Ez a rész a Queer Love című sorozatom kiegészítése, amelyben leírom a véleményemet az LMBTQ-közösséggel foglalkozó internetes kérdésekről és válaszokról. Ha ez eleve nem tetszik valakinek, arra kérem, hogy ne olvassa tovább a könyvet. Sértő, bántó, nem helyénvaló, rosszindulatú, provokáló megjegyzéseket itt nem szeretnék látni. Ne törjön ki veszekedés bizonyos látásmódok miatt! Vitázni lehet, de csak normális keretek között, illetve ha valaki állít valamit, azt legalább egy cikkel (vagy valamilyen hihető írásos bizonyítékkal) támassza alá. Kérdéseket is lehet feltenni bátran. Azokra a következő részben válaszolok. Ötleteket is szívesen várok a sorozat bővítésére. Nem utolsó sorban mindenki próbálja kerülni a személyeskedést! Love is Love! ♥

A Kuruc.info és a 888.hu az asztalon

Két oldal, amik eléggé sajátos módon közlik az "aberrált" világgal kapcsolatos problémájukat. Lássuk csak, hogy mik ezek! A sértő kifejezésekért előre is bocsánatot kérek!

Ezek a Kurucék...

1. Undorító: már a Mikulást is bemocskolják a norvég posta aberráltjai.

Mielőtt még bármibe is belevágnánk, hadd mondjam el a véleményemet magáról a mikulásról, akit a gyerekek közé engedünk. Nekem az égvilágon semmi bajom nincs vele amúgy, csak szerintem a mikulás horrorisztikus képe sokkal jobban fog hasonlítani egy pedofil állatéhoz, mint egy egyszerű homoszexuálisé. Miért? A jóságos, nem mellesleg nagy pocakú, szakállas, pirosba öltözött mikulás, aki nyájasan az ölébe ülteti a megszeppent kisgyerekeket, akinek egy évben csak egyszer kell jól viselkedni, de ha rossz voltál az ünnep alatt, akkor virgáccsal fenyegetőzik, aki tökéletesen elmagyarázza neked, hogy a karácsony lényege az ajándék, és máris a kezedbe nyom egy csomag édességet. Ha meg még jobban bele akarunk mélyülni a dolgokba, akkor ne felejtsük el azt sem, hogy ez a kedves öregúr az, aki a mese szerint önként dönti el, hogy ki a jó vagy ki a rossz gyerek, hidegben kis manókat dolgoztat éjjel-nappal, rénszarvasokkal húzatja a szánját az égen, és ugye házal (konkrétan betör a házakba), közben tejet iszik, sütit zabál. Neked meg kötelességed megtanulni egy verset, és felmondani neki, mert ettől leszel "jógyerek". Persze, gyerekként én is elhittem a mesét, és én is izgatottan vártam a mikulást, mint a kicsik többsége. Valószínűleg majd az én gyerekemtől sem fogom megvonni ezt a csodát, de azért furcsa belegondolni ebbe az egészbe. Na de...

A norvég Posten minden évben ünnepi hirdetést készít karácsony alkalmából, és az idei új reklám hatalmas visszhangot váltott ki, mivel a szervezet úgy döntött, megemlékezik arról, hogy az ország 50 éve dekriminalizálta a homoszexualitást. A filmben egy férfi felfedezi, hogy a Mikulás minden évben meglátogatja a házát, és a tekintetük találkozik. A következő években a ~meleg~ továbbra is szemmel tartja a Mikulást, de annak látogatásai túlságosan rövidek. A szerelmi "dráma" azzal tetőzik, hogy a Mikulás egyik este kicsit tovább marad, így több időt tölthetnek együtt. A folytatást nem nehéz kitalálni.

