A Nabooi Követség irodájából áradó nyugalom, még egy ilyen nehéz éjszakán is reményt adott Emmának. A helyiségben lévő fehér falak és bútorok a jóságot, a tisztaságot és az ártatlanságot szimbolizálták, míg a halvány ég kék a reményt, a hűséget és a bölcsességet. Kitűnő színkompozíció volt a bolygó eszményeinek és értékeinek bemutatására. Az ajtón belépve a nagy tér a szabadságot érzékeltette és egyenesen arra késztetett a vendéget, hogy az ablak előtti asztal felé tekintsen. Ott szokott ülni Padmé és számítógépén, amely a legmodernebbek közé tartozott a galaxisban pötyögte be a beszámolóit, nézte meg a kimutatásait és ott írta egy-egy érvelését, hogy könnyebben elő tudja adni azt a Csarnokban. Ha a kíváncsiskodó jobban körbe nézett, találhatott még egy beszélgető sarkot, mely két fehér kanapéból állt, rózsaszín karfákkal és a nabooi szimbólummal ellátva, közötte pedig egy üveg asztal pihent, melyre a vendégek letehették kézi számítógépeiket vagy frissítőjüket. A képek a falon a bolygó egy-egy fontosabb helyszíneit ábrázolták, mint a Theed-i Egyetem, A vízesések és szökőkutak, vagy éppen a szenátornő személyes kedvence a Palota. Padmé kedvelte a növényeket, így egy-egy példány felelhető volt a környezetében. Gyakran öntözte és gondozta őket, és ilyenkor mindig azt mondta, úgy érzi, adhat valamit vissza a környezetnek. Emma az irodában a hatalmas ablak mellett szeretett állni és kémlelni a végtelen város fényeit. Éjszaka olykor-olykor úgy vélte még magát a Jedi templomot is látja a magas felhőkarcolók mögül kikandikálni. Ma este is a fényeket kémlelte, és az elhaladó siklókat. Mikor közelebb ment és az égre nézett, úgy gondolta pár csillagot is felfedezhet, ha nagyon koncentrál. Itt léte alatt nem is tudja mikor látta utoljára ezeket a nélkülözhetetlen égi testeket. A túl sok neonfény mellett nem volt esélyük úgy ragyogni, mint azoknak a szerencsés barátaiknak akik Theed felett bontogatták szárnyaikat. Ilyen hát a sors, a csillagok nem tudnak költözni, vagy épp idő utazni. Megfigyelnek, és ezeket osztják megy egymással. Nem tudnak beavatkozni a történésekbe, vagy legalábbis nem szabad nekik, úgy ahogy a fiatal nabooi nőnek sem.

Miután a Szenátus megszavazta a beavatkozást Mandalore ügyében, és az éjszaka folyamán Satine hercegnőt még gyilkossággal is vádolták, Emma hite egyre jobban megingott abban, amit képviselt Padmé távollétében. Jobban rajzolódott ki előtte a szomorú valóság, melyben hinni nem akart, ám tudta botorság behunyt szemmel élnie tovább. A Köztársaság halott volt, és nem attól, mert a Szeparatisták esetleg jobban állnak és megnyervén a háborút zúzzák tönkre a jelenlegi rendszert. Belülről oszlott és sebezte magát a galaxis irányítószerve, nem is sejtve, hogy a barátok ellenségekké válva hazudnak tovább egy-egy platformot elfoglalva a Csarnokban. Ahol az áldozat lesz a bűnös, és a bűnös az áldozat, van értelme keresni bármi igazságosságot? Egy rendszer nevében elfoglalni egy bolygót és kisajátítani azt? Elkeserítette a tény, hogy egyik barátja ekkor a bajba kerül egyik pillanatról a másikra és ő még csak segíteni sem tud. Hiába kérte Padmé egy holokapcsolás során, hogy ne tegyen semmi meggondolatlant, és inkább gyűjtsön szövetségeseket, egyszerűen nem volt ereje tovább várni és könyörögni társainak. Mivel neki nem volt akkora befolyása Bail Organa magára vállalta ezt a feladatot, de a méltán híres szenátor kérésére is csak kevesen voltak hajlandóak együttműködni. Ezért gyötörte álmatlanság és bámulta az eget, hátha az megsúgja, mit kell tennie.

