Barát és barátnő vagyunk, de még mindig nem vagyok ugyan olyan. Február eleje van, szóval kb egy hónapja vagyunk együtt Fred-del. Megmondta nekem, hogy nem lesz erőszakos, és vár rám ameddig kell, amire simán várhat még két évet. Harry második lett, a próbán, Cedrik első,  Krum harmadik, Fleur pedig utolsó, mivel feladta. Draco már tud Fred-ről, de ellenzi, Monstro-val együtt. Jenn, nagyon örül nekünk, mert mindenről tud. Anyával, meg apával nem merek beszélni, ahogy haza menni sem merek. Mások túloznak, mikor rosszat csinálnak, és azt mondják " Apa meg fog ölni!" én egyáltalán nem túlzok. Szívtelen gonosz ember, aki szemrebbenés nélkül lőné rám az Avada Kevadrát!

Most fogom elmesélni, Draco-nak négyszemközt, hogy mit álmodtam.

-Sziasztok-lépek be a lyukon-Draco kijössz? Veled akarok beszélni.

Kijön, és megáll velem szemben.

-Igen? Ha a szerelmi életedről akarsz mesélni az engem egyáltalán ne...

-Apáról akarok!-nyögöm ki.

-Mi van vele?-húzza fel a szemöldökét meglepetten.

-Megfenyegetett. Meg akar ölni, és az egyetlen esélyem, ha halálfalónak állok!-motyogom.

-Mikor fenyegetett meg? És hogyan állnál be ilyen fiatalon? És miért tenne ilyet apánk?-kérdezősködik.

-Álmomban fenyegetett meg. Tudod már meséltem a fura álmaimról. És nem azt mondtam, hogy most rögtön, hanem ha betöltöm a 17-et, és végül azért teszi, hogy bizonyítsam vagyok olyan gonosz mint a családom többi tagja-sóhajtok.

-De Syren! Te nem vagy ilyen. Nem tudom elképzelni, hogy embereket ölj és kínozz.-nevet fel gúnyosan.

-Nem tudnám megtenni, viszont nem azért mert félek mint ahogy te, hanem mert ez szembeütközik az elveimmel -mondom.

-Hogyan fogod megoldani?

-Piton tanít oklumenciát. Aput kiírtjuk a fejemből,  hogy meg tudjuk beszélni,  hogy mit tegyünk.

-Syren, nem kellene ellenszegülnöd apánkkal. Te a család része vagy, és ez egy megtiszteltetés számodra. Büszkének kellene lenned magadra.

-Te teljesen beteg vagy!-morgok rá, és ott hagyom.

Útközben velem szembe jön George és Fred. Nevetgélnek, de mikor meglátják milyen kétségbeesett képet vágok , abba hagyják.

-Mi a baj?- jön elém Fred.

-A bátyám. Olyan sületlen, rossz dolgokat mond, hogy már lassan én is bánom,  hogy a testvérem. Kezdem unni a családom.-nézek a fiú szemébe.

-Mi eddig is bántuk, hogy ő a bátyád-nevettek egyszerre.

Átlag esetben, morognék, vagy rájuk szólnék,  de most csak mosolygok. Mert a bátyám ellenére szeretnek, és ezt értékelem.

-Jól van fiúk , inkább azon gondolkozzatok, hogy vidítotok fel-mutatok egy félmosolyt feléjük, majd elindulok a klubhelyiségbe.

Utánam szaladnak, és egyszerre hadarják-Kijössz velünk Roxmorts-ba holnap!

Nevetve bólintok.

Már szombat is van, és indulunk az ikrekkel a Háromseprűbe. Úgy engedjük ki a gőzt, hogy rendesen öntünk a garatra. Lecsúszunk a csúszdán, aztán ki lopózunk a mézesfalásból. A háromseprű nincs messze, szóval nem fázok meg. Este nyolc van. Belépünk, és George hoz három pohár lángwhisky-t. Mind megittuk,  és a nő csak jött és jött teli poharakkal.

Másnap. Sajog a fejem, és a prefektusi fürdőben fekszek bikiniben. Mi a jó isten történt? Lassan kinyitom a szemem. Nagyon hányingerem van. Felülök. Mellettem mint egy hulla, úgy fekszik George. Rendesen szédülök, és mikor oda akarok menni a már fent lévő Fred-hez, aki a medence szélén ül, úgy esek bele a vízbe, mint egy zsák krumpli. Szerencsémre, Fred gyors és kiránt. A hideg víz hatására, és a sokktól, józanabb leszek.

-Fred én mindjárt... Bláááá-hányok magam mellé.

Vagy öt percen át hányok és sírok egyszerre. Biztos, hogy egy időre lemondok piáról.

-Jobban vagy?-kérdi meg a vörös.

-Nem igazán. Hol a szemüvegem?-nyögök.

-Öhm... Nem tudom-mondja, és megvakarja vizes buksiját.

-És a pálcám?-na ez már jobban érdekel.

-Az nálam van. Mikor már nem tudtad hol vagy, jobbnak gondoltam, ha elveszem-mosolyog rám, és ide adja a pálcám.

-Invito szemüveg-mondom, és pillanatokon belül a kezembe is repül.

-Köszi-dőlök a fiú hideg mesztelen mellkasára.

-Nincs mit pici-puszilja meg a fejemet.

-Te nem ittál?-nézek rá, mivel furcsállom,  hogy én nagyon másnapos vagyok, George kómába itta magát, ahogy látom,  neki pedig semmi baja.

-Valakinek felelősséget kellett vállalnia értetek-von vállat.

-Sajnálom Fred. Nem akartam elrontani a szombat estédet-adok egy puszit a szájára.

-Most csak viccelsz, ugye? Életem legjobb estéje volt, a kedvenc testvéremmel,  és a tökéletes barátnőmmel-kacsint rám, és megcsókol.

Eltolom, és fél mosollyal a számon nézek rá-Ugye nem csináltam veled semmi hülyeséget?

-Nem-nevet fel- de ha akartad volna se teszem meg-vigyorog.

-Haggyuk már-lököm meg- ha mondom, simán megfektetsz!-nevetek,  és közel hajolok, mintha meg akarnám csókolni, majd belelököm a vízbe.