*Liv szemszöge*

-Meglepetés!- kiáltotta Beaudry Evans , Andy dobosa.

A nyomában jött maga Andy is lassan, jelentőségteljesen tapsolva, egy apró mosollyal az arcán.
A szívem nagyot dobbant, nem láttam őt a közös vacsoránk óta.

- Újabb fordulón estetek át- szólalt meg Jack.-A fiúk minden egyes mozdulatotokat látták ebből a kis szobából.

Mindenkinek leesett az álla nem csak nekem. Akkor ez most egy próba volt? És figyeltek minket?!

-De hogy?- kérdezte Zsófi elképedve, neki sikerült leghamarabb felocsúdni a kezdeti sokkból.

-Ez egy nagyszerű kérdés- vigyorgott rá Beau, mire Zsófi arcszíne rózsaszínűvé változott.-Emlékeztek a hatalmas tükörre, ugye?- kérdezett vissza Beau, mire mindenki bólogatni kezdett.- Na, az nem teljesen tükör...vagyis, csak az egyik oldala, a másik az átlátszó.

-Mint a kihallgatószobákban?- kérdezte Amy közönyös hangon.

Arra azért kíváncsi lennék ezt honnan tudja.

-Pontosan!- bólogatott Beau.

A beszélgetés további részét nem tudnám felidézni a trükkös tükörről, mert teljesen lefoglalt az, hogy ne süllyedjek el szégyenemben.
Ezek szerint végignézték a tombolásomat.  Remek.

Nem mertem felnézni, de éreztem magamon Andy tekintetét.

-Viszont ez azt jelenti, hogy páran nem feleltetek meg ezen a próbán...- kezdte Jack, de Andy a szavába vágott.

-Kiestél te, te, te, te, te és te- mutatott egyesével a hat megszeppent lányra az összekulcsolt kezével formált 'pisztollyal'.-Az egyszerűség kedvéért. Köszi, hogy itt voltatok.

Hála égnek se Zsófi, se én nem voltunk a kiesők között. Mindenki ledöbbent, még nem estek ki ennyien egyszerre.

-Gratulálok a bent maradóknak...-forgatta Jack a szemét és széttárta a kezét.- A többiek kapnak egy órát összepakolni, aztán kint várja őket a busz.

Erre Katja, Gabrielle és a többi lány is hangos zokogásban tört ki.

-Öhm, köszi, hogy itt voltatok- vakargatta Beau a tarkóját kényelmetlenül.

Szegény próbálta vigasztalni a síró lányokat, de hiába, reménytelen volt a helyzet.

Mindeközben nem kerülte el a figyelmemet, hogy Amy egyre közelebb araszolgatott Andyhez.

Felvontam az egyik szemöldököm.
Mit csinál ez a ribi?

Amy felállt a kanapéról, lesimította a ruháját, majd elindult az ajtó felé.
Ezzel nem is lett volna semmi gond, ha helyette nem Andy karjaiba veti magát.
Szó szerint.

Megbicsaklott a lába a flancos magassarkújában pár lépés után, és mit ad isten, pont Andy karjaiba esett bele.

Éreztem ahogy a féltékenység eltölti a testem, keserű ízt hagyva maga után.
Andy automatikusan nyúlt a lány után, észre se vette, hogy direkt volt az egész. Amy karcsú kezeit köré fonva nevetgélt, az ő "ügyetlenségén".

Andy hirtelen felnézett, tekintetünk összefonódott, mire gyorsan elengedte a lányt, mintha bőre érintése égette volna a kezét. Amy viszont nem adta fel, kitartóan próbált flörtölni Andyvel, aranyszőke haját az ujja köré csavargatta és csábítóan vigyorgott rá.

A tenyerem viszketni kezdett, ez a lány kívánta a pofont.

Hogy lehet valaki ennyire nyomulós?
Zsófi felé fordultam, hátha tud segíteni, de ő éppen elmélyülten beszélgetett Beauval valami random témáról.

Ingerülten felsóhajtottam és felpattantam a kanapéról, hogy visszamenjek a szobámba, mielőtt valami olyat teszek amit később tuti, hogy megbánok.
Már a folyosón jártam mire le tudtam annyira higgadni, hogy normálisan tudjak gondolkozni.

