat és Jedi Lovag lett épp azzal fárasztotta Averyt, hogy mivel fogja legközelebb megszivatni a mesterét.

-Mi lenne ha festékre cserélnéd a samponját? - kérdezte Jessie. Ahsoka és Avery egymásra nézve nevetésben törtek ki.

-Ugyan kérlek. - forgatta meg a szemeit a fiatalabb Skywalker.

-Jess ez már a béna kategóriába tartozik. - mondta Ahsoka.

-Hogy nektek semmi sem jó. - rázta meg a fejét mérgesen a fiatalabb Aslon. A másik két lány erre vigyorogva összenézett. Nos, amit nem tud az nem fáj neki. 

-Jó étvágyat. - ült le Padme is. Mindannyian enni kezdtek, de közben ide - oda csapongtak a témák között. Avery és Ahsoka belemerültek újabb Anakin elleni tervükbe, Jessie inkább Padmeval beszélgetett miközben segített neki az ikreket etetni, míg a három férfi valamin épp nagyon nevetett. Később aztán ahogy befejezték az evést. előkerültek az alkoholos italok is. Anakin és Padme egyértelműen nem akarták, hogy gyerekeik ennek szemtanúi legyenek így inkább elvitték őket lefektetni.

-Őket ismerve most megcsinálják a következő Skywalkert is. - jegyezte meg hangosan Avery, mire a mellette ülő Jessi kiköpte az innivalóját.

-Csak nem irigykedsz? - kacsintott rá Kenobi.

-Ugyan kérlek! - vigyorodott el Avery.

-Nincs mire. Mellettem ilyen szempontból arany élete van. - dőlt hátra elégedetten Zack. Jessie itt még jobban fuldokolni kezdett, és vele együtt Ahsoka is.

-Azt hiszem őket elvesztettük. - legyintett Zack, majd lehúzta a kezében tartott poharának tartalmát. Jessie készült valamit mondani amikor Anakinék visszatértek. Avery komoly arccal az órájára nézett és megszólalt:

-Hát Anakin ez elég gyenge rekord! - mondta gúnyosan. Abban a pillanatban bukott ki mindenkiből a nevetés. Padme elvörösödve mosolygott férjére, míg az visszaszólt:

-Ahogy hallottam Zack sem áll a helyzet magaslatán. - vigyorgott.

-Figyelj ha szeretnéd kipróbálhatod. - mondta komoly arccal Avery. 

-Na de mester! - vihogott fel Ahsoka. 

-A visszajelzésekből azt hiszem elég jó vagyok. - kacsintott barátnőjére Zack. Ezúttal Avery nyelte félre az italát..

-Khmm azt hiszem ezt a témát tegyük félre. Szegény Obi van már öreg ehhez. - szállt be Padme is. 

-Hé! Szálljatok le rólam! - horkant fel Kenobi. Itt mindannyian nevetésben törtek ki. Az este továbbra is jó hangulatban zajlott. Avery és Padme kiültek az erkélyre, hogy nyugodtan tudjanak beszélni.

-A Jedi Rend mit szólt a visszavonulásotokhoz? - kérdezte mosolyogva a volt szenátornő.

-Nem teljesen vonultunk vissza. Vége a háborúnak Jedikre jelenleg nincs nagy szükség, így pihenhetünk egy kicsit. Ha valaha is szüksége lesz ránk a Tanácsnak vagy az embereknek mi rendelkezésre állunk. - mondta a lány.

-Tudod sosem hittem volna, hogy pont ti hagyjátok ott. - mondta Padme.

-Őszintén? Én sem. De nagyon sok Jedi visszavonult, a Tanács pedig újra gondol néhány szabályt. - tette karba a kezeit Avery. 

-Az ott? Jól látom? - mosolyodott el Padme, ahogy meglátta Avery kezén a gyűrűjét.

-Eljegyzési gyűrű? Igen, az. - mondta mosolyogva Avery.