    - Bocsánat a zavarásért kisasszony – lépett be 3PO sietve – de most érkezett egy fontos üzenet Kenobi mestertől. Azt kéri, hogy hívasson össze egy rendkívüli ülést, míg ide nem ér.

    - Rendben 3PO, értesítsd, kérlek Mon Monthma szenátort, én addig Organa szenátorral veszem fel a kapcsolatot.

A protokoll droid olyan gyorsan ment, ahogy csak tudott, minél előbb teljesíteni akarta feladatát. Ardan is beszámolt az alderaani képviselőnek, aki magára vállalta ezt a feladatot is, felkeresvén a főkancellárt, hogy különleges jogaival élve megtörténhessen a kívánt esemény. Mikor a Csarnokba az álmos és bosszús szenátorok egyenként szálltak be platformjaikba, hogy meghallgassák azt a halaszthatatlan hírt, Emma megkérte 3PO-t, hogy várja meg kint a folyosón a tábornokot, és amint megérkezett, értesítse. Mikor lebegő platformjába lépett, úgy érezte magát, mintha egy méhkas belső működését figyelhetné meg. Középen a királynő, vagyis főkancellár kiemelkedő pulpitusa, áll, ahonnan beláthatja az egész csarnokot, vagy irányíthatja azt. Emma, Palpatine esetében inkább az utóbbira szavazott. Elfoglalva a bolygójának kialakított egységet jobban megfigyelte a termet, talán most először. Ha nem is olyan, mint egy méhkas (mivel a dolgozóknak nem sok beleszólása van a királynő politikájába, már ha van nekik olyan), akkor egy virág felépítésére talán hasonítható. Bár ezzel az elképzeléssel sem tudott azonosulni, egyszerűen az a főkancellár, akit ő ismert nem egyenértékű egy kellemes és szép dologgal. Inkább úgy döntött nem nézi a berendezést, hanem inkább a munkájára. Ekkor Mas Amedda dühösen nyitotta meg az ülést, szót adva Bailnek.

    - Nagyon remélem, hogy jó oka volt minket idecsődíteni szenátor – lebegett középre a kaminoi képviselő Halle Burtoni, a mellette lebegő Organahoz szólva.

    - Még egyszer elnézésüket kérem, amiért ilyen késői órán kellett összeülnünk, de ez nem várhatott reggelig. Új híreket kaptunk a mandalore-i ügyekkel kapcsolatban. Úgy vélem túl elhamarkodottan döntöttünk a délután, és olyan döntésre kényszerítettük a hercegnőt, amit magunk sem akarnánk...

    - Úgy tudom, hogy Satine-t gyilkosság vádjával körözik. Csak nem egy bűnözőt kíván támogatni? – kiáltott fel Burtoni

    - Kérem, amíg nem tudunk semmit, pontosat, addig ne vádoljunk meg senkit – mordult fel Bail. Több szenátor is suttogni és mozgolódni kezdett, amit Emma már nem bírt szó nélkül. Platformján lévő gombbal jelezte, hogy beszélni kíván, majd mikor Mas Amedda megadta neki a szót, ő is középre repült és idegesen förmedt társaira.

     - Hát nem veszik, észre mi folyik itt? Meg akarnak szállni egy bolygót és uralni akarják, csak azért mert nem hajlandó egyik oldalra sem állni? Szenátorok, kérem, a segítségünket kérték, és nem azt, hogy új területet foglaljunk. Mivel vagyunk jobbak a szeparatistáknál, ha figyelmen kívül hagyjuk a hercegnő kérését? Mit tennének önök, ha mandalore-i kormány helyében lennének? Ne adjanak okot arra, hogy Dooku grófnak igaza legyen! Bizonyítsuk be, a korrupció és a kapzsiság rájuk jellemző nem ránk. Ne úgy cselekedjünk, ahogy ők, megszállva területeket és a droidokkal őriztetni azt, vér és az ott lakók ellenében! – többen helyeseltek, és újra akarták szavazni, míg mások árulásról beszéltek. Egy biztos a Szenátus felbolydult és időt biztosított Kenobinak, hogy odaérjen.

