4.Mi a teljes neved?
Adam szemszöge:
Későre járt már nem vártam apát .Egész nap nem láttam.Tegnap közölte velem , hogy ma fog hazaérni elég későn ,de ne is várjam.Készülődtem a lefekvéshez.Gyorsan lezuhanyoztam, majd felkaptam az egy polóból és rövidnaciból álló pizsamám.
Lefeküdtem.Már éppen elaludtam volna amikor az ajtónk zárának kattanását hallottam.Gondoltam kimegyek , biztos elöbb hazaért apu.Kisiettem.Jól is gondoltam de nem egyedül volt.
Egy lányt tartott kezeiben.
Hasonló korú lehetett mint én 18-év körüli.Világos böre volt és barna haja.Csuron vizes ruhákar viselt.Egész testében remegett.Ajkai lilás kékesek voltak.
-Mi történt?kérdeztem aputól majd a lányra néztem.
-A torony elött feküdt, hát behoztam , hogy ellássuk.
-Rendben,mit csináljak?
-Beviszem a vendégszobába, aztán ellátom.De holnap el kell mennem ezért rád bízom.Te fogod szórakoztatni.
De most menj aludni.
-Rendben.azonnal megfordultam és a szobám felé vettem az irányt.Befeküdtem az ágyamba.
-Jarvis , kérlek holnap kelts korán.
-Igen uram
Majd elnyomott az álom.
-Uram ideje lenne felkelnie.szólt Jarvis
-Köszönöm , hogy szóltál Jarvis.
-Szóra sem érdemes uram.
Azonnal felöltöztem,majd a vendégszobába mentem.
Halkan nyitottam be.Még aludt a lány.Már megjött a szine , nem úgy nézett ki mint egy átázott hulla.De ami jobban felkeltette a figyelmem az az volt , hogy igen ismerös ruhadarabok voltak rajta.Közelebb mentem.Hisz ezek az én ruháim!Gondoltam .Hogy lehet , hogy apám milliárdos mégsem tud szerezni egy nadrágot és egy polót!?
Leültem az egyik fotelre a szobábam és csak néztem a lányt.Minnél tovább néztem annál ismerősebb volt.Mindha már láttam volna egyszer.
Gondolkodásomból kiragadott , hogy a lány kinyitotta a szemét.Gyönyörű sokat mondó világos kék szeme volt.Keresett valakit tekintetével de csak engem talált.
-Joreggelt.montam halkan
-Neked is jó reggelt idegen, meg tudnád mondani hol vagyok?hangja vékony volt mégis erőteljes.
-A Stark toronyban.
-Stark?mindha hirtelen megrémült volna.
-Valami baj van?kérdeztem
-Nem csak , nem emlékszem hogyan kerültem ide.
-Apám talált rád , a torony elött feküdtél csuron vizesen , átfagyva.
elgondolkodott majd csak ennyit mondott.
-Köszönöm
-Nincs mit.
-Nem dehogy is hogyan hálálhatnám meg neked és édesapádnak ezt?
-Mesélj magadról.montam .Eléggé meglepödött de bólintott.
-Mit szeretnél tudni rólam.kérdezte
-Bármit ami csak eszedbe jut.
-A nevem Faith.Vidéken élek a szüleimmel, akik melegek.Örökbe fogadtak engem, de minden hibájuk ellenére úgy tekintek rájuk mindha az édesapáim lennének.A házunktól nem messze járok iskolába.Sok a szabadidőm bár barátom annál kevesebb jóformán egy sincs.
-De egy van.monta halkan majd belenéztem és elvesztem abban a csodás kék szempárban.Ezt Jarvis zavarta meg .
-Uram ma Natasha jön át.
-Rendben.
-Ez meg mi volt ?kérdezte meglepve.
-Jarvis , egy mesterséges inteligencia .Apám fejlesztette.
-Értem .Szabad meg kérdeznem még valamit?
-Persze.
-Jarvis , Natasha Romanoff-ra gondolt.
-Igen , hallottál már róla.
-Persze de most mennem kell nagyon szépen köszönök mindent , hálaval tartozom, add át köszönetemet édesapádnak.kezdett el készülödni.Azóta zaklatott mióta szóba jött Natasha.
-Várj nem mehetsz el , hisz gondolom eltévedtél tegnap és ez ma sem lenne másként , kérlek hagyd hogy segítsünk én és az apám.megállt egy pillamatraajd felém nézett.
-Hogy hívnak ?
-A nevem Adam.
-Milyen Adam ?
-Stark.erre a szóra elkerekedtek a szemei majd még hevesebbem pakolta a még vizes ruháit és pár zsebében található használati tárgyát .
-Mi a baj.
-Nem lenne szabad itt lennem, és egy Starkal beszélnem.Nehogy megsértődj kedvesnek látszatsz és jóindulatúnak csakhát apa megtiltotta , hogy betegyem valaha ide ebbe a toronyba lábam és beszéljek itt bárkivel is, és hát a te apád sem örülne ha velem beszélnél szóval megyek.
-Faith.
-Igen?
-Mi az egész neved? kérdeztem erre nagyot sóhajtott.
-Nem lenne jó ha megtudnád.
-Kérlek, honnan tudod ha el sem mondod
-Faith Rogers.
Nagyon megelepődtem.
-Mint Steve Rogers?Ezek szerint ő az apád , és ki a másik apád?
-Igen az apám Steve Rogers a másik apám pedig a Tél katonája.
Végképp lesokkolódtam , hogyan lehet , hohy olyan eberek nevelték őt föl mint Amerika kapitány és a Tél katonája.
Végignéztem Faithon és rájöttem , hogy ilyen lányt csakis jó berek képesek nevelni.Megváltozott a véleményem róluk.Apámról aki még mindig ellemségének tartja őket.Tisztábban láttam.
Nem biztos, hogy apámnak van igaza.
-Nem számít a neved.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top