♡Anakin Skywalker szemszöge♡

Az agyam abban a pillanatban leblokkolt mikor Ava leszúrta a húgom. Tudtam, hogy nagy hibát követtem el mikor ellöktem magamtól, de nem volt más választásom. Láttam az arcán, hogy nem fél a haláltól. Készen állt arra, hogy az életét adja értem. Futás közben a vállam fölött hátra pillantva láttam, ahogy nagy nehezen feltápászkodik és aktiválja az egyik fénykardját.

-Az erő legyen veled! - suttogtam, majd újra előre figyelve még gyorsabban futni kezdtem. Megkellett keresnem Obi-Want. Fogalmam sem volt, hogy merre volt, így az erővel próbáltam a nyomára bukkani. Az volt Avery egyetlen lehetősége. Mikor átölelte Ava - t azthittem visszakapjuk. De tévedtem. A benne rejlő gonoszság nagyobb volt mint azt hittük. Minden fájdalom nélkül megtette. Azt viszont nem értettem, hogy miért nem ölte meg. Hiszen megtehette volna. Ott volt rá az esélye, és nyilvánvalóan azért is jött. Talán szüksége volt rá. Nem tudtam. A fejemben mindenféle gondolatok voltak. Próbáltam aamesteremre koncentrálni, de nehezen ment. Végül megálltam és fújtam egy nagyot. Kinyújtottam a kezem és minden erőmmel Obi-Wanra összpontosítottam. Így már könnyebben ment. Egy nagyot sóhajtva kezdtem el futni abba az irányba amerről éreztem őt. Viszonylag hamar meg is találtam. Valószínűleg tudta, hogy megyek mert nem lepődött meg mikor mellé értem.

-Ava leszúrta Averyt! - mondtam.

-Mi történt? - kérdezte a szakállát simogatva.

-Ava egy pillanatra magához tért. Tudta, hogy kik vagyunk. Avery megölelte, aztán Ava a fénykardját belé szúrta. - hadartam el a történteket.

-Avery...meghalt? - sóhajtott.

-Nem. Azt akarta, hogy jöjjek el onnan. De láttam, ahogy feláll. Harcba szállt vele. - mondtam.

-Azonnal oda kell mennünk. Nem veszíthetünk több időt. - biccentett.

-És mégis mivel? - tártam szét a kezeim. A mesterem egy mosollyal az arcán biccentett hátrafelé ahol egy sikló volt.

♡♡♡

-Avery! - guggoltam le a húgom mellé. Az egyik fa mellett feküdt, és nem volt magánál.

-Gyenge a pulzusa, de él - néztem fel a mesteremre. Obi-Wan elment körbe nézni Ava után én pedig megpróbáltam felébreszteni Averyt, ami végül sikerült.

-Hogy érzed magad? - segítettem neki felülni.

-Voltam már rosszabbul is. Ava? - kérdezte.

-Sajnálom. Attól tartok nem maradt benne semmi a régi önmagából. - ráztam meg a fejem.

-Tévedsz. Igenis ott van benne. Valahol jó mélyen. - suttogta.

-Avery leszúrt téged! Szerinted ha önmaga lenne megtette volna ezt veled? - sziszegtem.

-Ne játszd meg, hogy érdekellek! Megtettem mindent, hogy neked megfeleljek, hogy újra olyanok legyünk mint régen. De már nem érdekel. Akármi is lesz ezután többé nem érdekel, hogy mit gondolsz rólam. Ha kell, majd letagadom azt is, hogy Skywalker vagyok. - vágta a fejemhez. És igaza volt.