Magyarul a norvég reklámban egy 50 éves körüli férfi szerelmes lesz a mikulásba, és Mariah Carey szavait idézve annyit üzen neki, hogy "All I want for Christmas is you!", azaz "Csak téged akarlak karácsonyra!", a mikulás már repül is hozzá, majd ízlésesen megcsókolják egymást és vége. Mindenki döntse el magában, hogy akar-e ilyet látni a tévében, vagy sem, de szerintem nincs ebben semmi szégyellni való. A "felnőttek" sokkal nagyobb problémát csinálnak ebből, mint amit a gyerekek egyáltalán észrevennének belőle. Miért is ne lehetne a mikulás homoszexuális? Mert ő a szent és sérthetetlen gyerekeket ajándékozó jelkép? Azoknak a gyerekeknek, akiknek aztán Mikulás napján a szülők odab*sszák a csomagot a kis csizmákba, és tessék, "Megjött a télapó!", ha jó voltál, ha nem, következetesség pedig nincsen. Az persze soha senkit nem zavart, hogy a télapó lehet télanyó is, tehát a nagy pocakos férfijelkép egy nőnemű személy, és ami ennél is jobb, hogy egyes karácsonyi számokban csajok riszálják magukat egy falatnyi mikulás ruhában. Az biztos jobban tetszene egyeseknek, ha az öreg Miki nem férfiakkal csókolózna, hanem a szexi télanyót fenekelné el egy virgáccsal, csakhogy akkor a gyerekeknek ezt sem szabadna látniuk.

2. Vannak még tökös rendőrök: "Megkérem az RTL-t, hogy indítson egy külön b*zi csatornát, ezt a sok retket ott mutogassa annak, aki kíváncsi rá!"

Szóval már annyiért "tökösnek" nevezünk egy olyan személyt, aki a hivatásán kívül ott hagyja az olyan rosszindulatú kommentjét az interneten, amit az emberek jórésze szintén megtesz, csak ők éppen nem rendőrök, hanem fotelharcosok. Én többre becsülném azért, ha mondjuk megvédene két srácot, akiket a szexualitásuk miatt ér bántalmazás az utcán. A másik dolog meg az, hogy milyen sok "retekről" van szó? Az RTL logója valóban egy ideig a meleg zászló színeiben pompázott, de nem volt kifejezetten csak LMBTQ témájú műsoruk. Ugyan lehettek olyan jelenetek egyes műsorokban, amikben feltűnt például egy-egy homoszexuális személy, de azok olyan napi sorozatok voltak, amik már jórégóta mentek, és aki eddig nézte őket, az azután is szerette (például a Barátok közt).

A "zsidó" hálózat törölte a rendőr véleményét, mire ő újra megszólalt: "A fészbúkon nem szabad kiírni azt, hogy b*zi, mert törlik a bejegyzésed. Mekkora sz*r már." Ezt is törölték.

Nem tudom, hogy az illető mennyire örülne annak, ha őt valaki az interneten azzal a jelzővel illetné, hogy egy retkes f*sz. Valószínűleg ő is azon lenne, hogy a moderátorok minél előbb eltüntessék azt a kommentet. Szabad a véleménynyilvánítás, de azért vannak határok. Köztudott, hogy a b*zi sértő szó egy bizonyos közösségre, a közösségi oldalak biztonságos használatához pedig be kell tartani a felhasználási feltételekben szereplő közösségi alapelveket. Ha valaki rendőr létére olyan nagy szájhősnek érzi magát, akkor akár személyesen is fordulhat a problémájával az adott csatorna felé.

3. Egy pedofil állatot, Remenár Ferencet, a 35 éves gyanúsítottat 12. életévét be nem töltött gyerekkel szembeni szexuális erőszak miatt keresi a rendőrség. Egyes, meg nem erősített, közösségi médiában terjedő információk szerint nagyon fiatal (állítólag 3 éves) nevelt gyerekét erőszakolta hónapokon át.

