♡Avery Skywalker szemszöge♡

Lihegve néztem körbe. Még mindig rengetegen voltak. Meg sem tudtam számolni, hogy mennyit öltem meg, de nem hogy fogytak volna. Sőt! Egyre többen jöttek. A fejemet folyamatosan forgattam keresve egy jó lehetőséget. A hajamtól alig láttam valamit. Kezdtem kétségbeesni. Aztán vetten egy nagy levegőt és lehunytam a szemeim. Avery Skywalker jedi padawan vagyok. Nem futamodhatok meg! Mikor kinyitottam őket, már alig 10 méter volt köztem és az ellenfelem között. Az erővel egy kisebb fát hozzá vágtam, mire hátra esett, de gyorsan fel is kelt. Oké Avery. Keress valami éles tárgyat! Fogalmam sem volt, hogy ott hol tudtam volna valami hegyeset találni. Megráztam a fejem. Okosan kellett játszanom. Ahogy jött felém én hátrálni kezdtem. Egészen addig míg elértem az egyik harcost akik a kört alkották. Ekkor hátrafelé aktiváltam az egyik kardom ami őt váratlanul ért. Legalább egyel kevesebb miatt kellett aggódnom. Valójában fogalmam sem volt, hogy miért nem egyszerre támadtak. Hiszen, akkor nem lett volna semmi esélyem. De szerencsére nem tették meg. Viszont kissé későn reagáltam le a helyzetet így az ellenfelem a jobb vállamon egy sebet ejtett. Pillanatok alatt el is tűnt. Qui - Gon elmondta, hogy a túloldalon rám nincsenek hatással ezek a sebek. Viszont a testemre igen. Tudtam ha sikerül visszatérnem napokig szinte megmozdulni is alig tudok majd. Én sem hagytam szó nélkül a sebem. Egy ügyes rúgással leterítettem az ellenfelem és megöltem. Muszáj volt megtennem. Hiszen ha nem én, akkor ők tették volna. Azonban ahogy újabb kettő lépett elém kezdtem feladni a reményt. Sokáig nem bírtam már. Az arcom és a ruhám vér borította, azok által akiket nem fénykarddal öltem meg. Ahogy oldalra pillantottam megláttam egy kiálló ágat. Tudtam, hogy mit kell tennem. Odamentem és felugrottam arra  a fára. Megvártam míg az egyik sith oda jött. Akkor én egy szaltó kíséretében leugrottam és az erővel rászúrtam az ágra. Akkor azonban éles fájdalmat éreztem a jobb oldalamon. Ahogy lenéztem láttam egy vörös pengét. Figyelmetlen voltam. A sith kihúzta belőlem én pedig felnyögtem, majd elterültem. Ennyi lett volna? Ott a halott lelkeknek nem számított, hogyha meghaltak hiszen alapból azok voltak. Később újra éledtek. De én? Nem oda való voltam. És bár a kisebb sebek rajtam sem maradtak meg tudtam, hogy én is megtudok halni. Csak az én esetemben ez valós volt. Nem tudtam, hogy mennyi idő telt el míg ott feküdtem mikor egy ismerős hangot hallottam.

-Állj fel és harcolj Avery! - ismertem fel Ava hangját. Képtelen voltam megtenni.