Palpatine-on ideges rémület futott át, mikor kérdően a nézett a mellette ülő alelnökre. Azzal nem számolt, hogy Amidala helyettesének is meg van az ékesszóláshoz való képessége. Úgy gondolta, hogy mint a gungan Jar Jar Binks-et őt is könnyen fogja irányítani, sőt, amikor megtudta, hogy a szenátor hazatért, és nem kell rajta tartania a szemét, egyfajta öröm fogta el, ám, mikor a nabooi platform visszatért helyére, jobban félt, mint eddig. Szenátorok sokasága repült a csarnok közepére, hogy az alábbi beszéd mellett vagy ellen tegyék le véleményüket. A vita során már nem tudtak helyükön maradni, többen is összeszólalkoztak, Amedda nem győzte őket fegyelmezni, ám ez a főkancellárt most nem érdekelte. Még mindig Emmát nézte, akihez egy köpenyes alak csatlakozott. Felugrott a platformra a protokoll droiddal, majd csuklyáját ledobva ölelte meg a helyettest és nyújtott át neki valamit. Obi Wan Kenobi! Mit keres itt? Helyt kell adnia Anakin aggodalmainak, a Jedi és Ardan közötti kapocs valóban bosszantó. A fiatal nő szót kérve ismét, előre lebegett, majd nemes egyszerűséggel közölte, hogy bizonyítéka van arról, hogy a délutáni felvétel hamis volt, és az eredetit most szándékozik bemutatni. Palpatine nem mutatta a döbbenetét és mérgét, helyette azonnal szelíd báránnyá vált, és a felvétel után dicsérni kezdte a túlbuzgó nő munkásságát, aki azonnal Satine-ra terelt a figyelmet és meggyőzött a szenátus a hercegnő ártatlanságáról. Pedig milyen hasznos lett volna megszállni Mandalore-t. Mikor a Halálőrség megdöntötte volna a jelenlegi hatalmat, segítve a Szeparatistáknak tovább vihette volna a főkancellár tervét. Új ötlet kell és új irányvonal. Az idős férfi nem volt ideges, megszokta már, hogy nehéz utat kell bejárni, inkább csak bosszantotta a dolog, hogy nem készült fel eléggé erre a lehetőségre.

Az ülés befejeztével, mikor az irodájába sétált vissza, látta, hogy Satine megöleli a nabooi helyettest, utána Kenobival kiegészülve mennek vissza a Republica 500-ba. Fáradtan ült le székébe, majd mikor bizalmasa Mas Amedda belépett, azonnal beszélni kezdett.

     - Derítsenek ki mindet erről az új szenátor helyettesről! Ez most a legfőbb feladat, még azt is tudni akarom, hogy mikor mit eszik.

     - Veszélyes egy nőszemély – jegyezte meg az alelnök, a főkancellár csak bólintott. Még meggyűlhet vele a baja a későbbiekben is, ezért mindent akart tudni. Mik a gyenge pontjai, kik a szerettei, miért lenne képes elhagyni ezt az épületet? A tudás, fegyver és ezt nála jobban senki sem érthette.

Palpatine irodája sokkal zordabb és sötétebb volt, mint a nabooi szenátoré. A vörös és fekete kombinációjának használata akár gyanakvásra is adhatott volna okot. Bár a színekkel és a szimbolikus jelentésükkel az a baj, hogy mindenki mást lát bele. Egy kimondottan felsőbb hatalom képviselőjének megkülönböztetésére alkalmas összeállítás, és egy Sith Lordnak is. A szobrok, amiket a főkancellár külön kérésére helyeztek el, félelmetesebbnek tűntek, mint a tatooine-i buckalakók egy éjszakán. Mace Windu néha úgy érezte, mintha egyenesen figyelnék őt, mikor tárgyal a tulajdonosukkal. Korántsem a remény helyszíne, mégis oly sokan a megváltást kívánják a benne lakozótól. Oh, te balga szem, tiéd a felelősség, amiért nem láttad meg azt, ami előtted van!

Mikor másnap reggel már az asztalán is volt a jelentés, ami semmi újdonsággal nem tudott szolgálni a főkancellár megengedett magának egy dühös felszólalást. Mintha, Emma Ardan nem is létezne, még a születésére sincs bizonyíték. Talán másnak adja ki magát? Ha igen, akkor melyik oldalon áll? A Jedikkel való barátsága nem jelent semmit, hisz ő Sheev Palpatine is könnyen veri át őket, a nagy Erő használókat, viszont ha ezt Ardan is meg tudja tenni, akkor sokkal veszélyesebb, mint azt valaha is feltételezte. Míg ki nem deríti az igazságot, addig is távol kell őt tartania innen. Kenobival való barátság kapóra jött és az az információ, mely szerint a Geonosisi ütközetben részt vett. Ideje elküldeni világot látni a hölgyet, és ebben maga Yoda mester fog segíteni. Ráveheti, hogy hasznát veszik, ha elküldi egy-egy ütközetbe, lehetőleg jó messze. Ez egyszerű feladat lesz, manapság a Jediket a legkönnyebb félrevezetni.

