"Ahogy egy buliban sem mindenki a legjobb barátod, az egyik érzést jobban szereted a testedben tapasztalni, mint a másikat. De egyszer csak jobban megismered őket, talán mégsem olyan rosszak, sőt lehet, hogy van pár meglepő tulajdonságuk is."

-Annyira örülök, hogy mindketten továbbjutottunk! -ölelt magához Liv, még mindig totál feldobódva a mai műsor eredményétől.

-Én is nagyon örülök, hogy így alakult! -szorítottam magamhoz. -Szerencsére nem olyanok estek ki akikkel jóban vagyunk. Dean, Connor, Logan, Christina... -soroltam. -Rossz lett volna, ha kiesnek. -mondtam, miközben a tükör előtt állva tökéletesítettem a rúzsomat.

-Az biztos. -értett egyet, és mellettem állva a tükör előtt felvitt még egy kis szempillaspirált. -Ha már szóba került Dean... -nézett rám vigyorogva. -El fogja dobni az agyát, ha meglát így! -nézett végig a fekete csipkés ruhámon.

-Mondod ezt te. -löktem meg a kezét játékosan. -Egyszer kölcsön kell adnod ezt a ruhát! -mutattam a bordó csodára, amit viselt.

-Egyezzünk meg. Ha jövőhéten megint továbbjutunk mindketten, felveheted a bulira. -ajánlotta fel.

-Benne vagyok. -mosolyodtam el.

-Kérdezhetek? -váltott témát.

-Persze. -bólintottam.

-Ki volt a fiú veled a backstage-ben? -kérdezte. -A szőke. -tette hozzá.

-Az egyik legjobb barátom az egyetemről. Ryan. -meséltem.

-Csak legjobb barát? -vonta fel a szemöldökét, miközben próbálta elrejteni a mosolyát.

-Ennyire nyilvánvaló? -sütöttem le a szemem. -Mindenkinek feltűnik körülöttem, csak nekem nem esett le, hogy belém van esve. Maya mondta el véletlenül valamelyik nap.

-És Dean? -kérdezte hirtelen.

-Mi van vele? -néztem rá furán.

-Ezt kérdezem én is. -nevetett fel.

-Ja, hát ő tök más eset. -sóhajtottam. -Szeretek vele lenni, de még nem tudok semmi konkrétat mondani. Jól kijövünk, mindig fel tud vidítani. -zártam le a témát ennyivel. -Connor? -néztem rá vigyorogva.

-Tudtam, hogy ezt nem úszom meg. -nevetett zavartan. -Azt hiszem ugyanaz a helyzet, mint neked Dean-nel. -vonta meg a vállát.

-Akkor ezt megbeszéltük. -zártam le a témát.

-Indulhatunk? -vette a vállára a táskáját.

-Igen. -bólintottam, majd elhagytuk a szobánkat.

A szórakozóhelyig gyalog tettük meg az utat, ugyanis alig tíz percre volt a szállodánktól. A zenét már percekkel azelőtt hallottuk, hogy odaértünk volna. Rengeteg ember mászkált az utcákon, és ahogy lassan odaértünk egyre többen lettek.

Páran megállítottak minket pár szóra, hogy elmondják, hogy nekünk szurkolnak a versenyben és, hogy csináljanak velünk egy képet. Hihetetlen érzés volt, hogy ennyien felismernek, jól esett, de az egész annyira abszurd volt. Sosem gondoltam, hogy egyszer majd csak úgy megállítanak az emberek miközben sétálgatok.

Henry a verseny után gyorsan, tíz percre összehívta a társaságot. Elsősorban azért, hogy gratuláljon az első élő shown nyújtott teljesítményünkért, másrészről a buliról szeretett volna beszélni. Elmondta, hogy ez nekünk van, érezzük jól magunkat nyugodtan, holnap úgy sincs semmi dolgunk, viszont készüljünk fel arra, hogy a hely várhatóan teli lesz újságírókkal. Nem szerette volna ha ez meglepetésként ért volna minket, ezért arra is figyelmeztetett minket, hogy tudjuk hol a határ, mert valószínűleg senki nem szeretné, ha ittas állapotban készült fényképekkel lenne teli vele az újság. Valamint arra is megkért minket, hogy ne hozzunk szégyent a versenyre.

