A Tatooine légkörébe egy csillogó űrhajó lépett be, mikor megkapta a leszállási engedélyt. Fogták is a fejüket az őrségben lévők, idejét sem tudták, mikor engedtek egy ilyen hajót, egy ilyen kietlen vidékre. A bolygón a homok uralkodott, köszönhetően a két napnak, melyek nem szégyelltek sütni, és ez által még melegebbet okozni a lakóknak. Ric kapitány letette a gépet, majd utasa felé fordult, hogy felébressze. A lány valamikor az űrben aludt el, egy-két parszekre a bolygótól. A kapitánynak fogalma sem volt, miért jön el egy leendő szenátor egy ilyen helyre, mint a Tatooine.

Emma tetszését nem nyerte el a hely. Mindenhol homokot látott, a két napból áradó meleg túl sok volt neki, a helybeliekről nem is beszélve. Még mindig nem értette, mit keres egy tábornok ezen a helyen, de útja során eldöntötte megkérdezi az említettet. A gépet és a pilótát visszaküldte a Naboora, bár igaz, ami igaz Ric kapitány tiltakozott az ötlet ellen, végül belátta, hogy a leendő szenátornak igaz van. Nem tanácsos egy ilyen hajót ezen a környéken hagyni. Az utcákon sétálva, egyre furább szerzetek kezdték el bámulni, sőt volt, amelyik egyenesen követte is. Futólépésre váltott, majd betért a legközelebbi ivóba. Cseberből vödörbe, a fura alakok még többen voltak. A Tatooine a bűnözök melegágya, ahogy minden bolygó, amelyeket a Hutt klánok uraltak. Ezen a bolygón Jabba az úr, a legrosszabb hutt, már ha létezik legrosszabb. Emma félt, és joggal. Minden hirtelen mozdulatot figyelt, míg elérte a pultot. Egy italt kért, a csapos szó nélkül kiszolgálta. A lány leült az egyik bárszékre mialatt iszogatott. Nem is bánta, hogy betért, talán a pult mögött álló tud valamit arról, akit keres, csak várnia kell, míg kevesebben lesznek, és akkor felteheti a kérdéseit.

Míg várt, egy fiatal szőke férfi ült le mellé. Ránézésre inkább fiú volt még, ám kiállása és kisugárzása révén tapasztalat áradt belőle. Nem lehetett több 20-nál, és jóval barátságosabb volt a megjelenése, mint a többi vendégnek. Ő sem volt ide való, ezt azonnal meg tudta állapítani Emma. Szeme sarkából látta, hogy mellette ülő is meg van illetődve, ahogy ő, mikor belépett. Az idegen folyamatosan nézte a tömeget, majd mikor úgy ítélte meg, hogy nem fordítanak rá elég figyelmet a vendégek, a mellette ülőre nézett.

    - Ben beszélni akar veled – suttogta az ifjú – ott ül, abban a sarokban.

    - Ki az a Ben? Miért akar velem beszélni, és te ki vagy?

    - A nevem Luke, a nagybátyámnak van egy párafarmja a közelben, ott élek, vagyis éltem. A birodalmiak megöltők őket, amikor nem voltam otthon. A barátom Ben Kenobi, ott ül annál az asztalnál, a Vukival szemben – Luke egy idős ember felé bökött. Ben Kenobi mosolyogva figyelte őket.     – Régóta itt él a Tatooine-on, azt mondta ismer téged. Megkért, szóljak neked, hogy ülj oda közénk.

    - És a másik kettő?

    - Nos, igen, ők fognak elvinni minket egy bolygóra – suttogta sejtelmesen Luke – Solo kapitány és a barátja Chewbacca.