Ezalatt Padmé hazatér, Emma részletesen beszámolt mindenről, ami abban a pár napban történt, míg barátja nem tartózkodott a bolygón. A szenátor megdicsérte, amiért így helyt állt, és elismeréssel hallgatta vissza a szónoklatát. Nem tudta, hogy a vele szemben állónak mennyire fontos az ügy, nem feltétlenül Satine miatt, akit ugyan kedvelt, de nem ismert oly rég. A kiváltó ok Obi Wan-nal való közös kaland volt, amit azóta se tudott elfelejteni. Az akkor Jedi mester megmentette az életét, még akkor is, ha technikailag ez még meg sem történt.

Miután úgy érezte, Amidala nélküle is boldogul, az egyik hajót kibérelve utazott a Jedi Templomba. Yodát kereste és egy kis útmutatást, néha nem igazán tudta mit is kellene csinálnia, azon kívül, hogy segít szenátorának. Bárcsak elmagyarázta volna a dolgát Obi Wan, még a Yavin 4-en meghallgatott üzenetben. A zöld mester szobájában sosem volt felengedve a redőny. Úgy érezte, hogy a félhomályban jobban tud összpontosítani és meditálni, mint a város keltette mesterséges fényben. A Jedi szokásokhoz híven a berendezés szegényes volt, három puff kapott csak helyet a mesternek és vendégeinek. Az egyszerűség olykor sokkal többet mutat belőlünk, mint a túlzsúfolt. Épp meditált, mikor a lány megnyomta a helyiséghez tartozó gombot. Az Erő segítségével kinyitotta az ajtót, az egyik ülőalkalmatosságra mutatott, majd ismét gondolataiba meredt. Emma nem akarta zavarni, csöndesen ült és várta a mester szavait.

     - Tanácstalannak tűnsz Emma – pattant ki Yoda szeme mialatt beszélt – nem találod a helyed, jól sejtem?

     - Igen, mester. Nem hinném, hogy azért küldtek ide, hogy Padménak segítsek a Szenátusban. Ne érts félre, szívesen teszem, de mintha elmulasztanék valamit, miközben ott ülök.

     - A sejtéseid igazak úgy érzem. Nem kellene annyit, időt ott töltened. A főkancellár megkeresett egy lehetőséggel. Szeretne téged elküldeni a Christophsisra, hogy képviseld a szenátust. Kenobi mester és Skywalker is oda tartanak, Obi Wan szívesen venné a társaságodat.

     - Háború? Ez lenne hát a feladatom?

     - Nem hinném – rázta meg a fejét a Jedi Mester – ám utazásod közben talán megmutatkozik az ösvény, amelyen járnod kell. Nem a Coruscant-on találsz rá a megoldásra, ez már bizonyos. Sokat meditálok a helyzeteden, ám az Erő nem mondd semmi konkrétumot. A megoldás még várat magára. Windu mester képességeit használva keresi az utad, ahogy én. Reméljük, ő több sikerrel jár. Tudom, hogy a tudás, amelyet birtokolsz, sok nehézséget okoz, ám jellemed ékessége, hogy nem éltél vissza vele. Menj hát, keresd meg jó barátodat és készülj fel az indulásra.

Emma engedelmeskedett és egyenesen a hangárba ment, ahol barátai már egyeztették a stratégiát. Amikor elmesélte nekik érkezése okát, felemásan reagáltak a hírre. Obi Wan-nak nem tetszett, hogy Palpatine csak úgy harcba küldi az egyik szenátusi képviselőt, mivel annak halála könnyen elkönyvelhető. Ha nincs tárgyalási alap, akkor miért jöjjön? Itt biztonságban van, míg ott mi garantálja az életben maradását? Anakin eközben máshogy látta a dolgok történését. Kifejezetten jó ötletnek tartotta a főkancellár felvetését, és biztosította a lányt, hogy amíg őt látja, addig semmi baja sem lesz. Nem volt ez több nagyzolásnál, avagy önbizalomnál, de valamiért Ardan elhitte.