A klub előtt állva azonnal megpillantottam Maya-t és Cartert ezért Olivia-val feléjük vettük az irányt. A legjobb barátnőm hozta a formáját, egy fekete miniruhát viselt magassarkúval és egy bordó bőrkabáttal. A kinézetét a kabáttal megegyező rúzsa koronázta meg, hosszú, göndör haja pedig a vállára omlott. Mellette Carter, egy farmert, fekete inget és bőrkabátot viselt. Szájából cigi lógott. Ketten tökéletes párost alkottak, kinézetileg és személyiségileg is.

-Sziasztok! -léptem oda hozzájuk és mindkettejüket megöleltem. -Liv, ő itt Maya és Carter, a legjobb barátaim. -mutattam be őket. -Ő pedig Olivia, a szobatársam a verseny alatt. -mutattam be Liv-et is, de igazából teljesen felesleges volt, mert már rengeteget meséltem róla Maya-nak, ahogy Liv-nek is Maya-ról. Ők ketten rögtön megtalálták a közös hangot, ugyanis egymás ruhájával voltak elfoglalva. Carter csak mosolyogva figyelte a barátnője divat mániája miatt kialakult csevegést, míg oda nem léptem mellé.

-Ryan? -kérdeztem halkan.

-Még sem tudott jönni. -húzta el a száját.

-Történt valami? -ijedtem meg.

-Nem, nyugi nincs semmi gáz. -nyugtatott. -Egyébként tényleg baromi ügyes voltál ma este! Így tovább! -próbált témát váltani, elég bénán...

-Carter... -néztem rá felvont szemöldökkel.

-Jó. -túrt a hajába idegesen. -Kicsit kiborult, mikor megtudta, hogy Maya véletlen elköpte neked, hogy beléd van esve. Nora meg írt neki ma délután, hogy nem tudott még mindig túllépni és nem érti miért dobta Ryan. -hadarta. -Szóval most elment, hogy megbeszéljék a dolgokat. -mesélte.

-És szerinted együtt lesznek megint? -kérdeztem.

-Nem kérdezhetsz ilyeneket. -sóhajtotta gondterhelten. -Tudod milyen szar hallgatni ezt mindkettőtöktől? Nem kérdezhetsz ilyeneket, mert akkor el kell titkolnom Ryan előtt, hogy ezt kérdezted, különben bele éli magát ebbe az egészbe. -magyarázta.

-Hű, nyugi! Rád fér egy kis lazítás úgy érzem. -veregettem meg a vállát nevetve.

-Nem vagy vicces! -rázta le magáról a kezemet, de közben azért ő is elmosolyodott. -Egyébként, ha engem kérdezel, totál felesleges újra összejönniük. Először sem véletlen nem működött. -húzta el a száját.

-Miattam nem működött. -sütöttem le a szemeimet. -Hátha most már túl tud lépni rajtam és szeretni fogja Nora-t. -próbáltam pozitívan állni a dolgokhoz.

-Persze. Lehet, hogy ez lesz. -hagyta rám, de tudtam, hogy egyáltalán nem így gondolja. -Neked ez így oké? -nézett a szemembe kérdőn.

-Nem lehetek önző. Ezúttal nem. -csóváltam a fejemet. -Eleget szenvedett már szegény miattam, úgy, hogy még csak nem is tudtam róla. Itt az ideje, hogy boldog legyen. Ha ezért ki kell hagynia pár közös bulit, ám legyen.

-Már pedig szerintem ez akkor sincs így rendjén. -szólt közbe Maya. -Ez most a te időd. Bekerültél a versenybe, továbbjutottál. Itt kéne lennie neki is, hogy támogasson és velünk örüljön. -mondta csalódottan.

-Bébi, csak gondolj bele a helyzetébe egy kicsit. -ölelte magához Carter. Pasiként mégis csak ő tudott a legjobban azonosulni Ryan helyzetével.

-Így igaz. -helyeseltem. -Ennek most így kell lennie. -erőltettem magamra egy mosolyt.

-Akkor elég a drámázásból, azt hittem bulizni jöttünk. -nézett ránk elszántan Maya.

-Azt hiszem ez a hét után, határozottan kijár nekünk ma egy kis szórakozás! -értett egyet Liv, aki eddig egy kicsit háttérbe szorult a beszélgetésünk miatt.

