Másnap kipihenten ébredek Ron ölében, akinek, úgy látszik nem volt szíve felébreszteni és ülve elaludt. Egy darabig még fekszem, nézve a már kialudt kandallóban lévő fa maradványokat, az első gondolatom az, hogy én is egy leégett fa maradványa vagyok. Megrázom a fejem majd felülök és nyújtózkodni kezdek. Ron két ásítás közepette kinyitja zöld íriszeit és elmosolyodik.

-Jó reggelt! -üdvözlöm.

-Neked is tökmag! -mosolyog.

Megütöm erre a kijelentésre egy kicsit a vállát, nem szeretem, ha kigúnyolnak a magasságom miatt. Bár szerintem nincs olyan ember, aki szeretné.

Ő fájdalmat színlelve eldől és magával ránt engem is. Sajnos elég rosszul, mert leesek a kanapéról ő pedig rám, amitől egy pillanatra az összes levegő kiszorul a tüdőmből.

-Jajj ne összenyomsz! -próbálom lelökni magamról, mert nagyobb és nehezebb is nálam, megfájdulnak tőle a bordáim, ebből is meglátszik, hogy gazdagabb családból származok. Soha semmit nem kellett kétkezű munkával elvégeznem, így elég gyenge vagyok.

Valaki tapsolásba kezd a háttérben, majd elneveti magát. Először nem sok figyelmet fordítok felé. A Griffendél házban vagyok, sokan nevetnek erre felé.

-Először arcon vág, eljátssza a hattyúk halálát mindenki előtt, aztán pedig egy Weasley fiúval hempereg a klubhelyiség kellős közepén. Ez a Malfoy lány nagyon vágyik a figyelemre nem gondolod, Lee? -a gúny hangjában úgy mar, mint a sósav. A lelkem pedig megvastagodott fallal körülvéve megacélozza tekintetemet. Szúrós szemmel nézzek rá majd egy erős lökéssel leperdítem magamról a vörös fiút, aki meglepetten gördül arrébb úgy figyel minket.

-Cukorkával akartam megjutalmazni a Merlin díjas alakításodat tegnap. Nekem sem volt kedvem ott ülni a teremben, de utánam nem ugrott volna senki, hogy megmentsen. Biztos jó ártatlan kislánynak látszani.

Keresztbe font karral a fiú körlet lépcsőjének korlátjának támaszkodva kacérkodva figyel engem. Lee nem tartja olyan viccesnek a beszólásait, mint azt bárki is várná, így még jobban kedvelem a fiút.

-Milyen kár, hogy senkisem kérdezte a nagy Fred Weasley véleményét. Nem kell semmi, amit te adnál, valószínűleg mérgező lenne. Az lenne a legjobb, hogyha távol tartanád magad tőlem, és nem csak hogy ne szólj hozzám, ne is nézz. Szia. -köszönök el a Rontól miután felpattanok a földről és felviharzok a szobámba, hogy a lehető legtávolabb lehessek ettől a fiútól.

Ott kicsapom az ajtót, mire Loory heves kuvikolásba kezd, a szoba ennek persze nem nagyon örül. A lányok a fejükre húzva a párnát vagy takarót, próbálják eltompítani a sipítozó hangot, nagyokat dünnyögnek közben.

Haragszom Fred-re azóta mióta ide jöttünk, mert állandóan a testvéremet és az apámat szidta. Mindig lenézett, mert miért ne nézne le egy Malfoy-t? George vele szemben általában kedves volt velem, mikor épp nem dörmögtem, húztam az agyát Jenn-el.

Valaki dörömbölni kezd az ajtón, és mivel a szobatársaim épp próbálnak vissza aludni gyorsan kinyitom. Egy első éves kislány áll velem szemben megszeppenve, mint akit ráerőltettek, hogy jöjjön ide. Biztos nem nyugtatja meg a dühös türelmetlen tekintetem, megrebben a szája sarka. Halkan bezárom magam mögött az ajtót, és kilépek a folyosóra.

-Egy fi-fiú keres téged-azzal elszalad, és a folyosó végén beugrik egy szobába.

Összeráncolt szemöldökkel indulok le a lépcsőn, pedig a lelkem mélyén tudtam, hogy ki akar velem beszélni, ő nem jöhet fel a lány részre, mert a lépcső csúszdává változna, de valószínűleg megvesztegetett egy alsóbb évest.

-Te meg mi a fenét akarsz Weasley? Nem egy perccel ezelőtt magyaráztam el a dolgokat? Szeretnéd hallani esetleg mégegyszer?-ripakodok rá a vörös hajú fiúra, mikor végre leérek.

-Bocsánatot akartam kérni. Sajnálom, hogy az előbb kigúnyoltalak, nem téged akartalak hanem Ron-t.- félre pillant és elvigyorodik.

-Először is, tisztán kilehetett venni a szavaidból, hogy igenis engem akartál bántani. Másodszor, nem kérem a bocsánat kérésed. Nem valós, hogyha azt részegen teszed.

Felhúzott szemöldökkel nézek rá. Ő nem az a kedves fajta. Mindig mindenkit csak szívat és szinte képtelenség legyen, hogy így magától idejön bocsánatot kérni.

-Mennyi lángnyelv whisky-t ittál Fred? -kérdeztem.

