*Ashton F. Irwin*

A legjobb dolog a világon ha vannak tesóid.
...

Írtam Luke-nak ,hogy ne keressen mert a hamarabbi busszal mentem haza. Ő az esti vonattal jön. Face-en írtam szóval nem tudom mikor fog vissza írni. Lehet még Kevinnel van. Nem tudom. Na mindegy is most. Viszont mikor vigyorogva léptem be a házba Harry azt hitte klón vagyok...Lauren azt találta ki ,hogy kimosták az agyam és anya meg...csak szimplán ledöbbent. Mondjuk megértem a reakciójukat mert már 12 éve nem láttak vigyorogni. Igen, olyan rég nem volt mosoly az arcomon. Anya furcsálta is ,hogy ilyen jókedvem van és nem zárkózok magamba...annyira. Álltalában Lauren segít anyának a konyhában de most én. Harryvel is vagy 2 óra hosszán át videójátékoztam és meghalgattam Lauren pasi nyűgeit. Hát az a Levis gyerek szarja össze magát amiért nem jön be neki az ÉN gyönyörű hugom. Mi több még Harry öcsém is becsajozott. Na szép. Hamarabb lesz csaja mint nekem. Mondjuk örülök ,hogy ők nem olyanoj mint én. Sokkal jobb sorsuk van mint nekem ami jó. Nem akarom ,hogy át kelljen élniük mint amit nekem annó álltalánosban és a középsuli elején. Nagyon szeretem őket még ha csak a féltesóim is. Igazán kedvesek és viccesek...gyerekesen de viccesek és nem tudnám elviselni ,ha valami bajuk esne. Most is Laurennel beszélgetek. Rég volt már részem abba ,hogy a tesóimmal töltsek el egy hétvégét. Mindig bezárkózom de most nem. Most velük akarom tölteni a hétvégét és talán kicsit elfeletkezek a Luke felé irányított furcsa érzéseimről.

-És mit mondott neked az a gyerek? -tettem fel neki a kérdést miközben hosszú haját fésülgettem.

-Azt ,hogy nem vagyok az esete és ,hogy kövér vagyok.-hajta le a fejét bánatosan. Bennem egyből elindult a védő bátty ösztön.

-Ne bánkódj miatta. Csak egy kis seggnyaló lehet akkor. Tudod két féle ember van...akinek teszel és akinek szar az ízlése. -öleltem meg hugom majd a vállánál áthajolva adtam neki egy puszit az arcára.

-Köszi Ash-kuncog- de...mi van veled? Tök furcsa vagy.

-Csak...most veletek akarok tölteni egy kis időt. Alig vagyok itthon és ha itthon is vagyok akkor bezárkózok. Ezen próbálok változtatni.-adtam a választ mosolyogva

-Becsajoztál?-hunyorogva néz rám. Csak szerintem kísértetiesen olyan mint én? -Végre összeszedted magad és összejöttél Kimmel vagy mi van?

-Ugyan! Kimre sose tudnék úgy nézni,hugi-nevettem el magam.

-Akkor bepasiztál?-tudom ,hogy ezt csak viccelődésnek szánta de egy pillanatra megilyedtem...bár nem tom' miért ,hisz Luke...

-Mi? Megkattantál? Nem.-nevettem el magam kínosan.

-Várj...mi ez a nevetés? Nem vagyok süket Ash. 14 éves vagyok de hülye az nem. Szóval...nem csaj hanem pasi? -Baszki még a 14 éves hugom is átlát rajtam.

-Lauren...nincs itt senki. Csak jókedvem van. Az is csak egy évben egyszer van. Tudod.-próbáltam terelni a témát de nagyon makacs. Nem tudom kitől örökölte de ,hogy nem az én apámtól az is biztos.

-De igen. Az a szőke pasi? Ugye ugye ugye?!?!?-kezdett el pattogni előttem majd velem szembe fordult és úgy pattogott tovább mint egy bolha.

-Milyen szőke pasi?-Úristen de roszz színész vagyok.

-Aki a faladra van festve. Ugye ő az?-nézett rám kíváncsi-izgatottan.

-Ő csak random jött ,nem tudom ki az.-próbáltam kimagyarázni magam de hát túl okos hugom van.

-Mondjuk azt ,hogy elhittem.-forgatta meg szemét

-Te is kezdett. Ne legyél Michael kettő.

-Az a színes hajú srác?

-Aha.

-Kár ,hogy ilyen idős hozzám. Pedig nem rossz bőr.-merengett el. Ez az arckifejezés...mint én amikor elbágyadok egy egy csók után amitől Luke-tól kapok.

-Na de Lauren!-löktem meg játékosan a vállát.

-Jólvan. Nem én vagyok most a téma. Na szóval...,hogy hívják a palit?

-Istnem! Mondom ,hogy random jött.

-Mondjad már. Nem foglak békén hagyni addig amig ki nem nyögöd!

-Ahj jó! Luke. Az a neve ,hogy Luke!-adtam be a derekam. Istenem de szar vagyok már.

-Milyen Luke?

-Hemmings. -forgattam meg a szemem

-De hisz én azt tudom ki!-tapsólt egyett vigyorogva-Az egyik barátnőm csorgatja utánna a nyálág! Te is mi?-huzogatta a szemöldökét.

-Anyának ne mond el kérlek!-néztem rá könyőrgően. Tudom ,hogy most árultam el magam de már nem tök mindegy? Lauren a hugom. Ő igazán tudhatja. De anyának nem muszáj tudnia Lucasról mert kiaaldna szerintem...

-Ugye tisztába vagy azzal ,hogy lebuktattad magad?-kuncog- amugy ha nem akarod nem mondom el neki.

-Köszönöm.

-Na de...miota?

-Amiota kimész most mert kezdesz idegesíteni.-ezt komolyra akartam de a végére elnevettem magam. -Na jó nem tudok most komolya lenni ami nálam ritka dolog. Használd ki.

-Már kérdeztem.

-Hát nem tudom igazából. Egy hónapja talán? De nem vagyunk úgy...izé együtt. Csak haverok.

-Értem. Volt csók?-egyre jobban kezdtem zavarban lenni.

-Ighen.-motyogtam.

-Ágytórna?-WHAT THE HELL?!?! Kezdett égni a fejem ,hogy a 14 éves hugom ilyeneket kérdez tőlem.

-Nem mondom meg-durcáztam be.

-Aha , szóval volt.

-Kicsi vagy te ehez!-vágtam rá kínomba.

-A nagy francokat. Nemsokára 15 leszek. Szóval...

-Én meg 20. Na ki is az idősebb kisasszony?-nyújtottam rá a nyelvem.

-Biztos nem visszafele fejlődsz?

-Ez fájt.-tettem mint aki tényleg megsértődött.

-Szar színést vagy. Viszont most megyek mert éhes vagyok. Csővi. Álmodozz arrol a Luke gyerekről.

-Jólvan. Menj már zabálni.

Röhögtem majd megvártam mig kimegy a szobámból. Ez kínos volt. Ennyire átlátszó vagyok? Mások jobban tudják az érzéseimet mint én. Ez bosszanto és igaz is mert én nem tudok kiigazodni magamon. Luke a legjobb haverom de a legjobb haverok nem smárolnak és nem szexelnek...többszőr is.