Nem is kellett többet mondaniuk, már indultunk is be a klubba. Jobbnál jobb zenék váltották egymást, de a mi utunk először nem a táncparkettre, hanem a pulthoz vezetett. Egy-egy koktéllal a kezünkben beszélgettünk, tökéletesen elég volt mindannyiunknak, nem akartunk lerészegedni a kamerák előtt.

Lassan a többi énekes is elkezdett szállingózni, ki kísérőkkel, ki csak a többi énekessel. Az újságírók nem is halogatták az időt, lecsaptak akire csak tudtak, így egy kis időre mi is elszakadtunk Maya-éktól. Már épp próbáltam menteni a bőrömet, hogy szeretnék most már lassan visszamenni a barátaimhoz, a lelkes blog író rögtön kapott a lehetőségen. Szeretett volna egy képet készíteni rólam és a legjobb barátnőmről, ugyanis elmondása szerint "óriási visszhangot keltene ez a kép a rólam szóló instagram fanoldalán." Először csak nagyokat pislogtam, nem akartam elhinni, hogy egyáltalán létezik ilyen oldal. El is raktároztam magamban az információt, hogy később feltétlen keressek rá ezekre az oldalakra. Végül Maya miatt belementem a képbe, mert tudtam, hogy imád a középpontban lenni, és igenis kijár neki is az én sikereimből. Még akkor is, ha csak egy 10 követővel rendelkező instagram fiókról beszélünk. Miután elkészült a kép a lány majd kiugrott a bőréből, ezerszer megköszönte, majd magunkra hagyott minket.

-Ehhez szerintem sose fogok tudni hozzászokni. -nevettem hitetlenkedve. -Annyira fel tudja dobni a kedvüket egy-egy kép. -meséltem.

-Nincs mese, a legjobb barátnőm híres lett! -ölelt magához nevetve Maya. -Ez újabb koktélokat jelent. -vigyorgott, majd odahúzott a pulthoz engem és Carter-t is.

Jól éreztem magam a barátaimmal. Sokat beszélgettünk, nevettünk és annál többet táncoltunk. Maya és Carter szerencsére jól kijöttek a többiekkel. Éppen egy hatalmas kört alkotva táncoltunk a táncparkett közepén. Közben Bebe Rexha Say My Name-je szólt, aminek egytől egyig mindenki tudta a szövegét. Kicsit távolabb a tömegtől megpillantottam Amy-t, aki egyedül ácsorgott.

-Mindjárt jövök, ide hívom Amy-t is. -próbáltam túlkiabálni a zenét. Maya bólintott, így mertem remélni, hogy értette amit mondok.

Ahogy próbáltam átverekedni magam a tömegen, hirtelen egy ismerős alak tűnt fel előttem.

-Hű. -mondta, miközben tetőtől talpig végigmért, mire akaratlanul is elmosolyodtam.

-Te is elég... Hű. -utánoztam a reakcióját, mire mindketten felnevettünk. Egy egyszerű farmert viselt inggel és bőrdzsekivel. Ijesztően sok fiú választotta ma estére ezt a viseletet.

-Jól nézel ki, Florence Rose. -nézett a szemembe.

-Köszönöm, Dean Morris. -ha akartam volna se tudtam volna elrejteni a mosolyomat. -Merre voltál eddig? -érdeklődtem.

-A családommal töltöttem egy kis időt. Jöttem volna előbb is, de a húgom ragaszkodott hozzá, hogy meséljek el mindent szóról szóra. -forgatta a szemét, én pedig felnevettem. -Sokat kérdezett rólad. -mondta váratlanul.

-Rólam? -lepődtem meg.

-Aha. -bólintott. -15 éves, mindenkiért rajong, és állandóan shippel mindenkit mindenkivel. -mesélte.

-Szóval minket is "shippel"? -értelmeztem a mondandóját.

-Mondhatni. -bólintott, majd kicsit kijjebb húzott a tömegből, mert állandóan nekünk ütköztek az emberek mindenfelől, és így nem igazán tudtunk beszélgetni. -A legtöbb kérdése burkoltan arra vonatkozott, hogy mi van köztünk. -mondta, mikor megállapodott a fal mellett és pimasz mosollyal a szemembe nézett, én pedig éreztem ahogy az arcomat elönti zavaromban a pirosság.

