♡chapter 38♡

Avery Skywalker szemszöge♡


Nem tudom, hogy mi történt velem de valaki vagy valami hívott magához. Egy ideig megpróbáltam ellenkezni de nem tudtam. Így hát feladtam. Hagytam, hogy irányítson. Bármi is volt az. Végül Corusant alvilágában találtam magam. Az omladozó házak között sétáltam. Azon a szinten nem lakott már senki. Még csak nem is járt. Régen elhagyatott volt. Ha jobban körülnéztem volna megtudtam volna mondani, hogy hol voltam de nem érdekelt. Csak követtem a hangot. Fogalmam sem volt, hogy mibe sétálok bele. Lehetett volna akár csapda is. Nem érdekelt. A kommunikátorom összetörtem, mert kezdett idegesíteni a folyamatos csipogása. Na meg akár le is tudhattak volna követni vele. Azt pedig semmiképp sem akartam. Mindenképp elakartam érni a célom. 

-Igazán odaérhetnék már. - fújtattam. Azon a szinten magas volt a széndioxid tartalma a levegőnek.  Jó néhányszor meg kellett állnom, mert egyszerűen nem kapott a tüdőm elegendő oxigént. Szerencsémre pár helyen valamivel tisztább volt. Tudtam, hogy nagyon igyekeznem kell hiszen a nyomomban voltak. Azt nem tudtam, hogy mikor érnek utol de éreztem őket. Így szedtem a lábaim. Éreztem, hogy közel járok. Egy félig leomlott házhoz értem. Felvont szemöldökkel vizslattam. Nem tudtam, hogy mi az a hely de a hang oda vezetett. Így hát a vállaim megvonva besétáltam. Patkányok futkoztak bent. Fintorogva arrébb repítettem őket az Erő segítségével. A folyosón ahogy sétáltam egy idő után elkezdett egyre több víz folyni.

-Most komolyan? - fordultam meg. Úgy éreztem, hogy nem jó fele megyek. Így hát kerestem egy másik utat. Az egyik ajtó mögött találtam egy félig leomlott lépcsőt. Vettem egy nagy levegőt, majd felugrottam a tetejére. A biztonság kedvéért fentről összedöntöttem, gondolva hátha legalább azzal nyerek egy kis időt. Bár tudtam ha egy Jedi követ akkor annak semmi értelme nem volt. De meg kellett próbálnom. Lehunytam a szemem és vártam pár pillanatot. Tudtam már mi az úti célom. Így hát felmentem a legfelső szintre. Igazam volt. Ott várt valaki. Igaz csak hologram formájában.

-Végre, hogy eljöttél. Már vártalak. - fordult meg. Az alak öreg volt. És nagyon ismerős. De nem tudtam felismerni mert az arcát csuklya takarta.

-Igazán? - fontam keresztbe a karjaim.

-Fontos vagy a számunkra Skywalker. - jelent meg mögötte egy alak. Ahogy a másik mellé ért rögtön felismertem. Ava volt az.

-Mostmár tudom, hogy miért küldtél oda. Megtettem amit meg kellett. - mondtam ki azokat a szavakat és közben nem éreztem semmit. 

-Tudom. - mondta, majd mestere vette át a szót ő pedig hátrébb lépett.

-Nagy terveim vannak veled. De most el kell rejtőznöd. A nyomodban vannak és közelebb járnak hozzád, mint hinnéd. Menj a Naboora és maradj ott amíg mást nem parancsolok. - mondta majd eltűnt.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top