♡Ava Aslon szemszöge♡

A két padawan között hatalmas összhang uralkodott. Először bátornak gondoltam őket, majd ahogy futásnak eredtek gyávának. Megijedtek. Legalábbis kezdetben ezt gondoltam. Arra nem számítottam, hogy csapdát állítanak. De végül sikerült nekik. Ahogy beléptem a romos épületbe nem érzékeltem azonnal a bajt. Ami meg is történt. Rám burították az épületet ezzel nyertek maguknak időt de nem sokat. Néhány perccel később magamhoz tértem és leemeltem a törmeléket magamról. Még vérszomjasabb lettem mint előtte voltam. Nem érdekelt a mesterem terve. Megakartam ölni az idősebb Skywalkert és az öcsémet is. Az sem érdekelt, hogy ő az én vérem volt. Ahogy felálltam morogtam egyet. Dühös voltam. A sötét oldal ereje teljesen átjárt.

-Gyertek elő gyávák! Azt hittétek ennyivel legyőzhettek? Azt nagyon rosszul gondoltátok! - nevettem fel. Nem éreztem a jelenlétüket. Mintha eltűntek volna az Erőből. Aztán beugrott az a régi Jedi trükk. Eltűntek. Elmosolyodtam.

-Tudom, hogy itt vagytok és hallotok! Engem nem tudtok átverni! - emeltem fel egy kis törmeléket, majd az Erővel minden egyes lehetséges búvóhelyre dobtam. Mivel ők nem akarták felfedni magukat így nekem kellett erőszakkal. Valójában még élveztem is. Nagyon is. A Jedik mindig is csak hátráltattak. Miattuk nem lettem soha az akinek lennem kellett. Sokkal több mindenre képes voltam Sithként. És mivel már tudtak rólam hiába is tagadtam előttük egy ideig, kivéreztethettem a kristályom, hogy elnyerje igazi színét. A vöröset. Egy ideig próbálkoztam szabadulni a befolyás alól, de ahogy ott álltam és vadásztam a Jedikre csak arra gondoltam, hogy valójában mennyire élvezem. A mesterem csak néhány tervét ismertem. Bár olykor igencsak dühös voltam, mert nem én voltam az első számú tanítványa. Azt a szerepet Dooku töltötte be. Sidius mindig azt mondta, hogy velem nagyobb tervei vannak. De persze tudtam, hogy csak addig míg a két Skywalkert maga mellé nem állítja.

-Skywalker gyere csak elő! Nagy terveim vannak veled! - mondtam gúnyosan. Egy pillanatig éreztem újra mindkettejüket. Büszkén bólintottam. Tudtam már, hogy mit is kell tennem. Csupán csak fel kellett hergelnem Anakint. Zack sosem hagyta volna, hogy baja essen. Így két legyet is üthettem egy csapásra.

-Avery hamarosan a mesterem új tanítványa lesz. És elhiheted Skywalker nem sokáig maradsz a legerősebb. Abban a lányban sokkal több lehetőség rejlik mint benned valaha is fog! - húztam az agyukat. Míg a sajátomban zakatoltak a gondolatok, hogy mivel is tudtam egyre jobban felhergelni.

-Szégyelhetnéd magad! Ahogy szegény párával bántál csúnya dolog volt ám! Ha ezt az anyátok látta volna szörnyen nagyot csalódna. Ó! De várjunk csak! Honnan tudod, hogy még él? Lehet, hogy már megöltem őt is. - kuncogtam.