♡17.♡
Közel...olyan közel...
...
A pillanat amikor majdnem ...izé...dugtatok a haveroddal a zuhanyzóba.
...
Nos ez a hétfő is eljött. Persze pénteken kaptam a fejemre ,hogy miért nem mentem felkészítőre de aztan le is rendezte azzal ,hogy bízik bennem és büszke rám. Ez igazán jól esett.
Sajnos ez az időeltolódás megzavar mert itt nappal van de ott meg este és aludnom kéne de nem tudok.
Viszont a repülőn azt hittem behányok. Émejgett a gyomrom és nem vettem észre de még a pofám is elsápadt. Luke viszont nagyon élvezte. Ablak mellé ült és pattogva nézett ki a kis ablakon ,hogy milyen jó meg izé. Én meg kishilyán az ölébe hánytam.
Viszont mivel eléggé fáradt lettem mire odaértünk ezért mikor a szállást elfoglaltuk nem néztem körül. Egyből behuppantam az ágyba. Viszont eszembe jutott ,hogy nem zuhanyoztam ezért már fél álomba semmire se gondolva levetettem a ruháim és egy szál boxerban és törölközővel a kezembe mentem zuhanyozni. Eléggé úgy néztem ki mint egy kómás. Mikot a gépről leszáltunk csókoltam az anya földet.
Levettem a boxerom is és a zuhany alá beállva megengedtem a vizet. Homlokom a falnak támasztottam és csak hagytam ,hogy hajam meg mindenem eláztassa a meleg víz. Fáradt vagyok és még mindig szédülök. Eldöntöttem ,hogy utálom a repülést.
-Ki zuhanyzik?-hallom meg Luke hangját.
-Ash-morogtam.
-Mi a baj?
-Fáradt vagyok.-motyogtam. A hangomat éppen ,hogy csak hallani lehetett.
-Akkor majd ha zuhanyoztál, alszol?
-Aha.
-Alszol velem?-tette fel a kérdést amit szinte minden nap megkérdezett tőlem. Ez igazából nem kérdés.
Amiota smároltunk egy nap kétszer is azota...többször és többször. Egyszer próbáltam leállítani de...nem tudtan túl sokáig ellenkezni. Elvileg csak barátok vagyunk és a csak barátok nem smárolnak és nem alszanak együtt. Annyira furcsa érzések kavarognak bennem.
-Meddig zuhanyzól még?
-Ameddig akarok.
-Hát mivel én is akarok ezért beszállok melléd.-jelentette ki. Csak felsóhajtottam mert hiába ellenkezek ,vele nem lehet vitázni.
Hamar be is szállt mellém de én nem mozdultam. Csak álltam ,a homlokom a csempének támasztva.
-Ne már Ash...-érzem meg tenyereit derekamon.
-Mit ne?-komolyan nem értettem mire gondol
-Ne legyél ilyen...-előre csusztatta kezét és hasam kezdte el simogatni.
-Milyen?
-Ilyen depis. -ezt már a fülembe suttogta. Valami furcsa bizsergés ment keresztül rajtam...megint.
-Nem vagyok...depis-szavak megremegtek ahogy kimondtam őket.
Csendben marad és nyakam kezdte el puszikkal behinteni...
Lehunytam szemem és próbáltam tartani magam. Nem akarom beadni a derekam megint. Nem szabad ezt hiába olyan jó és élvezem is. Csak magamnak se vallom be.
Összezártam szemem szám ,hogy még véletlenűl se hallasak olyan hangot ami azt bizonyítja ,hogy élvezem. Nem hagyhatom ,hogy Luke lerombolja a magam köré épìtett falam...azt az olyan nehezen felépített falam. Viszont sajnos ott lent megint bajok lettek. Az a baj ,hogy nem kell hangoztatnom ahoz magam ,hogy tudja mennyire is élvezem.
Egyre lentebb simogatott de aztán megállt. Szembefordított magával és hevesen tapadt ajkaimra.
...
Ekkor már mindennek annyi volt. Áttörte a falam, lerombolta és eltiporta csak apró kis romok voltak csak magamnak se vallottam be ,hogy...Luke kezdi beásni magát a szívembe.
...
Most már én se voltam rest mert ugyan olyan hevesen viszonoztam vad csókját. Annyira jó ahogy csókol. Ilyenkor egy kellemes bizsergés szalad végig a testemen és sajnos ez meglátszik. A vér mindig egy bizonyos pontba tódúl ezzel kimutatva élvezetem. Egyik kezét a fenekemre csúsztatta még a másikat a combomra. Dereka köré kulcsolta lábam. Ágyéka az enyémhez ért ezzel előcsalva egy hangosabb nyögést belőlem.
-Ssss...hallkan. A tanárod meghallhat -hallottam hangjában a huncutságot.
-Luke....-lehetem ajkaira.
-Igen?-puszikkal kezdte el halmozni a nyakam.
-Nem...nem helyes ez.-nagynehezen kinyögtem.
-Nem érdekel Ash. Nem bírom ki.
-De....
-Annyira akarlak, Ash. A hosszú hajad olyan selymes és az ajkaid annyira csábítanak. A feneked meg olyan formás és...-itt megint a csupasz hátsómba markolt-...markolni való. És úgy megtudnám milyen az ha...rajtam kézi munkázól azokkal a rohadt hosszú ujjaiddal-az normális,hogy most azonnal megtenném neki?
Még kicsit próbáltam visszafogni magam de nem nagyon jött össze szóval ja. Inkább csak átadtam magam neki.
Beharaptam alsóajkam de aztán én is tettem valamit. Nyakához hajoltam és finoman elkezdtem csókokkal behinteni a bőrét. Éreztem rajta ,hogy meglepődött mert csókon kívűl semmit se csináltam még de...valamit már én is akarok.
Elkezdte magát hozzám dörgölni ami sokkal jobb érzés volt most ,hogy nincs rajtunk ruha ,mint amikor volt...a koliba...azon a bizonyos csütörtöki napon. Semmi se takart és ez valami fantasztikus érzés volt
-Ne a zuhany alatt-állt meg hirtelen. Mondjuk ezzel egyett értettem.
Megint két lábon álltam és a pillanat mámora el is szállt. Arcomra kiült a zavarom és teljesen elpirultam. Mikor arcomra nézett kuncogott egyett de aztán elfordult és elkezdte mosni magát. Igazából nem tagadom ,hogy végiglegeltettem tekintetem rajta. Szöke haja vizesen lógott fürtökbe, aztán néztem ahogy az apró vízcseppek ,hogy folynak végig széles vállain át az enyhén izmos hátán...le egészen formás fenekéig. Ajkamba haraptam de aztán megráztam a fejem.
...
Zuhanyzás után mikor már ki ki a pizsomájában volt bementünk az én szobámba. Persze ott nem marathatott el a sötét szobába a "falhoz nyomlak és vadul smárolunk" dolog. Még mindig imádom ahogy PCje hidegen ér a számhoz. Miután ez is megvolt elhelyezkedtünk a nagy ágyon. Luke nekem háttal helyezkedett és nem bírtam ki ,hogy hátulról ne öleljem át ahogy mindig is szoktam. Hátrébb kúszott aminek eredménye az lett ,hogy a háta a a mellkasomnak nyomódott.
-Jóéjt Ash.
-Jóejt Luke.
...
Mikor aludtam én valaha is mosolyogva?
***
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top