Blair

- Nem hiszem el, hogy végre hazamehetünk egy kicsit - Shawn a kezemet fogva sétált fel a repülőbe, és vigyorogva konstatálta, hogy leülve rögtön a vállára hajtottam a fejem.

- Fáradt vagyok - motyogtam, felnézve rá. Vigyorogva átnyúlt köztem és az ülés közt, és átölelt.

- Mozgalmas volt a tegnap esténk - kacsintott rám vigyorogva, mire kuncogva fúrtam arcom a vállába.

- Fúj már! - csattant fel Zubin, mire Shawn meglepetten nézett rá, és győztes-gúnyos mosolyra húzta száját.

- Edzettünk egy kicsit, Blair pedig volt olyan aranyos, hogy kellőképpen motivált - vont vállat, mire Zubin elhúzta a száját.

- Ágytornával?

- Nem. Egy jól megcsinált gyakorlat, egy puszi - rázta meg fejét Shawn.

- Blair abban hogy fáradt el?

- Azt mondta: edzettünk. Többes szám Zubin. Shawn után én is edzettem a puszikért - emeltem fel fejem nevetve. Zubin rám nézve bámult egy ideig, aztán vállat vont és előre fordult.

- Aludj egy kicsit - húzott vissza vállára Shawn.

- A szüleiddel találkozhatok majd?

Shawn döbbenten nézett rám, ahogy vigyorogva nézek rá egy cseppnyi idegesség nélkül.

- Apukádat ismerem már, de anyudat is szívesen látnám. Aaliyahról ne is beszéljünk - nevettem fel, visszahajtva a fejem Shawn karjára.

- Találkozhatsz velük, persze. Majd valamelyik nap átmegyünk hozzájuk - simított végig vállamon, és fél fülhallgatóját odaadva segített álomba merülni.

▪▪▪

- Végre! - kiáltott fel Shawn beborulva az ágyba. A magas fiú teljesen szétterült a franciaágyon, ujjai már le is lógtak, így ha akartam volna se tudtam volna lefeküdni mellé.

Mosolyogva dobtam le a kézitáskám a padlóra, és arrébb lökve egyik lábát lehuppantam az ágy végére.

- Nem jössz ide hozzám? - emelte fel két karját, ahogy a gyerekek szokták, mikor ölelésért nyújtózkodnak felénk.

- Hogy? Nincs is melletted hely - nevettem fel, feljebb mászva az ágyon, és ráültem a csípőjére.

- Hát én valahogy így gondoltam - vigyorodott el, és felülve elkapta a derekam, és magára fektetett.

- Ennyire szeretel? - kérdeztem kislányosan, és csillogó szemeibe néztem.

- Igen - nevetett fel, és a hajamat simogatva vigyorgott tovább. - Olyan aranyos, amikor így nézel rám.

- Hogy? - ültem fel mellkasára támasztott kézzel.

- Ilyen csillogó szemmel -csuklómat elkapva összekulcsolta az ujjainkat.

- Te beszélsz? Olyan, mintha csillagszóró lenne a szemed helyén - hajoltam közel hozzá nevetve és egy rövid puszit nyomtam a szájára.

- Te ne mondj semmit a tűzijáékaiddal.

- Haha - forgattam meg a szemem, és lemászva róla kimentem a konyhába. - Kérsz valamit? - kiabáltam vissza neki.

- Ne kiabálj - karolta át kuncogva a derekamat hátulról. Összerezzenve nevettem fel, ahogy megfordított és felemelve engem, felrakott a konyhapultra. - Szerezni kéne palacsintához valót - nézett srégen felfelé elgondolkodva. - Csinálsz nekem, ha bevásárolunk? - villantotta meg kiskutyaszemeit.

- Persze - löktem hátrébb a vállánál fogva és leugrottam a pultról. - Indulááás - kezét megfogva emeltem fejem felé összekulcsolt ujjainkat, és ugrándozva visszarángattam a cipőinkhez.

- Viszont utána lemennék a srácokkal edzeni.

- Csak nyugodtan. De egyelőre még az enyém vagy - vigyorogva figyeltem, ahogy elszaladt egy vászonszatyorért, majd kinyitotta előttem az ajtót, és be is zárta.

- Na, zsaaa - teljesen felpörögve rántottam magammal Shawnt, aki nevetve reagálta le szerencsétlenségét vagyis azt, hogy a nagy lendület miatt majdnem megcsókolta a földet.

- Sose fogom megérteni, hogy hogy van ennyi energiád - rázta meg nevetve a fejét.

- Úgy, ahogy neked még edzőterembe menni - vontam vállat beszállva a liftbe.