    - Luke – sóhajtott fel Emma, kicsit bosszantotta, hogy a fiú úgy kezelte, mint akinek ismernie kellene az említett személyeket, mi több, még bíznia is kellene bennük – én nem ismerek semmiféle Ben Kenobit, nem tudom, a barátod honnan ismer engem. Én valaki mást keresek, igaz neki is hasonló neve, bár nem tudom, megbízhatok-e benned, benne és a barátaidban. – Figyelmeztetés volt ez Luke-nak, hogy csak most találkoztak, és különben is, ne bízzon meg idegenekben, hiszen Emma sem teszi. Nem akart odaülni, és nem akart vele menni, habár Luke volt a legszimpatikusabb messze a környéken, és talán a legmegbízhatóbb is.

    - Ezt én is megkérdeztem magamtól, mikor ide küldtek, végül is állhatsz a Birodalom oldalán, de Ben meg van győződve róla, hogy barát vagy. Azt mondtad keresel valakit, amint mondtam én a környéken nőttem fel, hátha tudok neked segíteni. – Emma felsóhajtott, végül is a fiú készséggel ajánlotta fel a segítségét. A lány a pultban álló férfi felé nézett, talán mégsem őt kellene kérdezni. Ha Luke igazat mond, akkor valóban a hasznára lehet. Eldöntötte hát, hogy megbízik benne.

    - Rendben Luke, elmondom, kit keresek. Egy szavahihető embertől tudom, hogy egy bizonyos Obi Wan Kenobi tábornok, itt él a bolygón, őt kellene megtalálnom.

    - Nahát, ezt nem hiszem el – mosolyodott el az ifjú – ma mindenki Bent keresi. Tudok segíteni, Obi Wan ugyanis Ben.

Luke lepattant a székről, majd lesegítette Emmát. Mosolyogva sétált az öreg Benhez. Már a második csinos lány, akibe belebotlik, és akinek segíthet, bár igaz, ami igaz a hercegnő, még mindig veszélyben van, de érezte, hogy ő lesz az aki megmenti. Ben mosolya még szélesebb lett, mikor Emma leült az asztalhoz. A lány az arcát tanulmányozta, azon gondolkodott, honnan ismerheti őt Ben, míg az említett mosolyogva nézett a szemébe, mint aki egy régi emlékképet tanulmányozva eleveníti fel a múltat. Solo kapitány már nem volt ilyen barátságos, azonnal rávágta, hogyha Emma is jön, az még több kreditbe fog kerülni a két menekülőnek.

    - Menni? – lepődött meg az új jövevény – Én nem készültem sehova kapitány, nekem Obi Wan Kenobival kell beszélnem.

    - Obi Wan Kenobi, mi? Szerencséd van szivi, ugyanis ott ül veled szemben, ha még nem tudnád. Nem tudom, ki lehetsz te öreg, de úgy látszik, ma mindenki téged akar. Gyorsan beszéljenek, aztán döntsék, el mit akarnak – morgott tovább Solo.

    - Emma – szólalt fel Kenobi – örülök, hogy ismét látlak.

    - Találkoztunk már? – tette fel a lány a kérdést. Ez foglalkoztatta amióta Luke megszólalt.

    - Nem, de majd fogunk – húzta sejtelmes mosolyra Ben a száját. Chewbacca és Solo fintorgott, nem értékelték ezt a hókuszpókuszt, amit Kenobi művelt.

    - Gyere Chewie, menjünk, készítsük el a Sólymot, míg a lányt beavatják a szektába. – indult meg a fejvadász – Ja és szívi – fordult vissza – vigyázz, el ne varázsoljon vagy ilyesmi. – Luke felnevetett, mulatságosnak találta Han pimasz stílusát és beszólásait, még Ben is mosolyogva hallgatta, ám Emmának nem tetszett a szívi kifejezés. Nem ehhez szokott a Naboon, sőt máshol sem.

