Méghogy változott?!?!? Nem hiszem. Csak be akarja nekem adni, hogy kivigyem innen mert tudja ,hogy csak én vagyok képes kihozni erről a "mocsadék" helyről.

...

Tegnap este Luke-nál maradtam éjszakára. De sajnos reggel mennem kellet el mert anya orvosa hívott ,hogy be kéne mennem. Ebből semmi jó nem sülhet ki. Lukenak hagytam egy üzenetet ,hogy ne aggodjon.

"Pingvinem ❤

Nagyon szerettem volna mai napot is veled tölteni de haza kell mennem mert kettőre be kell mennem anyámhoz. A tegnapi nap csodás volt, na meg az este is. Nagyon szeretlek és még egyszer bocsánat, hogy nem kelhettem veled.

Ezer puszi: Ash xx ❤"

Az íróasztalán hagytam. Nos majd elaludtam még hazaértem de addigra már 10 óra lett. Malum is fent volt és Lauren is. Michael és Lauren amugy mostanság nagyon jól kijönnek egymással. Mikey egyszer le is fajzolta Laut ahogy az ablakban ülve zenét hallgat. Punk haveromat azota nem láttam rajzolni mióta letettük a vizsgáinkat. Pedig csodásan rajzol. Néha még féltékeny is vagyok rá. Garfikusi szakmaija van. Nekem is de én festészetre jártam. Nem tudom ,hogy ,hogy hoztam ezt össze igazából. Na mindegy. Festő restaurátori diplomá meg majd az egyetemen teszem le. Na de beköszöntem a kis társaságnak. Michael szokás szerint Cal ölébe ült még Lau az csinált magának kaját. Látszik ,hogy mindanjian most kelltek nem rég. Ha nem kellene bemenni anyához ,akkor én is most kelnék ilyen tájt Luke-kal.

-Lau. Ma be kell mennem anyához.-közöltem hugommal.

-Miért?

-A dilidokija hívótt félny nyolckor. Nem tudott várni később?-nyújtózkodtam.

-Rendben. Kérsz?-kérdezte felém fordulva.

-Most nem. Megyek átöltözni. Szex szagom van.-motyogtam. Nem hittem ,hogy egyszer ilyen nyíltan ki merem majd mondani.

-Érzem bro.-nyugtázta Mikey.

-Te csak meg se szokaljál Ecsém! Tiszta kík'-ződ' a nyakad. -Mondtam egy diadal ittas mosolyal.

Kiléptem a konyhából majd bementem a szobába ahol neki álltam kutakodni ,hogy mit vegyek fel. Nos most csak egy piros pólót vettem fel. Igen egy undi pirosat. Hozzá a míly' meglepő módon a skinny jeansem. Hajam most csak egy túrással raktam rendbe mert most nem tudom már felkötni. Muszáj voltam vágatni ,mert túl ,hosszú volt már. Előkotortam fekete concverse csukám és a szemüvegem. Ritkán hordom de most kivettem a kontakom és felvettem szemüvegem. Furcsa volt mert már rég hordtam. Na de fogtam a bérletem, telót és már indultam is.

...

A nagy robosztus épület elé érve elkap a börtön FÍLÍNG. Na de csengettem mire a portás kinyitotta nekem az ajtót. Bementem és egyből ez a korházos szag lepte el szaglójárataim. Utáltam ide jönni de ha ez az ára annak ,hogy anyám talán megjavul akkot muszáj elviselem. Elém lépett egy nálam alacsonyabb férfi, fehér orvosi köpeny vagy mi a szöszbe. Haja kissé már őszült. Szemén egy szemüveg.

-Erre jöjjön Mr.Irwin.-mondta ...Dr.Hoodmann...ha jól olvastam le az aprócsak névtábláról ami rá volt csiptetve. -Először magával kell beszélnem és utánna mondom ,hogy mit kell csinálnia.

-Rendben.

Csak követtem a fickót egy kis iroda szerűségbe ahol beült az asztal mögé és én meg elé az egyik kis székbe. Jó kemény volt mit, ne mondjak. És a tegnapi nap miatt is fáj a fenekem.

-Nos Mr. Irwin. Mióta van együtt a párjával? -ezt minek?

-Minek kérdezi?-néztem gyanakodva.

-Tudnunk kell ilyeneket mert lehet szükség lehet az anyja kezelésében.

-Ahoz tudni kell ,hogy miota vagyok együtt a párommal?

-Igen. Nos?

-Hát a suliban még olyan három hétig. Utánna elég csúnyán összevesztünk és azóta olyan 5 hónapja. -Hát bele mentem. De azért próbálok úgy válaszolni, hogy ne menjünk bele a személyesebb dolgokba. Láttam ,hogy nagyon jegyzetel.

-Értem. A barátjának van valami hobbija?

-Gitározik és nagyon jól énekel.

-Magának?

-Hát én nekem hobbim a dobolás. Meg imádok rajzolni meg festeni de hát azzal is szeretnék egy nap fogalalkozni.

-Esteleg szoktak egymásnál tölteni éjszakákat?

-Persze.

-Meddig titkolták az annyja előle?

-Négy hónap.

-Miért?

-Féltem. És nem alaptalanúl.

