13.rész - Victory
-Megadja magát? - lépett elő egy harci droid parancsnok.
-Arra várhatnak. - mosolyodtam el. Mindenképp tartanom kell a frontot míg a klónok felérnek. Ez az egyetlen reményünk.
-Skywalker tábornok, fent vagyunk. Tüzelhetünk? - kérdezte Green parancsnok.
-Még várjanak. - válaszoltam. Aktiváltam a fénykardjaim.
-Tűz! - szóltam bele a komunikátoromba. A droidok sem tétlenkedtek. Egyedül voltam lent. Persze először a buta droidok csak rám lőttek, aztán elkezdtek felfelé is a vakvilágba. Ugyanis a klónokat onnan nehezen tudták csak leszedni. De mire ez sikerült volna nekik én már ketté vágtam őket.
-Az első hullám legyőzve tábornok. - mondta Green.
-Igen parancsnok. Az első. Menjenek át a mögöttem lévő épületbe. Szintenként helyeszkedjenek. - adtam ki a parancsot.
-Igenis Skywalker tábornok. - szakította meg a hívást. Leültem az út közepére. Meditálni kezdtem. Azonban ez nem tarthatott sokáig. Megérkezett a második hullám. Általában egyszerre szoktak jönni. Most valamiért mégsem. Felettébb gyanús.
-Parancsnok, szerintem készülnek valamire. Tartsa nyitva a szemét. - szóltam bele a komunikátoromba.
-Értettem. - felelte. Valami nagyon nem stimmelt. Egyre közelebb jöttek de még mindig nem tüzeltek.
-Nem tetszik ez nekem. - morogtam. Szinte már az orrom előtt álltak, de akkor sem tettek semmit.
-Parancsnok várjanak a tüzeléssel. - mondtam. A klón nem válaszolt. Furcsa. Hiszen mindig azt teszi akármit mondok. Hirtelen a hátam mögé is droidok kerültek.
-Fel a kezekkel Jedi! - szegezték rám a fegyvert.
-Hát jó. Ti akartátok. - emeltem fel a kezeim. Az erővel rájuk borítottam az egyik roskadozó épületet. Így már csak az egyik oldalról támadtak. A hátam mögött megjelentek a klónok. Közösen pillanatok alatt végeztünk velük.
-A harmadik hullám még vissza van. - vakartam meg az állam. Azonban hiába vártuk. Több támadás nem érkezett. És ezt furcsálltam is.
-Hol voltak maguk eddig Green? - vontam fel a szemöldököm.
-Háttulról belénk támadtak. Valahonnan tudták a tervünk. - vette le a sisakját.
-Ezuttal is áruló lenne köztünk? - kérdeztem.
-Nem hinném. Az 502-esek mind derék katonák. - mondta.
-Az 501 - esekről is ezt mondták. És volt már köztük áruló. - tettem keresztbe a karjaim.
-Nos, utána járok. - biccentett.
-Tábornok. - csipogott a kommunikátorom.
-Admirális. Sikerült visszatérniük? - kérdeztem.
-Igen. Kaptunk erősítést. Egy egység lemegy magukért. - mondta.
-Köszönjük. - szakítottam meg a hívást.
-Nos, katonák gyerünk. Mingyárt itt vannak értünk. - intettem.
-Nem megy innen sehova tábornok. - szegezett rám fegyvert Green.
-Szóval maga az áruló Green. - mondtam mosolyogva.
-A Jedik és a Köztársaság elfognak bukni. - mondta.
-Ó tényleg? - nevettem fel. Bár én is ezt éreztem.
-Búcsúzzon el tábornok. - mondta gúnyosan. Hirtelen lekaptam az övemről fénykardomat, aktiváltam, aztán levágtam a fegyverének elejét.
-Bilincsbe. - biccentettem felé.
Sziasztok. Itt is lenne a következő rész. Remélem tetszik. Az erő legyen veletek! 🖤
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top