₰

A Resolute fedélzetén sem jött egykönnyen álom Emma szemére. 3 nap mire, elérik a bolygót, addig pedig különféle taktika megbeszélések és stratégiai tervek meghallgatása vár rá. A felszállásuk után is kezdetét vette egy ilyen ülés, ám Anakin este kettőkor úgy ítélte meg, hogyha tovább kell adatokat elraktároznia, akkor felrobban a feje. Obi Wan mindenkit pihenni küldött, így a hálókörletek megteltek a fáradt legénység tagjaival. A hideg végig járta a hajót területét, és az arra érzékenyeket nem kímélte. Emma is fázott már fél órája, hiába kapott dupla takarót. Amit talán sosem fog megszokni, az az űrben keringő hideg. Halkan feltápászkodott, egy pillanat erejéig a vele szemközti fekhelyen alvó Ahsokára pillantott, majd inkább a tat felé vette az irányt. Volt egy olyan érzése, hogy Yularen admirális még fent van, és vele társaloghat. Kedvelte a férfit és annak történeteit. Nem felejtette el, hogy idejövetelekor ő volt az első ember, aki bizalmat szavazott neki.

    - Te miért vagy fent ilyenkor? – szólt egy ismerős Emmához. Nem, nem az admirális volt, hanem Anakin, egyedül a taktikai térképnél.

     - Azt hittem nem bírsz több adatot megjegyezni – utalt arra, hogy Obi Wan mérgesen miatta vetett véget a tárgyalásnak

    - Miattatok mondtam, láttam, hogy Ahsoka és te már elég fáradtak vagytok. Néha a Mester is el tudja ragadtatni magát. Viszont, nem válaszoltál a kérdésemre.

    - Sosem voltam valami jó alvó azt hiszem – vont vállat a lány – és nem szeretem a hideget sem. Veled mi a helyzet?

    - Én sem alszom jól – bökte ki Anakin, majd egy pokrócot nyújtott át a lánynak, hogy tekerje maga köré.

Artu gördült melléjük, majd kedves csipogása mosolyra fakasztotta Emmát. Megsimogatta a droid fejét, majd leült és onnan figyelte Anakin holotérképre rajzolt terveit. Mikor a tábornok is elfáradt a lány mellé ülve kezdte bütykölni a kis asztromech-et, aki panaszosan mutogatta elnyűtt eszközét. Ardan már aludt, véletlenül a lovagra dőlve, nem akadályozva azt munkájában. Az R2-es elégedetten vizsgálta javított eszközét, majd gazdája mellé gurult és takarékos üzemmódba kapcsolt. Anakin csak egy percre akarta lehunyni a szemét, hogy energiát nyerjen. Egy mély levegőt vett, majd utána ásított egyet. Egy perc, és megy is vissza, csak kifújja magát, egy perc és minden rendben lesz.

Mindenhol homok és forró napsütés, mintha csak a Tatooine-on lenne, de valami mégis más volt. Ilyen tájat még nem látott a két nappal ellátott bolygón. Egy kislány barna hajjal és zöld szemekkel nézett rá. Nagyon hasonlított Emmára, de mintha nem ő lenne. Mi ez az egész? A lány sírni kezdett mialatt egy nem emberi lény fogta a kezét.

     - Gyere vissza! Gyere vissza! – kiáltotta, egy hajó után, ami már a légkörben tartózkodott. – Ne menj el te is! Anya azt mondta vigyázol rám! Sosem leszek rossz, ígérem, ne hagyj itt.

Mikor látta a kislány, hogy minden könyörgése kudarcba fulladt, még keservesebb sírásba kezdett.

Skywalker álma itt abba is maradt. Furcsán érezte magát, még mindig az előbbi képek hatása alatt volt. Csak egy pillanatra hunyta le a szemét, legalábbis ő úgy érezte.

    - Minden rendben Mester? – sétált felé a padawan – Eléggé rezignáltnak tűnsz.

    - Volt egy furcsa álmom Szájas, ez minden. Mégis meddig aludtam?

    - Nem hinném, hogy sokat. Már lassan dél lesz. Ha a terveket nézem, úgy tűnik, egész éjjel dolgoztál.