-És ha már itt tartunk, mi van köztünk? -dobtam fel a magas labdát. Meglepett ez a hirtelen jött bátorságom, de ez valószínűleg a koktéloknak volt köszönhető. Nem voltam részeg, de sokkal felszabadultabb voltam, mint amilyen lenni szoktam.

-Azt én is szeretném tudni. -a kezemért nyúlt és miközben összefűzte az ujjainkat közelebb húzott magához.

Egy darabig csak álltunk egymással szemben, alig pár centi választott minket el egymástól. Elvesztünk egymás szemében, mintha megállt volna az idő. Másik keze a csípőmre tévedt és így húzott közelebb magához. Kezeimmel a mellkasát támasztottam, de egy percre sem szakítottuk meg a szemkontaktust, egészen addig míg a tekintete a számra nem vándorolt. Jól eső borzongás futott végig a testemen, amit az érintése és a tudat, hogy így néz rám váltott ki belőlem.

-Mondd meg te. -suttogtam.

Mikor meghallotta a hangomat elmosolyodott, és újra a szemembe nézett. Nem tétovázott sokat, minden további nélkül finoman az ajkaimnak tapasztotta a száját. Beleremegett a térdem a csókjába. Nem volt követelőző, szinte alig érintettük egymás ajkait, de az egész mégis annyira intenzív volt. Nem tartott sokáig, én szakítottam meg a csókunkat, de nem húzódtunk el egymástól. Félve a szemembe nézett, hogy le tudjon olvasni valami reakció féleséget az arcomról. Amikor zavaromban elmosolyodtam, azonnal előkerült az önelégült vigyora. A tarkómra csúsztatta a kezét és magához húzott egy újabb rövidke csókra.

-Menjünk táncolni. -sütöttem le a szememet nevetve és kézen fogva elkezdtem magam után húzni a tömegbe.

-Erről még beszélünk. -lépett mögém és a derekamra simította a kezét.

-Határozottan. -bólintottam, majd ismét elindultam és meg sem álltam míg oda nem értünk a többiekhez.

Maya és Liv vigyorogva néztek minket, sejtettem, hogy láttak minket. Zavartan csak a szememet forgattam, majd elkaptam a tekintetem róluk, mert nem szerettem volna még kínosabban érezni magam.

Dean nem tágított mellőlem, végig mellettem vagy mögöttem táncolt, amíg el nem mentek a fiúkkal a pulthoz, hogy hozzanak mindenkinek inni. Ahogy ellépett mellőlem Maya és Liv azonnal átvették a helyét.

-Azt hiszem Amy egyedül is idetalált. -biccentett a fejével Amy felé Liv nevetve.

Ó a fenébe. Teljesen megfeledkeztem arról, hogy eredetileg hozzá indultam.

-Hupsz. -húztam be a nyakam nevetve.

-Édesek vagytok, de ha megbánt kinyírom! -ölelt át Maya.

-És én ezért annyira imádlak! -szorítottam magamhoz mosolyogva.

Miután a fiúk visszajöttek tovább táncoltunk. Fogalmam sincs mennyi idő telhetett el, mikor Logan oda jött hozzánk.

-Nem tudom hallottátok-e, de van egy kis gáz. -húzta el a száját, mire mind köré gyűltünk.

-Mond már! -sürgette Connor.

-Lisa-t és Ashley-t kizárták a versenyből. -mondta végül.

Hideg zuhanyként ért a válasza. Nem számítottam erre. Az alkohol okozta jó kedvem egy pillanat alatt eltűnt.

-Hogy mi? Miért? -kérdezte Amy, akit talán a legjobban érintett ez az egész, mert Lisa az ő szobatársa volt.

-Mindketten nagyon kiütötték magukat. Ash végighányta az egész folyosót, amiről persze rengeteg fotó és videó készült. Adtak egy csomó interjút is piásan. -mesélte Logan.

-Akkor már csak 20-an maradtunk. -értelmezte Liv. -És ez még csak az első hét volt. -sóhajtotta kétségbeesetten.

-Ki tudja mi vár még ránk. -forgattam a szemem elszörnyedve, majd sikerült kicsit megnyugodnom, amikor megéreztem Dean-t, ahogy átölelte a derekamat és a vállamra támasztotta az állát.

-Nem lesz baj, nyugi! -suttogta a fülembe, és valami oknál fogva úgy éreztem hihetek neki.

Ha elolvastad és tetszett, nyomj egy vote-ot!❤️❤️