Emma és Luke, felpattantak és követték Obi Wan-t. A fiú megfogta a lány kezét, mialatt szaladtak, nem akarta, hogy elvesszen, Ben pedig vezette őket. Szerencséjük volt, sikerült a birodalmiakat kikerülniük, és még azelőtt eltűnni, hogy a katonák felfedezték volna őket. Ben felszólította Luke-ot, a gépe eladására, reményei szerint kaphatnak annyit, érte, hogy elég legyen az előlegre. Az ifjú nem bánta a dolgot, nem akart visszajönni a Tatooine-ra. Nem kötötte már semmi ide, inkább a galaxist szerette volna felfedezni, repülni, új helyeket látni, hasznosnak lenni. Talán még a lázadókhoz is csatlakozik, segít nekik, legyőzik majd a Birodalmat, új korszak kezdődhet, és olyan lehet, mint régen az apja volt. Jedinek tanulhat, és majd taníthat is. Ez volt Luke álma, és érezte, hogy amit most annak vél, valósággá válhat. Segít a hercegnőnek, segít Emmának és Bennek is. Ha el kell hát adni ezért a gépet, szívesen megteszi.

Az első akadály korán bekövetkezett, mint azt hőseink gondolták. A siklót jóval kevesebb kreditért tudta eladni Luke, mint várta. Egy pillanat erejéig a reményt is elvesztette, ám Ben megnyugtatta, kiegészíti ő az összeget. Már csak találkozniuk kell Han Soloval és Chewbaccaval. Emma feszengve érezte magát. Ő simán ki tudná fizetni az összeget Solonak, de nem merte elmondani társainak vagyonos helyzetét. Nem bízott az imént megismert kapitányban. Feltevése valamelyest beigazolódott, Han Solo Jabbával a Huttal sétálgatott a hajója körül, mikor a kis csapat közelebb ért, sőt, még a rohamosztagosok is tiszteletüket tették. Mindenki vadászott mindenkire, míg végül Hannak sikerült mindenkit az Ezeréves Sólyom fedélzetére felterelni. Gyorsan felemelkedett, hogy minél előbb tudja elhagyni a Tatooine légterét.

    - Úgy látszik követnek minket – morgott a koréliai, mikor kiért az űrbe. – Chewie erősítsd meg a védelmünket és készítsd fel a hajót hiperűrugrásra, addig én elmanőverezek valahogy.

Luke türelmetlenkedve szólt közbe mialatt Han „manőverezett". Persze az egészből szóváltás alakult ki, így az ifjút Ben kötötte le. Emma leült az egyik székre, és a mellette álló R2-es egységet nézte. Chewbacca, miután mindent betáplált, játszani kezdett R2-val. 3PO azonnal a vuki mellé ült és magyarázni kezdett, amit a nagy szőrös lény nem igazán tűrt el, és azt se, hogy a kis asztroegység megveri kedvenc játékában, a Dejarikban. Emma még mindig a kicsi doridot figyelte, ilyet a Naboon gyártanak, és elég borsos árat kell fizetni annak, aki meg akarja venni őket. Nem tudta elképzelni, hogy Luke-nak ilyen jól menne a sorra, valószínűleg lopottak voltak és úgy kerültek hozzá.

    - Ő itt R2D2 – szólalt meg Obi Wan mosolyogva. Míg Luke-ot oktatta, félszemével a lányra is figyelt. – Nagyon hasznos kis egység, de gondolom, ezt tudod. A Naboon rengeteg ilyennel találkozni. – Emma felriadt, honnan tudta, hogy a Nabooról jött?

    - Te a Nabooról jöttél szivi? – méregette Solo a lányt – Gazdag bolygó, ha jól tudom.

    - Valóban bővelkedik sok jóban, ám mi nem élünk vissza szerencsénkkel, megosztjuk, amink van a többiekkel.

    - Úgy beszélsz, mint valami politikus, bár remélem nem vagy az. Nem szeretem őket, mindig valami olyanon törik a fejüket, ami a nép számára nem jó.

    - Mondja ezt egy csempész – nevetett fel a lány.