Mégis mi a franc van velem?!

Csókolóztam vele, ennyi.
Én is csak egy futó kaland vagyok neki, mint a többi lány akivel együtt volt. De akkor miért akarok mégis vele lenni, és kisajátítani?

Ledobtam magam az ágyamra, fejemet a kispárnámba temettem.

Már majdnem elaludtam, mikor pittyegni kezdett a telefonom.

Zsófi:Jössz wellnessezni? :P

Felsóhajtottam és bepötyögtem, hogy nem, mire rögtön jött a válasz.

Zsófi:Ne mááár! Még ki se próbáltuk, azt már itt vagyunk majdnem két hete xd Plusz ránk fér, hosszú volt a nap.

Liv: Oké, tali a lift előtt, 10 perc és ott leszek!

A következő négy percet arra pocsékoltam el, hogy energiát gyűjtsek ahhoz, hogy kikeljek az ágyból. A maradék időben megkerestem a bikinimet, átöltöztem és kontyba fogtam a hajamat. Felkaptam a puha,fehér szállodai köntöst és már indultam is.

Zsófi és Natasha már vártak rám, mikor odaértem a lifthez.

-A többiek már lent vannak- szólt Zsófi és megnyomta a lift hívógombját. -Hova siettél annyira a próbateremből?

-Fáradt voltam. Ahogy most is- ásítottam egyet a hatás kedvéért.
Végülis nem volt hazugság.

- Amúgy csodálkozom, hogy észrevetted, nekem úgy tűnt nagyon elvesztél Josh szavaiban- cukkoltam vigyorogva.

Zsófi a válaszomra a szemét forgatta, de annyiban hagyta a dolgot.

A wellness részleg hatalmas volt, a nagyja földszinten, pár szoba pedig az elsőn is volt.

-Hűha- tátottam el a számat, ahogy beléptünk az első helységbe, ahol a legnagyobb medence kapott helyet. Csillogó kék víztükre szinte hívogatott.

-Oda tegyük le a cuccunkat- mutatott a nagyon drágának kinéző napágyszerűségekre Natasha.

-Arra vannak a szaunák és a jakuzzik- magyarázta Zsófi lelkesen mutogatva.- Erre meg a többi medence.

Natashával szemöldök ráncolva néztünk össze.

-Te honnan tudod ezeket?- kérdeztem.

-Elolvastam a tájékoztatót, amit az első napon kaptunk, nem úgy mint egyesek - dobta le magáról a köntöst és már szaladt is a medence felé.

-Stréber- morogtam az orrom alatt, majd követtük őt.

-Amúgy beírattam magunkat körmöshöz -szólalt meg Zsófi mikor már mindannyian a langyos vízben lubickoltunk.- Fél óra múlva kell mennünk.

-Okééé- néztem rá furán.- Ez nagyon nem rád vall.

-Megérdemeljük, túléltünk még egy próbát- nevetett idegesen és tempózni kezdett a kis átjáró felé, ami a kültéri medencéhez vezetett.

-Várj már!- vetettem magam utána, szélesen vigyorogva.- Tetszeni akarsz valakinek?

-Igen, magamnak - öltötte ki rám a nyelvét.

Kint csodás kilátás tárult elénk. London nappal is szép, de naplemente után különösen szemet gyönyörködtető. Még nem volt teljesen sötét, de már egy-egy utcalámpa fénye kigyulladt, ezzel is fokozva a látkép szépségét.

-Le kellene fényképezni- ámuldozott Zsófi, majd elcsüggedt.- Bárcsak lehoztam volna a telómat.

-Majd legközelebb- vigasztaltam.

-Ha egyáltalán lesz legközelebb- suttogta halkan, de én nem vettem róla tudomást.

A levegő kezdett lehűlni, és hiába a meleg víz, a fejem kezdett lefagyni.

-Nem megyünk be lassan?- kérdeztem reménykedve, hogy ők is fáznak.

-De, én is kezdek fázni- bólogatott Zsófi.

-Tőlem- vont vállat Natasha.
Ő tuti nem fázott, orosz vér csörgedezett benne, hozzászokott a mínuszokhoz.

-Úgyis mennünk kell a körmöshöz- pillantott fel Zsófi az órára.