-Gratulálok. - ölelte át Padme a sógornőjét.

-Köszönöm. Én is nektek. - kacsintott.

-Ő..Mihez? - tetette az értetlent a nő.

-Nem vagyok vak, sem hülye. Tudom, hogy érkezik a legkisebb. - húzta egy fél mosolyra a száját.

-Ennyire látszik már? - nyúlt a hasához.

-Nem. De éreztem. És láttam, hogy nem iszol alkoholt. - nevetett fel Aves.

-Ha megkérhetlek megtennéd, hogy nem szólsz róla senkinek? - kérte komolyan Amidala. 

-Persze. Nincs az a pia mennyiség amennyinél én elkezdek kifecsegni dolgokat ez miatt ne aggódj. Most pedig menjünk vissza. - mondta, majd mindketten visszamentek a társaságba. Avery megpillantotta a magányosan üldögélő Obi vant.

-Várod, hogy jelentkezzen? - huppant le mellé a kanapéra.

-Beszéltünk az előbb pár szót. Majd keres ha lesz ideje. - mondta.

-Ne aggódj, minden rendben lesz. Addig is igyunk! - emelt fel két poharat. Koccintottak, majd lehúzták. Kenobi is szemfüles volt és észrevette a lány ujján a gyűrűt.

-Jól látom? - nézett elképedve.

-Jól. - mosolygott a lány, majd felállt. A szemeivel közben Zackot kereste akit meg is talált Jessie társaságában. Hozzájuk sétált. A férfi jobb kezével elkapta Avery derekát és magához húzta.

-És mikor jön a kis Aslon? - kacsintott Jessie.

-Azzal azért még várjunk pár évet. - nevetett fel Avery.

-Ahhoz még meg kell komolyodnod. - puszilta meg Zack a lány homlokát.

-Pont te mondod ezt? - nevetett fel egyszerre a két lány. Bár szüneteltették Jedi kötelességeiket fénykardjaik a közelükben voltak. Kinek az övén, kinek valamelyik szekrényen. 

-Én teljesen érett vagyok már a gyerek vállaláshoz. - mondta határozottan Zack.

-Ugyanmár, még a saját lábadban is elesel nem, hogy egy csecsemőre vigyáznál. - forgatta meg a szemeit Aves. Zack megelégelte a piszkálódást és egyet legyintve otthagyta a két lányt. 

-Na és ti, hogy vagytok Zane - el? - fordult Jessie felé Avery.

-Azt hiszem jól. - mosolyodott el a szőke lány barátja nevét meghallva.

-Örülök nektek. - mondta őszintén a fiatalabb Skywalker.

-Ahogy én is nektek. Sosem hittem volna, hogy majd pont ti ketten juttok el idáig. - mondta, majd megölelte barátnőjét.

-Én sem. - nevetett fel őszintén Avery. Még beszéltek pár szót, majd Jessie elment bátyja után. Avery sem maradt egyedül. Jessiet felváltotta Ahsoka.

-Mi a helyzet padawan? - piszkálta a lányt Aves.

-Nem vagyok már padawan! - jegyezte meg a togruta sértődötten.

-Nekem mindig is az maradsz. - mosolygott rá Avery. Közben Anakin is hozzájuk csatlakozott.

-Szájas azt hittem, hogy neked még nőni kéne, de ahogy látom te csak össze mész. - paskolta meg a fejét. Tano dühösen elkapta a csuklóját és egy nagyot beleharapott. Anakin kiáltására mindannyian feléjük kapták a tekintetüket. Ahsoka inkább gyorsan eliszkolt, hogy nehogy mestere megbosszúlja. Padme társaságában talált menedéket.

-Aú! - hisztizett Anakin.

-Ne aggódj nem halsz bele. - rázta meg a fejét nevetve Avery.

