Reggel az ébresztőmre riadtam fel. Kicsit morcos is voltam mert tudtam volna még aludni, de hát menni kellet készülni mert a végén még le késem a buszt ,na azt pedig nem szerettem volna. Így is egy olyan órával kezdek amit várok is meg nem is. A buszút az átlagnál is unalmasabb volt azt leszámítva , hogy annyian voltunk mint az oroszok. De hát mint vártam reggel a 6:40-es buszon minden diák ezzel igyekszik be érni órára. Most sétához volt kedvem így írtam Evinek, hogy majd bent találkozunk. Nem volt kedvem még 10 percet nyomorogni csak azért , hogy ne 20 perc alatt érjem el sulit. A séta nagyon jól esett. Bent már javában zajlott az élet. Az első utam a terem rendhez vezetett, így nem is figyeltem , hogy az osztály egyrésze az egyik asztálnál ül. Csak arra eszméltem fel , hogy valaki a nevemet ismételi folyton , majd abba hagyja mikor látja , hogy célt ért vele. Evi volt az aki oda rángatott a többiekhez így esélyem se volt megnézni , hogy hol fogunk kezdeni.

- Nyugi 210 német 320 angol , már lecsekkoltam bízz bennem - bátorítoan rám mosolygott Evi

- Okés ha te mondod elhiszem neked .- erősítettem meg , hogy bízok benne

- Lassan nem meggyük fel e teremhez? - kérdeztem a többieket

- De menjünk esünk túl rajta.- szólalt meg Martin

Akin érezhető volt , hogy semmi kedve a nyelv órához. Így az osztály ketté vált az angolosok a 2 emeletre mentek a távolabbi lépcső sort választották mert az volt közelebb a teremhez így a folyóson nem kell majd át vágni. Míg a németes csoport köztük én is a közelebbi lépcső sort célozták meg és az első emeletnél meg is álltunk.

Alig volt pár perc hátra az óra kezdésig és Nemes tanárnő is pontosan érkezett aki egy kis szó dolgozattal kezdte . Basszus nem lehet , hogy ki ment a fejemből csak a kiejtés van meg az írás nem . Evi egyből kiszúrta , hogy gáz van azt mondta , hogy bízzak benne Ő készült majd róla tudok másolni. Hálásan rá mosolyogtam. De sajnos nagyobb volt a terem mint mi ahányan voltak így mindenki egyesével lett ülttetve. 10 kérdés 10 szó nem nehéz ugye meg fogom csinálni. 10 perc alatt végeztünk is gyors javítás után értékelve is lett. Mindenki dolgozatához lett egy két szó fűzve a tanárnő által , de rettegtem , hogy vajon nekem mit fog mondani.

- Eliza!- szólított meg

- Igen .- feleltem félénken

- Szép dolgozat lett volna , ha azt kértem volna , hogy fonetikusan adja meg a válaszokat , de nem így volt. Ezért szinte alig találtam valami értékelhetőt a dolgozatban. A csoport leggyengébb dolgozata lett . Hiába próbáltam figyelembe venni arról amiről beszeltünk .

- Rendben Tanárnő.- lehajtottam a fejem és sokkal izgalmasabb volt a pad tanulmányozása mint állni tovább a tekintetétt. Ez után haladtunk tovább , de bennem eltört valami , hogy történhet meg velem újra. A csengőre eszméltem fel. Ki haladtam a teremből , de Nemes utánam szólt , hogy maradjak egy percre.

- Igen Tanárnő!.

- Figyelj tudom , hogy ez nehezen megy de neked is muszáj valahogy értékelnem a munkád és ez pocsék a jó szívemnek köszönheted azt a 2. De ezen gyorsan változtatni kell .

- Rendben Tanárnő igyekszem.

Ezután elhagytam a termet . Nagy meglepetésemre a többiek vártak kint. Meg is lepődtem rajtuk , hogy mit keresnek itt.

- Hát Ti?- kérdeztem

- Csak gondoltuk meg várunk.- felelték

- Ez nagyon jól esik köszi - halványan elmosolyodtam

- Mit akart Nemes?- kérdezte Martin

- Csak egy kicsit leszidott , hogy lehetett ilyen gyenge szó dogát írni.

- Ugyan enged el majd a kövi jobb lesz.- Bíztatott Máté

- Hát jó bízzunk ebben.- próbáltam hinni neki

De ha tudnák , hogy eznem valószínű. Akkor vajon elítélnének ?? Ezeket a gondolatokat gyorsanelhessegettem. Majd siettem dupla magyarra. Őszintén a kedvem már nem voltolyan jó , de igyekeztem ezt kifelé nem mutatni. Csak tovább haladtunk azanyaggal. Majd jött egy nagyon szenvedős matek . Elkezdtünk egy geometriaiblokkot . De szuper a kedvemhez már csak ez hiányzott. Tesin ingát futottunk. Majd egy gondozástan 1 jött ahol csecsemőgondozással foglalkoztunk. Egy kicsit jobb lett a kedvem . Majd már csak egy prevenció volt hátra . Ami nagyonfárasztó volt így nap zárásnak. Kelepes Andrea tanárnő úgy sietett a maianyaggal mintha üldözőt volna minket valaki . Így az óra végére kellőképenelfáradtam. A primer prevenció fogalmával és annak színtereivel foglalkoztunk . Mára bőven elég volt ez 7 óra. Siettem , hogyeltudjam érni haza felé a 14:40 - es buszt , hogy haza tudjak sétálni, hogytudjak egy kicsit gondolkozni. Így gyorsan elköszöntem a többiektől és rohantama troli megállóba . Mázlimra pont akkor ért oda 19 így gondolkozás nélkülszálltam fel rá. Majd a Marson gyorsan szedtem a lábaim mert 2 perc és indul abusz és nem volt kedvem egy órát várni mert lekéstem. Sikerült elérni a buszt,így egy félóra séta után haza is értem. Otthon elmeséltem , hogy mi volt aszüleim bíztattak , hogy lesz ez még jobb. Meg ez még az év eleje, egy kétgyengébb jegy nem a világvége. Perszecsak nem tudom , hogy ha egy ilyen egyszerű anyagot nem tudtam elsajátítaniakkor később mi lesz. Este még készültem holnapra kicsit féltem tőle vajon mitfog hozni. Majd nagy nehezen eltudtam aludni, de volt valami kellemes éjszakám