- Oké, ott a pont - rázta meg megadóan a fejét, és vállamnál átkarolva megpuszilta a fejem.

▪▪▪

- Anyuciiiii - kiabált Shawn, ahogy benyitott a családja házába. Kívülről bézshez hasonló színre volt meszelve, az előszoba őszies, zöldes színben pompázott. Ahhoz képest, hogy az árnyalat kifejezetten sötét volt, nagyon családias és barátságos volt minden.

- Nahát, megjöttél? - hallottuk meg Karen csodálkozó hangját, talán a jobb oldali helységből.

- Megjöttünk - emelte ki a többes szám jelét Shawn, és kézen fogva behúzott az előbb említett helységbe. A konyha volt az, Karen éppen sütőkesztyűben halászott ki egy tepsi muffint a sütő mélyéről. - Húha, nem is kellett szólnom - biccentett elismerően az édesség láttán.

- Nahát, szia Blair - lépett elém vigyorogva a korához képest karcsú nő teljesen ignorálva tulajdon fiát. - Manuel, Aaliyah, itt van Blair és Shawn! - kiáltott félre, kezét szájához tartva, aztán mosolyogva megölelgetett. - Lám, valóban bájosabb vagy élőben. És végre az arcodat is látom - nevetett fel, végigsimítva a területen. Karomat megfogva hátrébb lépett is tőlem, és tetőtől talpig végigmért.

- Shawn! - robogott be a konyhába a húga, aki bátyja nyakába vetette magát. - Végre már - nevetve szorongatta testvérét, akit csupán pipiskedve ért fel rendesen. - Szia, Aaliyah vagyok - fordult felém éles váltással, és engem is átölelt.

- Szia, én meg Blair - nevettem fel a füle mellett.

- Tudom, Shawn ódákat zengett rólad. Főleg mióta együtt is vagytok - forgatta meg a szemét nevetve, és átkarolta a vállam. - Ahogy látom boldogok vagytok, minden szuper, minden jó, a turnén össze voltatok nőve, szóval bocsi Shawn, de elrabolnám a sógimogim - indult el velem kifelé. Shawn nevetve bemutatott a húgának, rám pedig kacsintott egyet. Karen pedig a  fia kezére csapva kezdte szidni a fiút nemzetközi kézjelzése miatt.

Aaliyah végül elengedett és kérte, hogy kövessem őt az emeletre. Az egyik szobába benyitva előre engedett és be is zárta mögöttünk az ajtót.

- Ez Shawn szobája volt, de mikor elköltözött, megengedte, hogy belakjam - vigyorgott rám és lehuppant az ágyra. A matracra csapva jelezte, csatlakozzak hozzá, és mosolyogva nézte, ahogy kibámészkodom magam.

Jobban megnézve, a szoba valóban átalakítás alatt állhatott: a falak még mindig narancs színben tündököltek, ami egyáltalán nem passzolt a levendula színű ágyneműhöz, vagy éppen a fehér íróasztalhoz.

- Még nem volt ideje apunak átfestenie - magyarázta meg az okot, ahogy ő is körülnézett. - Húzós éve volt a cégnél. Üzletember, és egy elég szar időszakon van túl - húzta el a száját. Ekkor az emlegetett szamár bedugta  fejét az ajtón.

- Sziasztok. Csak gondoltam benézek, hallottam, hogy itt van Blair - mosolygott rám, mire kicsit talán bénácskán intettem neki egyet. - Hogy vagytok?

- Jól - vontam vállat vigyorogva.

- Remekül apa, de kimennél? Éppen az esküvőt terveznénk a sógornőmmel - forgatta meg szemét vicceskedve Aaliyah, mire Manny nevetve megrázta a fejét.

- Az első sorban szeretnék ülni - zárta be végül maga mögött az ajtót.

- Úgy lesz - kiáltottam utána nevetve, mire távolról is, de hallottuk reakcióját. Egy mélyről kirobbanó, jóízű nevetést.

- Ha jól tudom, tegnap jöttetek - nézett rám Liyah.

- Ühüm - bólintottam törökülésbe húzva a lábam.

- Az király - bólogatott. - Mesélsz nekem valamit?

- Hófehérke jó lesz? - mindketten felnevettünk, Aaliyah pedig gyengéden megcsapta a vállam.

- Bolond, nem úgy - rázta nevetve a fejét. - Shawnról és rólad - csillogó, izgatott tekintettel nézett, térdére támasztotta könyökét, azzal meg állát tartotta.

- Nem tudom, mit akarsz hallani? - vontam vállat.

- Veszekedtetek már?

