Ennél boldogabb és büszkébb nem is lehetnék.

...

Teltek a napok de szinte csiga lassusággal jött el a péntek. Sajnos én nem tudok menni mert igaz ,hogy pont annyi pénzem van ami a jegyre elég lenne de ennyi pénzből inkább kaját veszek magamnak meg Launak. Ha kicsit több lém lenne akkor mennék. De így sajnos kell az pénz. Így csak távolról tudom bíztatni. Szegénykém borzasztóan izgul. Este tíz van de itt nyugtatgatom a telefonba...hallom még a tömeg sikítását is. Nagyon sokan lehetnek. El tudom képzelni ,hogy mennyire parázik és,hogy legszívesebben kirohanna a világból.

-Semmi baj Pingvinem. Fantasztikus leszel!-szabályszerűen kiabáltam a telóba mert alig hallotta a hangom.

-De annyira parázok ,Ash! Mi van ha elszúrok valamit vagy ,ami még rosszabb lesokkolok és nem éneklek vagy hamis leszeke vagy...-nehezen de megértettem mit mond.

-Luke. Te egy fantasztikus zenész vagy. Ne izgulj. Képzeld el ,hogy ott vagyok és megcsókollak, vagy ,hogy nekem énekelsz!

-Istenem! Végezett ez az előttem lèvő banda! Ő baszki én félek Ash! Nem fog menni!

-Ne merjél megfutamodni! Most feltolod a formás kis segged a színpadra és aratni fogsz. Szóval fogd a gitárod ,tedd le a telefont és menj fel szépen a színpadra! Sokat gyakoroltál az utóbbi napokba! Nem hagyom ,hogy megfutamodj. Bízok benne, hogy imádni fognak. Szeretlek.

-Menni fog. Menni fog.-mondogatta magának.-Megyek. Szeretlek.

-Sok sikert Pingvinem.

Ezzel le is rakta a telót.

...

*Lucas R. Hemmings*

Izzad a tenyerem, az adneralin szintem az eget súrólja, izgalmam a tetőfokára hágott ahogy lassan lépdeltem fel a hatalmas színpadra. Vagyis számomra hatalmas. A vér meghűlt bennem ennyi ember láttán de csak mosolyogtam és Ashton szavaira koncentráltam. A mikimhez sétáltam.

-Hellóóó Sydney!-mondtam a mikibe mire olyan sikítás lett ,hogy elhinni nem tudom. Az első sorokba még olyat is hallottam ,hogy "Úristen ez Luke Hemming. Óh jézusom!" Meg olyat ,hogy "Hallottam ,hogy elhívták de nem hittem ,hogy tényleg eljön".-Luke vagyok.-mondtam vigyorogva. Az a hatalamas fülig érő mosolyom a hatlamas ledfalon is látszott nem is kicsibe. -Nyegotálok nektek egyet aztán ígérem mostmár jön az a banda akiért itt vagytok.

Vettem egy nagy levegőt majd elkezdtem gitározni. A Wrapped Around Your Finger-rel kezdtem. Elképzeltem ,hogy itt van Ash és neki éneklek. A mosolyogós bárgyu arcát mikor csak neki gitározok. Ragadós nevetését és nyugodt hangját. Ash random dala talán az egyik olyan dal ami számomra nagyon fontos ,hisz konkrétan ez a közös dalunk úgy mond.

A szám végén megint csak mosolyogtam, a közönség szabály szerűen tombolt.

-Haljátok! Erről a számról valamit nagyon szeretnék mesélni. Hát ezt igazából nem teljes egészébe én írtam. Egy személy találta ki aki számomra nagyon sokat jelent. Sajons nem tud itt lenni de távolról tudom ,hogy velem van. Na de a következő szám címe: Amnesia. Kapjátok elő a telót, kapcsoljátok be a vakut és...sírjatok. Szomi szám lesz emberek.

Lecseréltem az elektromosat az akusztikusra. Ezt a számot Mikeyval írtam. Igen Mikeyval. Senki se hitte volna de Mikey nagyon jó dalszerző. Nem is tudtam ezt róla. Úgy látszik mind a négyünkbe van zenei "szál". Ashtont ritmusérzékkel áldották meg és Calt is mert ő szinte szerelembe esett a basszsu gitárral. Mikey nagyon jó dalszerző és gitározni is tud. Én meg imádok énekelni, gitározni, dalokat írni meg ehhez hasonlók. Ha ez a fellépés jól megy talán beindulhat a karrierem amiről mindig is álmodtam.

Ashton ad nekem erőt és ihletet. Nélküle még ez se menne.
...

*Ashton F. Irwin*

Olyan 11 óra fele megszólal a Green day a telómba. Luke hív. Gondolom nem rég végzett.

-Fhu anyám! Ez valami nagyon fantasztikus volt ecsém!-El kellet tartanom magamtól a telót úgy rámhozta a szívbajt mikor a telóba belekiabált.

-Jajhát örülök neki Pingvinem. Mondtam, hogy aratni fogsz.-mondta mosolyogva a telóba.

-Fhu baszki , Ash! Olyat tomboltam! Eskü az elején szelíden indúlt de a közepe fele már úgy tomboltam,ugráltam és huh. Az adrenalin tombolt bennem!!!

-Úgy hallom nem csillapodtál még. Amugy ott éjszakázol?

-Nem hiszem. Szerintem hívok taxit. Nagyon vágyok most rád baby! -szinte látom lelki szemeim előtt ahogy szexysen beharapja alsóajkát.

-Siess.-motyogtam de pedig nem akartam ezt mondani. Remélem nem hallotta meg.

-Hozzád mindig.-még a telóba is olyan jól kihalottam azt a mély hangját ami arrol árulkodik ,hogy mennyire is kanos. Most volt egy fársztó fellépése de ő még kanos is. Hát nem Luke lenne ha nem lenne folyton kanos állat.

Letette a telót és gondolom ez azt jelenti ,hogy nemsokára jön. Amugy ezt a logicot annyira nem vágom. A város egyik feléből a másikba 2 óra hossza busszal de egy három negyed óra az út Sydneybe kocsival. Mi ez már emberek!?

Nos tényleg hamar meg is érkezett és mikor bejött akkor Cal, Mikey meg Lau jól megrohamozta őt. Össze vissza ölelgették és csomót kérdezgettek. Én meg csak ott ültem és mosolyogva bámultam ,ahogy gy hatalmas vigyorral meszél a haverjainknak és a hugomnak. De aztán rámnéz és mintha el is bambult volna bámulásomba. Cal ezt észre vette és rámkacsintva el is hívta Mikeyt meg Laurent a nappaliból. Ellöktem magam az ajtófélfától és Luke mellé sétáltam. Egyből ajakimra vetett magát. Heves volt, kiéhezett és szenvedélytől túlfűtött. Viszonoztam ezt a vadságot miközben eldönt a kanapén. Gyorsan kapkodja le magáról a pólóját és csak addig szakítja meg a csókot.
Nem kellet ide szavak. Feleslegesnek találtuk. A mozdulatokból, érintésekből tudtuk az érzéseinket egymás iránt. A szenvedély ami körül vett azt is csak ő tudja kihozni belőlem. Tudtam ,hogy abba a pillanatba nem csak a testünk de a szìvünk is végleg egybefort.

...

Életem szerelme ez a srác.

...

Jajhat a vege ilyen kis erzelgos lett :3 ;)
Még egy rész :(