-Hova kell mennünk? Te tudod?- kérdeztem miközben megkötöttem a köntösömet.

-Aha, fel az első emeletre, a recepciós nő azt mondta könnyű megtalálni - csavarta ki a hajából a vizet.

Igaza volt, az első szintet csak a szépítkezésre szánták. Egy konkrét szépségszalonba sétáltunk be, ahol egy nagyon szőke, nagyon fehér fogú, nagyon mosolygós nő fogadott minket.

-Á, igen gyertek,gyertek- intett, hogy kövessük.- Mani-pedi, ugye drágáim?

-Huh?- néztem rá értetlenül, mire Zsófi oldalba bökött.

-Igen.

-Miranda, Polly, Jean, itt vannak a vendégeitek Natasha, Sophie és Liv- mutatott be minket gyorsan egymásnak míg beültünk egy-egy fotelszerűségbe.

-Ne feledjétek, ők exluzív vendégek- suttogta gyorsan, mikor azt hitte nem halljuk, majd sarkon fordult és széles csípőjét lóbálva visszament a pulthoz.

Mit jelent, hogy exluzív és miért vagyunk azok?

-Szóval mind a versenyen vagytok?- kérdezte Miranda, miközben a körmömet reszelte.

-Igen- bólogattam.

-Nagyon kemény? Hogy bírjátok? Láttam délután egy csapat síró lányt, eléggé ki voltak készülve - érdeklődött.

-Igen, ma volt egy meglepetés fordulónk és sokan kiestek. Szerintem annyira nem kemény, én nagyon jól érzem magam.

-Akkor örülök- mosolygott rám a tőlem csak pár évvel idősebb lány.

Még sohasem voltam manikűrösnél, úgyhogy minden új volt nekem, de nem bántam meg, hogy eljöttünk.
Másfél óra múlva a körmeim feketén csillogtak és jobban néztek ki mint valaha.

-Köszönöm szépen, Miranda!- forgattam a kezem, hogy minden szögben megcsodálhassam.

-Igazán nincs mit. Remélem látjuk még egymást - mosolygott kedvesen.

-Kész vagytok ti is?- hajoltam át a lányok felé.

-Aha, marha jó lett!- mutatta fel boldogan Zsófi méregzöld körmeit.

-Nagyon- nevettem és Natashához sétáltam.

-Azta - ámultam el az aranyozott körmei láttán.

-Mehetünk- pattant fel vigyorogva.

-Viszlát!- búcsúztunk el a szöszi recepcióstól és visszamentünk a földszinti medencékhez.

-Irány a jakuzzi- kiáltotta Zsófi és már szaladt is.

Beültünk az egyik kör alakú, mozaikcsempés jakuzziba, amiben sokkal melegebb volt a víz, mint a nagyobb medencékben.

-Ahhh, ez az élet- dőltem hátra elégedetten, miközben a feltörő vízsugarak jólesően masszírozták a hátunkat és a lábainkat.

-Az biztos- nyújtózkodott el Zsófi és Natasha is.

Épp egy beszélgetés közepében voltunk arról, hogy holnap kipróbáljuk-e az iszappakolást, amikor Natasha átnézett a vállunk felett és egy pillanatra lefagyott.

-Mi az?- kérdeztem rögtön.

-Nem fogjátok kitalálni kik jöttek le az előbb a lépcsőn!- suttogott izgatottan.- Andy, és az a másik pasi, aki ma ott állt Andy mellett.

-Hogy mi?!- néztünk össze Zsófival.

-Nyugi- mosolygott és mögém intett.-Erre jönnek.

-Nagyszerű- mormolta Zsófi és lejjebb csúszott a vízben.

Annyi időm volt, hogy lesimítsam a hajam, máris mellettünk termettek.

-Csatlakozhatunk, hölgyek?- kérdezte Beau, karba tett kézzel.-A többi tele van.

Azt azért nem hinném a másik két medencében is csak kevesen voltak, a harmadik pedig teljesen üres volt.

-Persze- szólalt meg Natasha, mire Beau beült velem szembe, míg Andy becsúszott mellém és Zsófi közé.