    - Kifejtenéd bővebben azt a furcsa álmot – szólt közbe Obi Wan az egyik sarokból.

     - Egy lányt láttam, 5-6 év körüli, egy sivatag bolygón volt, talán a Tatooine-on, de a tájat nem ismertem fel.

     - Úgy tudom, több ilyen bolygó létezik – vágott közbe Ahsoka

     - Kiáltozott egy hajó után, ami elrepült. Gondolom a szülei voltak, vagy a rokonai.

      - Láttad már őt korábban? – tette fel a kérdést a Mester

      - Nem.

     - Akkor csak a képzeleted játszott veled –legyintett Kenobi. A Jedi Lovag ebben nem volt olyan biztos. Nem rémálom volt, azt meg tudta mondani, nem érezte azt a bizonyos érzést, mint mikor az édesanyjáról álmodott. Nem, ez most valami más volt.

A nabooi lány mikor felébredt, felkelt a helyéről és a nyakát fájlalta, miközben a beszélgető hármas felé igyekezett. Ahsoka finoman meg is dorgálta őt, és mesterét, amiért itt alszanak és nem az erre fenntartott kabinokban. Anakin megfogta Emmát és a padawanját majd távolabb húzta őket Obi Wan-tól. Nem akarta, hogy volt mester hallja, ahogy kikérdezni a szenátor helyettest, már így sem hitt neki, ha még meg tudná, hogy a kislány Emmára hasonlít, még jobban bolondnak tartaná.

     - Van testvéred? – suttogta úgy, hogy csak ő és Ahsoka hallja.

     - Nem, nincs, de ezt miért kérdezed?

     - Unokatestvér? Más közelebbi rokon?

      - A szüleimen és most már a nénikémen kívül nem ismerek senkit.

     - Jártál valaha a Tatooine-on vagy egy sivatagbolygón? – Emma egy percre csöndben maradt. Végül is járt, hisz ott találkozott a barátaival, de ezt nem akarta bevallani, így inkább hazudott.

     - Nem de...

     - Akkor lehet a jövő volt – fordult Ahsoka felé a Jedi – vagyis nekünk a jövő, de neki a múlt – bökött a nabooira – vagy mindenkinek a jövő.

    - Elmondanád, miről beszélsz?

    - Volt egy álmom, de nem te voltál benne, hanem valaki, aki hasonlít rád. Azért kérdeztem ennyi mindent.

     - Bajba került?

- Nem, nem hinném. Lehet Obi Wan-nak van igaza és nincs jelentősége. - zárta le a témát. Kényelmetlenül érezte magát, hogy ilyen csekélységgel zaklatja a körülötte lévőket, mikor egy csata kellős közepére tartanak. Biztos csak a képzelete játszott vele, hisz nem minden álma mondja meg a jövőt.

    - Jobb lesz, ha inkább visszamegyünk, mert a Mester csúnyán néz – bökött Ahsoka Kenobi felé. Megfogadva a tanácsot, ismét a térkép köré gyűlve vették át a már meglévő taktikát.

Közben Palpatine az irodájában elégedetten mesélte el Mas Ameddának, hogy szabadult, meg, mint Bail Organatól, mint pedig Emma Ardantól. Mind a kettőjüket a Christophsisra küldte, így a kiiktatás már a szeparatisták feladata lesz.

    - Szerencsére Organa egyik barátja, pont a bolygó kormányzója. A földi csatában biztos elmegy majd a kedve a szónoklatoktól – közölte mosolyogva az alelnök

     - Azt azért nem hinném barátom – tette hozzá a főkancellár – de legalább nem árthat az ügyeinknek egy darabig.

     - Mi a helyzet a lánnyal?

      - Ha jól tudom, Kenobival fog harcba szállni. Nem lenne baj, ha mind a kettő el is tűnne. A harctéren semmi esélye sincs, a droidokkal szemben. A Jedik figyelme sem óvja mindig.

     - Ne becsülje le az ellenfelet alelnök – figyelmeztette Palpatine – Kenobi és Skywalker ott léte kész életbiztosításnak számít. Úgy gondolom, tartanunk kell még ettől a kellemetlen felbukkanástól. Meg kell tanulnunk, mi vezérli és mik a szándékai, majd a bizalmába kell férkőzni és ő is mellénk áll. De amíg nem tudunk róla többet, addig is távol kell tartani.