    - Lehet, hogy az vagyok – húzta fel az orrát Han – de becsületesebb, mint egy-két tag a szenátusban. Egy dologban viszont hasonlítunk, azt el kell ismernem, én is a pénz után megyek, ahogy ők is, és ha már itt tartunk, az a kétezer nem lesz elég – utalt az előlegre, melyet Obi Wan és Luke fizetett a szállításért.

    - Mennyit kér? – húzta össze a szemét a lány

    - Kétezer plusz és megegyeztünk - Emma odanyújtotta a kért kreditösszeget Chewbaccanak, aki felállt és azonnal Han kezébe nyomta. Örültek, úgy érezték megfogták az isten lábát. Akárkik is a menekültek, sok pénzzel bírnak és Han szempontjából ez volt a legfontosabb.

    - A Naboo milyen bolygó? – ült le Luke Emma mellé – tudod, én még sosem jártam sehol, csak a Tatooine-on, és hát ott nincs sok látni való. – Emma elmosolyodott, szívesen beszélt a helyről ahonnan jött, szerette a bolygóját.

    - Nos, nálunk rengeteg zöld van. Sok erdő és vízesés. Vannak tavaink is. A fővárosban, Theedben, érdemes megnézni a királyi palotát, gyönyörű épület, sajnos csak egyszer jártam ott, de amíg egy kis részét bejártam, a számat tátottam – nevetett fel – rengeteg virág és növény él meg nálunk, gyümölcsök, melyekkel kereskedhetünk. Sok állat is található a felszínen,a mocsaras vidéken és a tavakban. Aztán ott vannak még a gungannek is, akikkel megosztjuk a bolygót. Egyszer el kell jönnöd, szívesen körbevezetnélek. – Obi Wan keserűen mosolygott, mialatt hallgatta a két fiatalt. Valamikor régen egy hasonló beszélgetés zajlott egy tatooine-i kisfiú és egy nabooi lány között.

    - Nagyon jól hangzik – álmodozott Luke, és próbálta maga elé képzelni mindazt, amit a lány mesélt neki. Többet akart tudni mindenről, a bolygóról, a városról, de legfőképp Emmáról. – Még nem is mondtad, hogy mivel foglalkozol és azt se miért jöttél Mos Eisley-be.

    - Igaz – eszmélt fel a lány is, még nem is beszélt Obi Wannal. – Én még a theedi egyetem növendéke vagyok, ha minden jól megy a karrierem során, még szenátor is lehetek – nevetett fel.

    - Tudtam, hogy politikus – szólt közbe Han

    - Azért mentem a Tatooine-ra – folytatta Emma Ben felé tekintve – mert Pooja Naberrie, a Naboo szenátora megkért rá. Szerinte ön segíthet azoknak, akik a birodalom ellen vannak. Pooja az információt Bail Organa szenátortól tudja, ő szervez egy kisebb összejövetelt az Alderaanra. Meg kellett volna kérnem önt, hogy menjen el erre az eseményre, de miután úgyis oda tartunk, eltekintek ettől. Utána a Yavin 4-en van találkozom a lázadókkal, csatlakozni szeretnék.

    - A barátom Biggs is csatlakozott – lelkesült fel Luke – én is azt tervezem, de előbb Jedinek tanulok

    - Jó tudni, hogy vannak még Jedik – mosolyodott el Emma a két férfire nézve – Az édesapám mesélt még róluk és arról, hogy szolgálták a köztársaságot. Aztán jött Vader és a csatlósai.

    - Vader? – kapta fel a fejét Luke – ő ölte meg az apámat is. Szörnyű alak.

    - Vader a volt tanítványom volt, túl gyenge és túl beképzelt. Nem tudtam megmenteni a bukástól, pedig próbáltam. Életem legnagyobb baklövését vele követtem el – mesélte el a történetet nagy vonalakban Kenobi, ahogy korábban Luke-nak – Meg kell ígérned Emma, és neked is Luke, hogy elkerülitek őt. Nem lenne tanácsos összefutnotok vele.

