"Sötétség.. Az elmúlt egy évről csak ennyi maradt meg. Elvesztem. Vagy talán mégsem? Hol vagyok? Egyáltalán életben vagyok?"

Mindenki az életében eljönnek a mélypontok. Van akinek sokáig, van akinek nem tart sokáig. Nekem az egész életem az. Soha sem engedhettem meg magamnak azt, hogy igazán boldog legyek, hosszú ideig. A jedik árnyékában éltem. Egészen addig a bizonyos napig amikor ezt megelégeltem. Ott hagytam mindent és mindenkit akit egykoron szerettem. Ahogy Corusantról eljöttem minden megváltozott. Az életem jobb lett. Sokkal szabadabb voltam. Azt csináltam amit akartam és, akkor amikor akartam. Nem arra kellett várnom, hogy a jedik ugrasszanak amikor nekük kedvük volt. Nem. Attól a naptól fogva önálló döntéseket hoztam. Az életem teljesen más volt. Talán egy kicsit.. nem is tudom. Boldog voltam? Talán ez a megfelelő szó rá. Vagy egy kicsit még sem. Hiszen egyedül voltam. A húgom és az öcsém továbbra is elhitték a jedik hazugságait. Bennük nem bízhattam. Túlságosan hittek a Jedi Rendben. Én pedig nem. Árulóak voltak mind. Egytől egyik. Egyetlen egy személyben bíztam. Akiről tudtam, hogy bármikor számíthattam rá mindenben, és ha kell még a Rend szabályait is képes lett volna felrúgni csak azért, hogy nekem segítsen. De sosem kértem volna erre. Titkon mindig szurkoltam neki és az öcsémnek. Ők valahogy összeillettek. Csak még nem tudták, és hát persze ott voltak a jedik. Nem lehetett volna semmi köztük. Akkor még.

♡♡♡

2 évvel miután ott hagytam a Jedi Rendet az egyik nagyon régi ismerősöm meglátogatott. A segítségemet kérte. Azt mondta, hogy egy egész bolygó van veszélyben. Tudtam, hogy nem igazán megbízható, de nem gondolkodtam. Oda mentem, de azzal nem számoltam, hogy maga a Sith Nagyúr fog értem jönni. Egyszerűen csak falhoz vágott onnantól pedig kép szakadás. Napokig, hetekig vagy hónapokig nem voltam magamnál. Fogalmam sem volt arról, hogy mennyi idő telt el. Nem is érdekelt. Egy ideig szabadulni akartam, de aztán bele kellett törődnöm a sorsomba. Elfogadtam azt, hogy csapdába estem. Egy idő után azonban a sith megpróbált megtörni. Azt akarta, hogy őt használjam amire én sosem lettem volna képes. Bár akkor már nem voltam jedi még is utáltam a sötét oldalt. Valahogy mégis képes volt megtörni. A gondolataimmal játszottak. Képesek voltak irányítani engem. Megtettem mindent amit akartak gondolkodás nélkül. Túl sok mindenkit megöltem. És nem éreztem eközben semmit. Csak tettem amit tőlem akartak. Azt amit parancsba kaptam. Közel másfél évig voltam a sithek rabja. Aztán majdnem meghaltam mert elbuktam. Abban az időben sokat kínoztak, de végül újra megtörtem.. És megint őket szolgáltam.. A történetem pedig itt kezdődik..

Sziasztok! Nos, őszintén fogalmam sincs, hogy milyen lett elsőre, de szerintem siralmas. Eddig egyenlőre nem derült ki, hogy ki a főszereplőnk. Van tippetek? Annyit elárulok, hogy több szemszögből lesz elmesélve a sztori. Remélem tetszett. 🔥❣