-Gyerünk emberek! Mozgás! - intett a kezével Anakin a klónoknak. Szép lassan mindenki megjelent a hangárban. Skywalker és padawanja eligazítást tartottak. Vagyis ez abból állt, hogy Tano elkezdte mestere beleszólt. És veszekedtek. Rex pedig szétszedte őket. Majd újra.
-A Geonozisra megyünk. Egy különleges jelet fogtak az érzékelőink. - kezdett bele Ahsoka. Azonban mestere közbeszólt.
-A dolgunk tehát az, hogy kiderítsük mi volt ez. - magyarázta.
-Mester! - fújtatott mérgesen Ahsoka. Azonban Anakin nem figyelt rá. Tovább akarta mondani, de a padawan megelőzte.
-Két csapatra fogunk oszlani. - mondta.
-Rex velem jön. Fives maga Tano parancsnokkal. Beszéljék meg maguk közt, hogy ki kivel megy. - fordult feléjük.
-Mester! Arról volt szó, hogy ezúttal én beszélek! - fújtatott.
-Bocs Szajás csak azt akarom, hogy minden tökéletesen menjen. - vakarta meg a tarkóját.
-Ez a kifogásod minden alkalommal. Legközelebb én biztos nem leszek itt. - fordított hátat.
-Azt teszed amit én mondok. - húzta össze a szemöldökét.
-Hogyne. - forgatta a lány a szemeit. 
-Ne merészelj elmenni! - emelte fel a hangját. Azonban a togruta lány úgy tett mint aki meg sem hallotta. Magabiztosan elindult. Nem érdekelte mit mond. Egyébként is haragudott rá.
-Ahsoka! - kiabált a lány után. A padawan egy kicsit összerezzent. De úgy csinált mint aki meg sem hallotta. Megszaporázta a lépteit.
-Skywalker tábornok. Szükség lesz légi támogatásra? - lépett a százados feletteséhez.
-Egyenlőre nem. - mondta.
-Értettem. - mondta Rex, majd tovább állt. Anakin dühösen a padawanja után indult.
-Csak tudnám hová megy. - morogta. Néha nagyon feltudta idegesíteni a lány. És ezt ő is nagyon jól tudta. Egyenesen a szobája felé ment. Bekopogott, aztán bement. A togruta lány az ágyán feküdt a fal felé fordulva.
-Ahsoka gyerünk! Indulunk. - mondta határozottan. A fiatal Jedi nem szólt semmit.
-Szájas! - rivallt rá. A togruta lány még mindig nyugton maradt.
-Ahsoka mostmár elég! Felkelsz az ágyról és velem jössz! Gyerünk! - magyarázta. Ahsoka kuncogni kezdett.
-Mi olyan vicces? - tette keresztbe a karjait Anakin. Azonban választ újra nem kapott. Elege lett. Az erővel lerántotta a lányt az ágyról.
-Mester! Ezt mi a francért kellett? Aludtam! - duzzogott.
-Szájas tudom, hogy nem aludtál. Most szépen felkelsz és megyünk. - indult ki a szobából. Azonban a padawan ezt nem így gondolta. Ásítva feltápászkodott, aztán az ágyára ült.
-Szájas! - kiabált.
-Jólvan már mester. Ne kiabálj megfájdul a fejem. - morogta.
-Indulás. - nézett szúrós szemekkel. A padawan lassan felállt. Mestere maga elé engedte, hogy ne tudjon elszökni. Fáradtan sétált a folyosókon. Álmosan dörzsölgette a szemeit. Nem vette észre a felé tartó Artut így szépen átesett rajta. Mestere nevetésben tört ki.
-Látom ma is nagyon együtt érző vagy. - nézett fel mesterére.

Sziasztok. Hoztam nektek egy részt. Remélem tetszett. Az erő legyen veletek! 🖤