*Liv szemszöge*

-A barátságunkra! - koccintottam a pezsgőspoharamat Zsófiéhoz.

-És a versenyre- tette még hozzá csillogó szemekkel.

Már a második üveg pezsgőt bontottuk fel a forró jacuzziban ülve és a pezsgő mennyiségével egyenesen nőtt a jókedvünk is.

-Mit dúdolsz?- kérdeztem Zsófit.

-Nem tudom...- ráncolta a szemöldökét.- Valami a fejembe ragadt.

-Hmm...Mi lenne, ha felmennénk karaokezni?- javasoltam izgatottan.

-Oké- itta ki Zsófi a poharát.- Már úgyis kiáztunk rendesen.

Felhajtottam a maradék pezsgőt, majd felálltam, hogy kilépjek a medencéből, de azzal a lendülettel el is dőltem.

-Hoppá- jöttem fel a víz alól csuromvizesen.

-Milyen béna vagy!- nevetett Zsófi rajtam, mire megfogtam a kezét és berántottam magam mellé. Bugyborékolva bukkant elő néhány pillanat múlva.

-Ez nem volt vicces- köpött ki egy adag vizet.

-De- fulladoztam a nevetéstől még akkor is, amikor már sikeresen kimásztunk a medencéből.

Felvettük a fehér szállodai köntöseinket és kuncogva, csuromvizesen indultunk fel az emeletünkre.

-Hozzám?- kérdezte Zsófi miután kinyílt előttünk a liftajtó.

-Aha, az közelebb van- bólogattam.

-Egyet én választok, egyet te- közölte Zsófi és bekapcsolta a tévét, hogy behozza a YouTube-ot.

-Oké, kezd te, addig felhívom a szobaszervízt, elfogyott a pezsgő - kiáltottam a szállodai telefont nyomogatva.

-Kész vagyok!- dobtam le magam az egyik ágyra.-Mit választottál?

-BVB-t - nevetett Zsófi és egy hajkefét nyomott a kezembe.- Sajna mikrofonunk nincs...

-Na nyomassuk- emeltem a magasba rögtönzött mikrofonom, ahogy meghallottam a Days Are Numbered kezdő akkordjait.

-One day at a time, one day at a time
Listen when we're calling
Your time has arrived!- kiabáltuk teli torokból, miközben próbáltuk Andy színpadi mozgását leutánozni, nem túl sok sikerrel. De a lelkesedésünket ez sem tudta letörni.

-...I'm nobodys fool- fejeztük be a számot kifulladva.

-Ez de kurva jó volt! - bokszoltam a levegőbe üres kezemmel.

Valami furcsa öröm járt át ahogy hallottam Andy hangját és hiába volt felvétel, a szívem sajogni kezdett érte. Már nyúltam volna a mobilomért, hogy felhívjam, de eszembe jutott, hogy valószínűleg dolgozik és nem kellene zavarni.
Gondolatban lecsesztem magam, hogy ennyire ragtapasz barátnő vagyok. Mi lett velem?

-Én jövök- pattantam fel és a távirányítóért nyúltam, hogy a keresőbe bepötyögjem az újabb dalt.

-Green Day? - vigyorgott rám Zsófi.

-Még szép- kacsintottam felé és rámentem a lejátszásra.

-Hear the sound of the falling rain,
Coming down like an Armageddon flame ,
The shame,
The ones who died without the name- dübörgött a tévéből a zene, amire mi kisebb-nagyobb sikerrel ráénekeltünk.

-Nem kopogtattak?- kérdezte Zsófi hirtelen az ajtó felé fordulva.

-Megyek megnézem- álltam fel az ágyról.

I beg to dream and differ from the hollow lies- énekeltem magamban amíg az ajtóhoz értem.

-Jó estét! Önök kértek szobaszervízt?- kérdezte a húszas éveiben járó pincérfiú, aki igen csak megilletődött laza öltözékünk láttán, ugyanis nem vettük a fáradságot, hogy átvegyük a fürdőruhánkat. Feltűnően kerülte a tekintetemet.

-Igen- tártam ki előtte kuncogva az ajtót, hogy be tudja tolni a kiskocsit, amin a rendelésünk volt.

-Tessék, csokoládétorta, fagylalt és egy üveg édes pezsgő- mutatott végig a fedő alatt lapuló kaján, miközben végig a földet bámulta.

-Juj, köszi édes - ölelte meg Zsófi hirtelen az elképedt pincért, és hozzákezdett a sütijéhez.

-Ne haragudj -törtem ki hangos nevetésben, ahogy a srác felém fordult.

-Jó szórakozást nektek! És...azt hiszem a borravalót már az előbb megkaptam...- hadarta gyorsan, majd elsietett.

Egyszerre tört ki belőlünk a nevetés.

-Nem tudom mi ütött belém- törölgette Zsófi a könnyeit, miután levegőhöz jutott.- Még egy karaoke?

-Csak a csokitorta és a fagyi után- húztam közelebb az ágyhoz a kiskocsit, amin az esti nassolnivalónk volt.

-Várj, töltök pezsgőt - húzta ki egy gyakorlott mozdulattal a dugót az üvegből.

-Szóval ilyesmi lehet a gazdagok élete...- gondolkodtam el az aranyszínű pezsgőt lötyögtetve a poharamban, majd a Zsófiéhoz koccintottam.

*****

Másnap iszonyú fejfájásra ébredtem, ami csak rosszabb lett amikor kinyitottam a szemem. Sűrűn pislogtam, amíg kitisztult a látásom és tűrhetővé vált a fény.