-Ez nem vicces. - sziszegte. Az idősebb Skywalkernek kellett néhány pillanat míg összeszedte magát, majd megszólalt:

-Büszke vagyok rád. Remélem tudod. - mosolygott Anakin.

"Büszke vagyok rád...Büszke vagyok rád..Remélem tudod"... - hallottam ezeket a mondatokat újra és újra. Valahogy természetellenesnek tűnt. Megszédült és Anakin nevét kezdte el ismételgetni.. "Büszke vagyok rád"...

-Anakin! -ült fel zihálva. Forgott vele minden, miközben veret a víz. Nagy levegőket véve próbált magáho térni, de nem igazán sikerült. Amikor kicsit jobban lett körbe nézett. Minden beugrott. Monty és Harper betették oda ahova a többieket is és lefagyasztották, hogy új életet kezdjen velük. De hány év telt el? 1?2? Talán 10? Vagy több? Nagy nehezen összeszedte magát és felállva elindult valamerre. Nem tudta, hogy merre is megy de valahogy kilyukadt a pilóta fülkébe. De mielőtt bármit is tett volna valamilyen sárga fény jelent meg körülötte. Újra azt érezte, hogy szédül és szép lassan elvesztette az eszméletét. Egy idegen helyen tért magához. Minden lila volt, és fura. Ahogy körbe fordult meglátta maga előtt Anakint. Vagyis valakit aki úgy nézett ki mint ő. Lehetetlenség lett volna, hogy ő álljon előtte. Megrázta a fejét. Képtelenség! Idegesen kapta le a hátára erősített kardokat. 

-Ki vagy te? És miért nézel ki úgy mint Anakin? ! - szegezte neki a fegyverét. Az alak egy ideig nem válaszolt csak őt nézte.

-Az emberiség megérett a felemelkedésre. Választanod kell, hogy csatlakozol hozzánk vagy visszatérsz a Földre ahol leélheted utolsó napjait néhány társaddal. - mondta.

-Felemelkedés? Miről beszélsz te? - nézett értetlenül. Összezavarta. Nem akarta elhinni amit mondott.

-Szóval, hogy döntesz? - kérdezte semmibe véve a többieket.

-Látni akarom a többieket. - mondta a lány határozottan. "Anakin" bólintott, és egy szempillantás alatt újra a Földön találta magát mellette pedig azt az alakot aki úgy nézett ki mint egykori testvére.

-Úgy döntöttél, hogy nem csatlakozol hozzánk szóval most találkozhatsz az emberiség utolsó tagjaival. Ha meghaltok nem csatlakozhattok hozzánk, és sosem lehet utódotok. - mondta. 

-Még mindig nem értem, hogy miért nézel ki úgy mint a halott bátyám. - sétált az alak után Avery, aki egy folyó partjára vezette.

-Én azt az alakot veszem fel aki a számodra a legfontosabb ember volt. - mondta, majd további magyarázat nélkül eltűnt. Avery értetlenül megrázta a fejét, és bizonytalanul indult tovább. Pár száz méter múlva meglátott egy kisebb csapatot. Néhányukat azonnal felismerte. Octavia, Clarke és Raven egymás mellett ültek és beszélgettek. Valamivel nem messze tőlük Murphy egy lány társaságában ácsorgott. Indra egy számomra idegen férfivel beszélgetett, míg Jackson és Miller a tüzet rakták. Egy kutya is ott volt. Ő azonnal érzékelte a lányt. Ugatni kezdett, majd futni kezdett a lány felé.

-Hé! Gyere vissza! - kiabált utána Clarke. Ekkor vették észre Averyt. Néhányan fegyvert rántottak és gyanúsan méregették őket. Octavia és Indra néhány pillanat múlva felismerték a lányt.

-Heda.. - mondta halkan Indra. Octavia nagy léptekkel indult meg Avery felé, és ő is így tett. Amikor Octavia odaért szorosan átölelték egymást.