    - Nos, nekem majdnem sikerült, egy kis felfordulást okoztam, ahonnan Pooja mentett meg. A rohamosztagos Vader elé akart cipelni, de őt nem érdekelte nagyon az esetem.

Ben megdöbbenve hallgatta Emma beszámolóját. Szerencse, micsoda szerencse, hogy Vader figyelmen kívül hagyta őt. Nekik még nem kell találkozniuk, még nincs itt az ideje.

Az út további részében Luke a fénykard használatát tanulta, Emma a vuki és a droid játékán nevetett, míg Han mind a két eseménybe beleszólt. Nem igazán hitt az Erőben és ezt nem egyszer említette meg Obi Wan-nak, majd 3PO okoskodásait hárította, és próbálta nem szét kapni az aranyozott borítású protokoll droidot. Az Alderaan rendszerbe érve, viszont mindannyian befejezték tevékenységüket. Han, a bolygót kereste, aminek hirtelen nyoma veszett. Csak aszteroidák lebegtek a koordináták által megadott ponton. Életnek jele se volt. Aggasztó gondolatok nyomták Obi Wan vállát, lehetséges volna, hogy felrobbantották az Alderaant? Vaderből és a Császárból mindent ki néz, még ezt is. Ha meg is tették, akkor mivel? Nem sok figyelmet szentelt a veszekedő Luke-Han-Emma hármasra. Emma szerint ugyanis Han rosszul táplálta be az adatokat, Luke bőszen egyetértett, míg végül Han kikérte magának a feltételezést.

    - Ott van valami – bökött 3PO egy távoli pontra – mintha egy bolygó lenne.

    - Sokkal inkább hold bádog barátom – nevetett Han, majd elgondolkodott –  bár, nem tudtam, hogy az Alderaannak van holdja...

    - Nincs is – segített Obi Wan – az ugyanis nem hold, hanem egy űrállomás.

    - Kicsit nagy űrállomásnak öreg – hitetlenkedett a csempész – mindenesetre, nem árt, ha megnézzük, de csak is távolról.

A pilóta óvatosan közelített az állomás felé, épp csak annyira hogy megnézze, mikor érezte, hogy az a valami magába rántja a hajót.

    - Nem azt mondta, hogy távolról figyeli meg? – szólt közbe Emma

    - Nem is én közeledem, ez az izé húz be minket szivi. – Han felpattant, majd mindenkit hátra terelt, ahol a padlóban lévő ajtón egyesével ugrottak be az utasok.

   - Ez meg mi? - szólalt fel ismét Emma

    - Még is mi lenne? Itt tartom a csempészárut! Maga szerint szem előtt hagyom? – morgott fel Han

Az állomás vonósugara teljesen beszippantotta a Sólymot. Rohamosztagosok kutatták át a hajót, ám nem találtak senkit a fedélzeten. Mikor elvonultak, az utasok kimerészkedtek. Obi Wan mindenkinek megparancsolta, hogy maradjon a helyén, ő majd intézkedik. Hannak nem volt ellenére a dolog, nem szívesen piszkolta volna be a kezét, ám Luke tudott az elfogott lányról, aki az üzenetet küldte R2 által. Érezte, hogy itt van és tudta, meg kell mentenie. Elmesélte az egészet Solonak, a jutalom és a gazdag hercegnő kifejezéseket kiemelve, mire a koréliai is rábólintott. Már csak Emmán volt a sor, hogy állást foglaljon:

    - Ha Leia Organa bajban van, akkor segítenünk kell neki.

    - De Kenobi úr azt mondta, hogy maradjunk itt – próbálkozott 3PO

- Nos, azt hiszem mindig is nehéz volt a felfogásom – nevetett a protokoll droidra a nabooi lány