* ??? szemszöge*

-Vadász! - állt meg velem szemben a mesterem. A fejemet lehajtva ereszkedtem térdre előtte.

-Új feladatom van a számodra. - mondta.

-Miben segíthetek mesterem? - emeltem fel a fejem.

-Likvidálnod kell nekem két jedi padavant. - mondta a szemembe nézve.

-Mond meg kiket és én megteszem! - álltam fel.

-Nyugalom, ifjú tanítványom. Idővel mindent meg fogsz tudni. - nevetett.

***

1 hétig minden egyes nap keményen edzettem a küldetésemre. És végül el jött a várva várt nap. Tudtam, hogy kik a célpontok. Mikor megkaptam a képet róluk talán egy kicsit kétségbeestem. Nem tudtam, hogy miért. Legbelülről jött ez az érzés és nem akart elmúlni, sőt egyre pedig erősödött. Én pedig kizártam. Mint minden más érzésemet is. Csak arra koncentráltam, hogy eleget tegyek a mesterem akaratának.

-Vadász! Ideje indulnod! - csatlakozott hozzám a sith. Órákkal később egy idegen bolygón találtam magam. Nem emlékeztem, hogy valaha is jártam volna ott. A számat elhúzva néztem körbe. Mindenhol csak homok volt, ami nekem nem kedvezett lopakodás terén. De nem érdekelt, csak mentem tovább. Fel a hegyekbe. Ott tudtam egyedül észrevétlen lenni és kapcsolatba lépni a mesteremmel. A bucka lakókon kívül biztosan nem volt ott senki. Alaposan tanulmányoztam mindent magam körül és próbáltam minél több dolgot megjegyezni. Főleg azt, hogy mi merre van. Na nem mintha nagyon sok minden lett volna ott. Valamiért az áldozataim még is ott voltak. Én pedig a nyakukban. Árnyként akartam utánuk menni. Tudtam, hogy jedik és, hogy erősek már fiatalként is. Olyan érzésem támadt, mintha már ismerném őket, de nem értettem, hogy hogyan lehetséges. Erősen koncentráltam, de nem. Mintha az emlékeim egy része eltűnt volna.

***

Morogva kerültem ki a sokadik embert aki aznap nekem jött. Idegesen vettem tudomásul, hogy az áldozataim eltűntek a szemem elől. Csak hátulról láttam őket, de az erőn keresztül tudtam, hogy ők azok. Nem hallgattam tovább a belső megérzéseimre, mert azok veszélybe sodorták a feladatom. A feladat pedig mindennél fontosabb volt számomra. Azt akartam, hogy a mesterem büszke legyen rám és, hogy megbízzon a képességeimben. Ehhez viszont bizonyítanom kellett azt, hogy képes vagyok bármire. Na meg a hűségemet. Az pedig mindennél fontosabb volt. A mesterem különösen figyelt erre. Mit ért volna el azzal ha olyanok is szolgálták volna akik bármelyik pillanatban elárulhatták volna. Neki elkötelezett harcosok kellettek. Akikből igazi sith - et nevelhetett. És én ilyen voltam. Volt akit erőszakkal vett és, és olyan is előfordult aki magától csatlakozott. Akárhogy is mindig a mesterem nyert. Amit akart véghez vitt. Én pedig a nyomdokaiba akartam lépni.

Eddig mit gondoltok? Hogy tetszik? Mit szóltok az új karakterhez? Na és a régiekhez?