-Semennyit...-azzal hátat fordít és se szó se beszéd faképnél hagy engem.

-Jobban is jársz, ha távol maradsz tőlem-sziszegem utána.

Kimegyek a mosdóba és magamra kapom az egyenruhát és a taláromat. A hosszú hajamat kiengedem és kifésülöm. Bepakolok az aznapi óráimra aztán a Nagyterem felé indulok. Mikor leérek előbb odamegyek Draco-hoz, hogy biztosítsam, jól vagyok. Azután visszacammogok a Griffendél asztalához és leülök Neville mellé. Ő a nyakamba ugrik Dean-nel együtt.

-Úgy megijesztettél! -szól Neville.

-Engem is! Ne merj még egyszer ilyet csinálni, mert...-nem folytatja, de tudom mire gondol Dean, mindig túl féltenek engem, bár megértem, soha egyetlen Malfoy sem volt olyan ügyetlen, mint én.

-Tudjátok ez nem szándékos-vonom meg a vállam, lezártnak tekintve a vitát, nem szeretek róla beszélni, még velük sem.

-Szia Syren!-köszön nekem csapatunk sztár fogója.

-Szia Harry! -elengedem a két fiút és őt ölelem meg. -Ugye milyen jó volt a döntő? -elhúzódok tőle és felé kacsintok.

-Naná! -mosolyog vissza. -És hogy van a mi kedvenc kis hajtónk? -kérdezi mellém hajolva.

-Oh ne! Már te is tudod?-furcsán gyorsan terjengenek erre felé a hírek.

-Ahogy látod! -mondja, biztos látott tegnap, jól indítottam az évemet.

-Igen, jobban vagyok-mosolygok rá kedvesen, inkább fizikailag, mint lelkileg, teszem hozzá magamban.

-Harry! -kiált hozzánk valaki.

Hátra dőlök, hogy lássam ki az. A Weasley ikreket látom meg, ezért egy grimasszal az arcomon visszafordulok. Hamar megreggelizünk és a fiúkkal karöltve elindulunk idei évünk első órájára, ami átváltozástan .

-Nem hiszem el! -olvasta az egyik levelét mellettem Dean.

Egy fejjel magasabb nálam, ezért lábujjhegyre állok és a papírra nézek.

-Mi az? -kérdezem kíváncsian.

-Semmi! -kajánul vigyorogni kezd és eldugja a pergament.

Neville-re nézek, hogy ő tudja-e mi ez. Ő csak vállat von és tovább indulunk. A terembe érve versenyezni kezdünk a fiúkkal, hogy ki üljön leghátra, ami csak azért baj, mert McGalagony már a teremben van. Mikor meglátom tátott szájjal állok megdermedve.

-Ms Malfoy! Kérem jöjjön a legelső padba-szól rám és penge vékonyra húzza ajkait.

A fiúk kuncogni kezdenek, mire én hátra fordulok, kinyújtom a nyelvem és elhúzom a mutató ujjam a torkom előtt, jelezve, hogy a szünetben végük. A tanárnő felé fordulok és elindulok az első padhoz. Megütközve látom, hogy a Weasley ikrek egyike foglal ott helyet. Segélykérően a professzor asszonyra nézek, aki csak ingerülten rám pillant szavak nélkül közölve, hogy üljek le vagy különben bajban leszek.

Leülök az üres helyre és előveszem a könyvem. A vörös hajú rám pillant, de engem ez nem érdekel, legalábbis próbálok úgy tenni. McGalagony belekezd a tanításba, ezért hamar jegyzetelésbe fogok, ez egy elég nehéz tantárgy. A Weasley-re gondolok közben. Mit keres egy hatodéves egy negyedéves óráján?

-Hé, Weasley!-suttogok fel sem nézve a lapomról.

Fred ül mellettem, nagyszerű, hogy honnan tudom? Első pillanattól kezdve képes voltam őket megkülönböztetni a kisugárzásuk miatt.

-Mi újság Syren?-kérdezi mosolyogva, mintha ez mindennapi dolog lenne.

Szúrós szemmel nézek rá, mire lehervad a mosolya, én ezt büszkén konstatálom.

-Mit művelsz te ezen az órán? -suttogom alig hallhatóan, de már rá sandítva.

-Mintha nem örülnél neki-nevet fel. -Egyébként a mai napon egész végig büntető munkát kaptam, egész órán körmölök, hogy jófiú leszek, aztán takaríthatok utánatok.

McGalagony ránk néz, szája olyan gyorsan vonal vastagságúra húzódik, hogy legszívesebben lefejelném a padot, miért kell neki már az első iskola napon büntetésben lennie, és miért nekem büntetés ez?

-Mi olyan vicces Mr Weasley?-a fiú ijedten figyel a nőre.

A fiú arcát nézve elvigyorodok, na ezt most megkapod Fred Weasley.

-Rossz hírem van Ms Malfoy! Maga és a kis barátja-bök idegesen a mellettem lévő fiúra- büntetőmunkát kapnak!

Kétségbeesetten pislogok hol a tanárnőre, hol a Weasley-re.

-Ennél jobban nem is kezdődhetett volna az évem! -motyogom magamnak, és a lehető legjobban szélre húzódok, hogy minél távolabb lehessek a fiútól, és tovább írom a tananyagot. 

Remélem tetszik! Sok sok puszi Nikii <3 :*