-Hogy hívják a párját?

-Luke.

-Milyen Luke?-látszik rajta ,hogy frusztrálja ,hogy harapó fogóval kell kiszednies belőlem a dolgokat.

-Muszáj megmondanom?

-Igen.

-Minek?

-Lehet hogy a további kezelésekbe rá is szükségünk lehet.

-Hjóvan. Hemmings. Luke Hemmings. -És le is firkattonta a nevet.

-Belsőséges kapcsolatuk volt már?

-He?-igen ez úgy hangott mint valami tanyasi paraszt de nekem rendesen beszéljen már.

-Úgy értem volt szex?-na jó. Ez kezd felhúzni. Mi az ,hogy ezt is mondjam el?!?!

-Már elnézést! Ez nem tartozik senkire!-emeltem fel kicsit a hangom. És mintha csak isten akarta volna Luke most hívott. Onnan tudom mert a Green Day szólalt fel szóval ő hív. Nem kértem engedély, egyből felvettem. -Szia Pingvinem.

-Szia. Na? Mizu anyuddal?-hangjától egyből lenyugodtam.

-Még engem kérdezget a doktor úr szóval nem tudom.

-Téged?

-Aha.

-Akkor le is teszem. Nem zavarlak. Szija ,Baby. Majd találkozunk ha szeretnél. Szeretlek.

-Én is téged. Szia.-tettem le a telót. -Hol tartottunk? Ja igen. Ezt nem mondom meg. -makacsoltam meg magam mire a fickó neheztelve sóhajtott.

-Akkor az első csókuk mikor volt?

-A suliba egy oszlopnak dőlve. Erre mind szükség van?

-Igen. Na de ennyi elég is. Kérem jöjjön.

Kimentünk a kis irodából ,fel a lépcsőn. Az egész hely hófehér volt. Szinte virítottam a ruhámmal. Zavart ,hogy minden fehér. Szó szerint minden. Iritáló. Az egész folyosó két oldalán ajtók. Az utolsó előtti bal oldalsó ajtónál meg is álltunk.

-Most beengedem az anyjához. Ha bármi baj van csak szóljon Trevornak. Mindjárt jön ő is. Itt fog állni az ajtóba.

-Rendben.

Lassan nyitotta ki az ajtót. Beléptem és egyből megakadta a szemem anyámon aki a hófehér ágyon feküdt és bámulta a plafont. Mintha valami halott lenne.
Ott álltam egy helybe és vártam mikor vesz észre mert ,hogy ennél közelebb nem megyek az is biztos.

-Szia Ashton!-mondta eléggé halkan. Lassan kelt fel az ágyáról majd megindult felém.-Édes kicsi fiam.-állt meg előttem. Emelte a kezét de nem hagytam ,hogy hozzám érjen.

-Nem.-ennyit mondtam.

-Lauren ,hogy van?

-Tökéletesen jól megvagyunk nélküled.-mondtam szemrehányóan.

-Ash. Miért vagy ilyen velem?-néz rám megtörten.

-Csodálkozól? -köptem oda neki-Kitagadtál, eltaszítottál és Laurennel is csúnyán bántál. Ezek után csodálkozól. Csoda ,hogy meg tudtam győzni azokat a fickókat ,hogy ne vigyék árvaházba Laurent. Arra nem gondoltál ,hogy én boldog vagyok. Boldog vagyok miután kétszer is elveszettem az apámat és Luke jelenti nekem a mindent! Luke melletem volt mikor kitaszítottál, vígasztalt és reménykedett helyettem is ,hogy jól leszel egy idő után de nem! Ugyan olyan homofób boszi vagy!-zúdítottam mindent az anyámnak nevezett nőre. Elkezdett zokogni de kurvára nem tudott meghatni.

-Ashton. Változtam. Tudom mennyit jelent neked az a fiú de egyszerűen csak azt akartam ,hogy lásd be ,neked egy lány mellett a helyed.-arcát áztatták a könnyek és szipogott.

-Kurvára nem változtál semmit!-emeltem fel a hangom.-Akkor mond ezt mikor Luke-kal beszélgetsz NORMÁLISAN ,pofozkodás nélkül!

-Ashton...-mondta elhaló hangon.

-He?

-Kérlek. Azért vagyok itt ,hogy megváltozzak. Csak...adj időt!

-Már másfél hónapja adom neked az időt!

-Kérlek...

-Haggy! Mennem kell! Lukehoz!-mondtam dühösen majd az ajtót feltépve kirohantam még az épületből is.

Nekem ez sok. Anyám sose fog megváltozni. Utálom ezért. Utálom ,hogy nem képes elfogadni a tényeket, miszerint szeretem Lukeot. Muszáj felhívnom. Nekem ez így nem megy. Három kicsengés után fel is vettem. Idegesen trappoltam a buszmegálló felé.

-Szija. Na?

-Egy homfób boszi!-mondtam idegesen a telóba.

-Istenem. -sóhajtott-Sietek. Mire hazaérsz én is ott leszek.-mondta. Elmosolyodtam mert tudja ,hogy ilyenkor szükségem van a közelségére.

-Szeretlek.

-Én is téged.

...

Imádom ,hogy mindig tudja mire van szükségem.