- Kisebb félreértéseink voltak, de nagy veszekésünk még nem. Fura is lenne, csak két hete vagyunk együtt. Nagyjából - vigyorogtam rá.

- Akkor nagyon szaftos dolgokat ne várjak? - húzogatta perverzen a szemöldökét. Valahogy a Mendes család utódai remekül értenek az én zavarba hozásomhoz. Aaliyah talán két évvel lehet nálam fiatalabb, mégis sikerül neki, ami a húsz éves testvérének is.

- Óó, ezt elnézve volt ott már valami - vigyorogva bökött arcomra, könyökével vállamat kezdte lökdösni. - Mesélj csak, aranybogár.

- Nem volt semmi olyan - temettem nevetve tenyerembe az arcom.

- Persze, kispipacs. Kivele, lefeküdtetek?

- Igazából nem tudom ezt hogy hívjam. Is-is - billegtettem meg kezem.

- Hogy érted?

- Hát, nem volt, tudod... jó, ezt ki kell mondani: nem volt bennem, de segítettünk a másiknak. Na, érted - mutogattam kezemmel, aztán a térdemre csaptam.

- Te jó ég! - sikkantott fel Aaliyah akkora hanggal, hogy szerintem a lentiek is simán meghallhatták. - Milyen volt?

- Jesszus, miért akarod te ezt tudni? - nevettem fel, aztán furcsa hangokat észlelve hallgattunk el mindketten. Olyan volt, mintha valakik dulakodtak volna odalent.

- Ah, biztos Shawn és apa. Anya biztos nem akarja, hogy nélkülünk egyen a muffinból, mert tudja, hogy befalná előlünk - legyintett, és egymásra nézve kitört belőlünk a nevetés. - Amúgy a témára visszatérve. A bátyámról van szó, még szép, hogy érdekel. Mármint, ne értsd félre - nevetett fel zavartan a meglehetősen furcsa tekintetem látva. - Érdekel, hogy neked jó-e, amit csinál. Ennyi, szeretném, ha végre hosszan tartó lenne a kapcsolata.

- Hááát - húztam be a nyakam vigyorogva. - Gáz, ha azt mondom, hogy egyre többet akarok? - Aaliyah hangosan felsikított, és a nyakamba borult.

- Shawn, azonnal vedd feleségül ezt a lányt! - ordított le testvérének a konyhába.

- Oké - hallottuk Shawn hangját. - Blair, leszel a feleségem? - Aaliyahval visítva nevettünk fel, ezek után pedig könnyeimet törölgetve üvöltöttem le.

- Igen, ha kapok a muffinból.

- Alap dolog, hogy a menyasszonynak jár a süti - kiáltott vissza Shawn, és a lábdobogásaiból ítélve (amiket akár egy kutyus, szerintem ezer közül megismernék), elindult a szoba felé. - Itt is van - egy tányéron hozott fel nekünk négy darabot, amit a kezembe nyomott. - Ha még kértek kénytelenek lesztek lejönni, mielőtt elfogy - hadarta el, majd kirohant a szobából.

- Hé, hagyj nekünk is még - a húga kiabálva, valamilyen csatakiáltással megspékelve iramodott utána. A tányérral a kezemben nevetve mentem utánuk, a lépcső közepén kiszabadítva egyet a papírból.

  - Ezért kár volt felhoznod - léptem be nyammogva a konyhába, ahol már viszonylag békés evés zajlott. A három muffint lepakoltam a tálcára, a tányérról pedig letöröltem a morzsákat egy ronggyal.

- Ugyan, hagyd csak, majd én elintézem. Gyere, egyél velünk - invitált mosolyogva Karen, mire mosolyogva beálltam közé és a fia közé.

Shawn teli szájjal rám vigyorgott és a falatot lenyelve, puszit adott a számra.

- Mikor is lesz az esküvőnk? - húzta még szélesebb mosolyra a száját.

- Jó pár év múlva, abban biztos lehetsz.

▪▪▪

Tegnap nem volt rész, tudom. Ne haragudjatok, ezt a részt is előre írtam, az éjszaka közepén. A legjobb barátnőm nálam aludt, és az alvási szokásaink nem nagyon egyeznek. Ő már negyed tizenegy körül kidőlt, én meg nem tudom meddig írtam még.😅

Viszont, kiengesztelésként ma nem egy, nem kettő, hanem KETTŐ résszel jövök nektek. Igen, az előző mondatot jól olvastad, nagyon poénos vagyok, igaz?😅

Jó, befejeztem a szófosást. Még annyi, hogy nagyon remélem, tetszett a rész, és örömmel várjátok az egyelőre bizonytalan időpontban érkező folytatást.

Shawnnal teli szép napot nektek.💕