♡chapter 23♡

♡Avery Skywalker szemszöge♡

-Nem vagyok elég erős. Soha nem is voltam. - fújtattam.

-Muszáj megtenned. Szükség van rád. A bátyádnak és a barátaidnak is! - mondta.

-Jobb lesz nekik nélkülem. Mindenkinek csak púp vagyok a hátán. - szorítottam össze a kezeim ökölbe.

-Gondolom akkor az sem érdekel ha csak úgy megöllek. - döntötte jobbra a fejét.

-Már egyszer megtetted. Miattad vagyok itt! - sziszegtem.

-Azért vagy itt, mert itt kell lenned. - mondta, majd közelebb lépett. Nem akartam elhinni amit mondott.

-Ha nem harcolsz, akkor meghalsz. Választhatsz. Megölhetnek ők is - mutatott a háta mögé - vagy akár én is. - jött még közelebb hozzám. Már csak méterre állt tőlem. Nem válaszoltam. Hirtelen lekapta fénykardját az övéről amit aktivált is. A szokásos kék penge helyett vörös volt.

-Te választottad ezt. Azt hittem ha már legalább meghalsz jó halálod lesz, hogy harcban esel el. De te nem ezt választottad! Ég veled Skywalker! - csapott volna le rám. Csakhogy valami életre kelt bennem. Nem hagyhattam, hogy igaza legyen. Jobb lábam meglendítettem és eltaláltam a kezét amiben kardját tartotta.

-Ezt már szeretem! - biccentett elismerően. Egy pillanatra láttam, hogy mosolygott de aztán el is tűnt.

-Most pedig be kell fejezned amiért ide jöttél! Ismerd meg a sötét oldalad! - lépett hátra.

-Mégis, hogy tehetném? Nem vagyok sith, és soha nem is leszek. - időközben már feltápászkodtam és úgy álltam Ava előtt, hogy felkészültem mindenre.

-Engedd szabadjára a haragod. Használd az erőt arra amit a jedik sosem tanítottak neked, de ott van benned! - mondta.

-Nem értelek. - ráztam meg a fejem.

-Nézz körül. Mit látsz? - kérdezte. Megtettem amit kért.

-Téged és a sitheket. - válaszoltam kissé összezavarodva.

-Helytelen válasz. Közelítsd meg egy kicsit másképpen. - akasztotta vissza kardját az övére.

-Ava...- kezdtem azonnal tiltakozni, de felemelte a fejét jelezve, hogy azonnal fejezzem be.

-Nem érdekelnek a kifogások Avery! Hunyd le a szemeid és mond mit látsz. - mondta. Nagyot sóhajtva megtettem amit kért. Próbáltam elmélyülni az erőben.

-Látok egy bolygót. - mondtam. Egyáltalán nem volt ismerős a hely. Vagyis de. Valahogy mégis. Egyszerűen csak nem értettem.

-Nagyon jó! Folytasd mit lász. - hallottam Ava hangját. Olyan volt mintha nem is előttem állt volna hanem valahol nagyon messze.

-Látok embereket. Harcosok. - folytattam. Mind egytől - egyik felfegyverkezve álltak és vártak valamire. Arcukon fekete festék volt. Mindegyiküknek más szimbólum volt az arcán. Nem tudtam hova tenni. Aztán megjelent előttük egy alak. Az összes harcos térdre borult.

-Nem értem. Ez, hogy kapcsolódik a sötét oldalamhoz? - nyitottam ki a szemeim.

-Ha azt hiszed, hogy ezzel vége van nagyot tévedsz. Most kezdődik csak a szenvedésed. - nevetett fel.

Sziasztok. Hamarosan vége a sztorynak így érdekelne mit gondoltok róla? Mi tetszik benne? És mi nem? Illetve egy fontos dolog: egy ideig nem tudok új részt hozni egyéb problémák miatt. Viszont nagyjából 4-5 részt megírtam előre szóval azokat tudom hozni.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top