-Nem hittem volna, hogy valaha még látlak. - mondta a lány, miután elengedték egymást. Avery mosolyogva nézett végig rajta.

-Én pedig azt amit Monty és Harper mondott rólad. - hunyta le a szemét. 

-Sajnálom. Tudom, hogy csalódást okoztam neked. - mondta Octavia.

-Nem. Tetted amit tenned kellett. - mosolygott rá. Közben Indra és a többiek is odaértek hozzá. Egyesével megölelték egymást. Közben Octavia bemutatta neki Levitt - et, és Murphy is Emorit. Róla már hallott néhányszor. 

-Mikről maradtam le ebben a pár évben? - mosolyodott el a lány. Mindannyian egyszerre kezdtek el beszélni. Avery hiányolt valakit a társaságból.

-Hol van Bellamy? - kérdezte mire hirtelen csönd fogadta. Mindenki Clarkeot és Octaviat nézte.

-Meghalt. Megöltem. - mondta halkan Clarke. Echo éppen ekkor érkezett meg valahonnan az erdőből. 

-Te élsz? - kérdezte döbbenten mikor meglátta a lányt. Avery kitárta a karjait és elmosolyodott.

-Hát ezek szerint nem olyan könnyű engem megölni. - nevetett fel. Noha mikor a lány parancsnokként tevékenykedett nem ápoltak túl jó kapcsolatot hallott dolgokat róla. Tudta, hogy ő és Bellamy egymásba szerettek. 

-Szóval te és Levitt? - fordult Octaviahoz. A lány mosolyogva bólintott. Avery egyből Lincolnra gondolt. Egy fél mosollyal az arcán az ég felé fordult. Soha nem felejtette el őt. És Octavia sem. De el kellett, hogy engedjék.

-Nos mit terveztek az emberiség utolsó éveire? - kérdezte mosolyogva az egykori parancsnok. Ők voltak az utolsó túlélők. A többiek a felemelkedést választották. Clarke - nak nem volt választási lehetősége. Neki bűnhődnie kellett azok miatt amiket tett. A barátai pedig nélküle nem tették meg. Nem hagyták egyedül a lányt. Avery a megérzésében bízott. És jól döntött. Noha így ők maradtak az utolsó emberek. Nem kellett tartaniuk semmitől. Egy esetleges támadástól, de egy újabb praimfaya - tól sem. Ők voltak, és a Föld. Vagy épp amelyik bolygóra szerettek volna menni. Hiszen rendelkezésükre álltak a kövek. De nem akartak elmenni. A 100-ak és az égiek számára már a Föld volt az otthon, és a földiek számára is. Avery-nek szintén. Bár neki választási lehetősége már amúgy sem volt. Elvesztette mindenét. A bátyja és minden barátja áldozatul esett a sötét oldalnak. Tudta, hogy elrontotta. Anakin mellett kellett volna maradnia. Sosem lett volna szabad elhagynia. Főleg nem akkor mikor szüksége lett volna rá. Ahsoka, Jessie és Zack elhagyták a Rendet és igyekeztek boldogulni a maguk módján. Obi van Luke - ra vigyázott, míg Leia - ra Organa szenátor és felesége. Ava - ról nem tudott semmit. Még az sem, hogy túlélte - e a 66 - os parancsot. Padme meghalt miután életet adott 2 gyermekének. Mire Avery magához tért mind meghaltak. Lincoln is halott volt. És akárhányszor felnézett a szürke égboltra eszébe jutott minden. És mindenki. May we meet again.

Sziasztok! Ígértem egy részt valamelyik könyvemből amelyet ti választottatok. Nos privát üzenetben kaptam néhány választ melyet egyértelműen a Please Come Back nyert. És itt is lenne az utolsó utáni rész hozzá. Annak aki nem látta a The 100 7.évadát annak ez egy kicsit zavaros lehet, de remélem így is tetszik nektek. Az Erő legyen veletek!