-Csak megakartuk köszönni, azt a pár perc szórakozást, amit ma a próbán nyújtottatok nekünk- mondta Andy megtörve a kínos csendet. -Különösen a tiéd tetszett- suttogta halkan, hogy csak én halljam, mire a pír a fejem búbjáig kúszott.

A többiek beszélgetni kezdtek, Natasha vicces sztorikkal szórakoztatott minket, a hangulat hamar oldottá vált.

-Ez igaz?- nevettem Natashán, mikor Andy úgy döntött, hogy a térdemen fogja pihenteti a kezét.

A nevetésem elhalt, de szerencsére nem vette észre senki, Andyn kívül.
Arcán pajkos vigyor terjedt szét, ahogy egyre feljebb csúsztatta a kezét a combomon. Elakadó lélegzettel fogtam meg a kezét, hogy megállítsam a víz alatt.

-Ne már- tátogtam neki, de nem nagyon érdekelte.

-Én már majdnem fázom, nincs kedvetek szaunázni egyet?- kérdezte Beau vidáman, most vettem észre, hogy egyik karját Zsófi köré fűzte.

-Menjünk-álltam fel, mire Andy morogni kezdett, hogy elrontom a játékát.
Hát, bocs.

-Van üres?- kérdezte Zsófi.

-Nincs, de itt csak egy ember van, ez jó lesz- mutatott az utolsó szaunakabinra Josh. -Felkészültetek?- nyitotta ki nekünk az ajtót.

Arra a melegre, ami odabent van sose lehet felkészülni.
Gyorsan felültünk a legfelső sorba, a fiúk egy sorral lejjebb. A középkorú, aszaltszilvára hasonlító férfi lent ült a sarokban egy újsággal a kezében. Biztos túlzásba viszi a szaunázást.

Abban a pillanatban ahogy kijöttünk a vízből átkoztam magam, amiért az egyszerű piros bikinimet vettem fel. Ha tudom, hogy összefutunk Andyékkel valami szexibbet veszek fel.

-Holnap mit fogunk csinálni?- kérdezte Natasha, csakhogy beszéljünk valamiről.

-Elvileg szabadnap- válaszolt Andy.- Amit szeretnétek, bár nekem van pár ötletem - kacsintott rám vigyorogva.

A férfi felállt, és jó éjszakát kívánva magunkra hagyott minket, így végre magunk maradtunk.

-Én nem bírom tovább- jelentette ki Zsófi és leugrott az emelvényről.

-Megyek én is- sietett utána Beau.
Ezek ketten tuti összeszűrték a levet, a nyakamat rá.

-Asszem én is megyek, lefekszem, hosszú volt ez a nap- ásítozott Natasha pár perc múlva.

Kettesben maradtunk.

-Nem ülsz ide?- paskolta meg maga mellett a helyet Andy.

-De, itt már kezd nagyon meleg lenni- másztam oda mellé.

-Hiányoztál- húzott magához.

-Te is- bukott ki belőlem.

-Tudtam én!- vigyorgott rám diadalittasan és az állam alá nyúlt, hogy finom csókot leheljen az ajkaimra.

Tudtam, hogy el kellett volna hajolnom, az eszemmel legalábbis, de a szívem mást diktált.

Hormonjaim átvették az uralmat felettem, mozdulataim ösztönösek voltak. Andy a térdem alá nyúlt és egy gyors mozdulattal az ölébe emelt, közben egy pillanatra sem szakítva meg a csókunkat. Izzadt testünk teljesen egymáshoz préselődött, szívünk egy ritmusra vert.Egyik kezével kiszedte a hajgumit a kontyomból és kiszabadult hajzuhatagomba túrt, a másik felfedezőútra indult a testemen. Végighúztam a kezemet a hátán, mire belenyögött a csókunkba.

-Itt bárki megláthat minket- ziháltam és a mellkasára tapasztottam a kezem, miközben a homlokát az enyémnek döntötte.

-Akkor inkább fent folytassuk - állt fel Andy és összefűzte az ujjainkat, majd kivezetett a szaunából.

____________
Sziasztok!
Ez lett eddig a leghosszabb rész remélem tetszik, mert nagyon sokat szenvedtem vele:P
Ha tetszett, légyszi nyomj egy csillagot, nagyon sokat jelent nekem!

   xx FannBlack