Shaphire szemszöge:
Amikor felkeltem, egy kötés volt a nyakamon. Nem értettem mi az, és próbáltam leszedni, de valaki elkapta a csuklóm.
-ne szedd le!-nézett rám aggódó arcal a törpe.
-m-miért?-próbáltam levakarni a kezét!
-csak ne,...
-okeeeee..... mindegy hol vannak a többiek?
-kint keresnek valakit...
-Ahjj ne játszátok már az ártatlant! Mi történt?
-nem mindegy neked???!!!
-nem!!,!!!!!
-MI A FASZÉRT ÉRDEKEL TÉGED MINDEN!!!-megint kezdődik.
-MERT VELEM TÖRTÉNT,!!,!!
-HAGYD MÁR INKÁBB ES KEZDJ MAGADDAL VALAMIT!-állt fel, majd mielőtt kiment volna, ezt mondta-liba..-majd rámcsapta az ajtót.
a konnyeim el eredtek! De nem sírtam! Nevettem!
-hahahahaha én liba?-egyre csak folytak a könnyek!-én nem vagyok liba! V- vagy mégis? Aááhh dehogy!!,
Felálltam, majd kiballagtam a szobából!
-Minek ide érzés? Nem kell nekem..-ezzel szabad ra engedtem a másik oldalam!. Letéptem a nyakamról a kötést majd elindultam kifele a kínzó kamránkba ! Ez egy olyan kamra ahova csak a Proxy-k mehetnek! Itt tartottuk fogva a másolatot. Amikor beléptem, teljesen lesokkoltam.. nem volt bent a lány! Már mentem volna szólni a mesternek, de valami visszafogott.. egy kendőt tartott az arcom elé ami miatt nem kaptam levegőt...
Amikor felkeltem, Jill és Lily melett találtam magam.. egy székhez kötve....
-Lám..lám... lám... ujra itt?-Lépett elő Zalgo a sötétből.