-Hol vagyok?-kérdeztem magamtól a fehér plafont bámulva. Arra biztosan emlékszem, hogy az én szobámban sárga. Mi a...

-A legjobb helyen - karolt át valaki hátulról, akit rögtön felismertem reggeli, reszelős hangjáról. Andy.

-Hogy kerültem ide?- próbáltam visszaemlékezni, de nem ment. Mintha egy sűrű, ragacsos anyag lepte volna be az agyamat. Aú!

-Már itt voltál amikor éjszaka visszajöttem- könyökölt fel Andy, hogy a szemembe nézhessen. -A szívbajt hoztad rám bébi, először a te szobádba mentem, de nem voltál sehol- temette a nyakamba az arcát. Meleg lehelete jólesően csiklandozta a bőrömet és rögtön ellazultam.

-Aztán megláttam, hogy nyitva van az ajtóm és kiderült, hogy te mindvégig itt horkoltál- vigyorodott el a végére.

-Hé, nem is horkoltam! - mondtam durcásan, mire Andy kuncogni kezdett.

-Mennyit ittatok tegnap?

-Eleget ahhoz, hogy betörjek hozzád egy hajcsattal - fúrtam az arcomat a párnába.

-Ez jól hallottam?- húzta fel fél szemöldökét.

-Igen, azt hiszem...- sóhajtottam.

-És miért vagy fürdőruhában?- emelte meg a takarót annyira, hogy belássak alá.

-Az ünneplést a medencéknél kezdtük egy vagy két üveg pezsgővel....- vakargattam a tarkómat kínomban. Úgy látszik az átöltözés nem nagyon izgatott minket.

-Nem fáj a fejed?- simított végig óvatosan a hajamom.

-De, kegyetlenül -nyögtem a párnába.

-Nem csodálom!- nevetett Andy.- A pezsgő veszélyes ital.

-Most már tudom -morogtam.

Andy elengedett és kimászott mellőlem az ágyból, de mire tiltakozhattam volna már vissza is jött.

-Tessék, ettől jobb lesz- nyomott a kezembe egy fehér tablettát és egy pohár vizet.

Gyorsan lenyeltem, majd visszahanyatlottam az ágyba. Meg se kérdeztem, hogy mit adott, lényeg, hogy a fájdalom elmúljon.

-Gyere ide - húzott a magához Andy és egy puszit nyomott a homlokomra. Meztelen mellkasára hajtottam a fejem és csukott szemmel hallgattam a szívverését.

-Hol voltál tegnap?- kérdeztem hirtelen.

-Emlékszel az sms-einkre? - kérdezett vissza, mire emlékképek töltötték el az agyamat. Úristen, szánalmasra ittam magam!

-Ne haragudj- suttogtam elvörösödve.

Andy nem szólt semmit csak nézett rám hihetetlenül kék szemével, szája szegletében mosoly bujkált.

-Nem értem, hogy tudsz ilyen érzéseket kiváltani belőlem- cirógatta meg az arcomat hosszú ujjaival.

Ahogy hozzám ért, a bőröm felizzott és vágy terjedt szét a testemben. Felülkerekedtem a fejfájásomon és könyökömre támaszkodtam, hogy meg tudjam csókolni. Andy rögtön reagált, a egyik kezével a derekamat fogta át, a másikkal a már így is elég kócos hajamba túrt.

-Na mi van, már nem fáj a fejed? - tolt el magától egy pillanatra, majd újból szenvedélyesen csapott le az ajkaimra.

-Nem- nyögtem bele a csókunkba, és ezen felbátorodva átvetettem a lábam Andyn és a csípőjére ültem. De túl gyorsan ültem fel és újult erővel csapott meg a fejfájás egy kis hányingerrel körítve.

-Baszki -hanyatlottam vissza az ágyra, mint egy rongybaba. Becsuktam a szemem és nagyokat lélegezve próbáltam nem összehányni Andy ágyát.

-Jól vagy?- kérdezte Andy aggódóan, de éreztem a hangján, hogy vigyorog. Gondolom ő már nem lesz ilyen másnapos egy görbe este után, de én még csak nemrég kezdtem a szakmát.

-Mindjárt- nyöszörögtem és a fejemre húztam a párnát.

-Szerintem...- kezdte Andy, de a telefonja pittyegése félbe szakította, amit pár pillanat múlva az enyém követett.

-Jack az, reggeli után, 11-kor megbeszélés lesz az étteremben - szólt Andy, miután látta, hogy ugyanazt az üzit kaptuk.

-De jó- morogtam kedvetlenül. Jaj, istenem csak nehogy ma legyen az utolsó forduló! Azt nem hiszem, hogy túlélném.

-Gyerünk szivi, van egy órád elkészülni - húzta le rólam a takarót egy hirtelen mozdulattal, majd még mielőtt a fürdőbe indult volna a fenekemre csapott.

-Utállak - nyöszörögtem és nagy nehezen feltápászkodtam az ágyból.

_______

Sziasztok!
Elkapott az ihlet, úgyhogy úgy gondoltam megosztok egy részt még a hétvége előtt😊😊 Az érettségi rohamosan közeledik, így fogalmam sincs mennyire tudjuk majd zitablack -kel hozni a részeket...De addig is még egy párat összehozunk!
Remélem tetszett a rész, és szeretnénk megköszönni a sok csillagot és nézettséget😊🙊😄
                                           xxFannBlack