Azzal nincs is semmi baj, hogy keresi a rendőrség, ugyanis a pedofília bűncselekmény, viszont... A nyílt gyűlölködés sem egy normális dolog szerintem. Ugyanis az emberek ezekkel a szavakkal fejezték ki indulataikat az ügy kapcsán (ezeket például "nők" írták):

"Te pedofil g*ci, dögöljél meg, a saját gyerekeddel (~megjegyzem, nem saját gyerek, nevelt, bár ez nem enyhítő körülmény~) hogy tehetted ezt? Te nyomorék g*ci, remélem, a börtönben téged fognak nap, mint nap s*ggbe b*szni!"

"Te pusztulat, hogy halnál meg, a beledet kirángatnám."

"Te köcsög, bent agyon vernek, rohadnál meg, te pedofil g*ci! Pusztulj el!"

Gondolom, ez az ügy mindenkiben felháborodást keltene, de mi kell ahhoz, hogy valaki ekkora szintű gyűlöletet érezzen egy vadidegen ember iránt? Ezt sosem értettem. Osztogatjuk itt a halálbüntetéseket ANNAK TUDATÁBAN, hogy kimondjuk, a másik beteg. Kiakadunk azon, hogy az illető csak ennyi meg annyi évet kap a börtönben (ahol, lehet, hogy még bottal sem fognak hozzányúlni), és közben elfelejtük azt, hogy annak a szegény lelki sérült gyereknek ez k*rvára nem segítség. Az emberek a bántalmazót gyűlölik, elhordják mindennek, és éppen csak az anyjába nem küldik vissza AHELYETT, hogy a bántalmazottat vigasztalnák, és támaszt nyújtanának neki. Fog változtatni bármit a gyerek átélt traumáján az, ha azt a pedofilt 5 vagy 10 év börtönre ítélik? Mert én nem hiszem. Az emberek szeretnek önként bíráskodni, de ha azt a megerőszakolt gyereket kérdeznék meg, hogy ő mit szeretne, valószínűleg eltérő lenne a válasza a többiekétől. Mert mi lesz vele 10-20 év múlva? Gátlásai a szexben? Azt senki élete nem fogja már visszafordítani, csak kőkemény önismereti munka, lelki támogatás a barátaitól. Én nem azt mondom, hogy ne járjon a pedofíliáért büntetés, dehogynem, a betegek mentális egészségétől függően, viszont nem tudom, hogy mitől különb az az ember, aki ítéletből g*cinek nevez egy ilyen személyt, és a halálát kívánja, főleg úgy, hogy közben a gyerek lelkiállapotát lesz*rja. Szerintem nem sok különbség lehet köztük értelmiségi szinten.

4. Dr. Ian Jenkins, Jeremy Hodges és Dr. Alan Mayfield még 2017-ben írtak történelmet, amikor Kalifornia állam első olyan családjává váltak, ahol egy Piper nevű kislány anyakönyvi kivonatára mind a hárman rákerültek, mint apák. A családdá válás harcait Jenkins egy könyvben is megörökítette, amely a Három apa és egy baba címet kapta.

Innen lesz érdekes.

A doktor úr leírja a könyvben, hogy a tény, hogy Pipernek három szülője van, nem nagy szám, amelyet arra alapoz, hogy neki is ennyi van, történetesen az apja, az anyja és a mostohaanyja. Gondolom, felesleges magyarázni, hogy a két eset miért nem hasonlítható össze.

Miért is nem hasonlítható össze? Utóvégül mind a két gyereket három felnőtt nevelte. Nem egy sorozatot láttunk már úgy, hogy több felnőtt élt egy lakásban együtt (akár testvérek, szülők a nagyszülőkkel, csak lakótársak, stb.), és azok közül csak az egyiknek volt gyereke, ez nem okozott gondot, boldogan megvoltak mindannyian. Talán egyiknek vagy másiknak több-kevesebb joga van beleszólni a gyereknevelésbe, de mégis csak együtt élnek, egy asztalán étkeznek, egymással beszélgetnek, és remélhetőleg szeretik is egymást. Ha valaki csak az anyjával neveli a lányát, az mitől különb, mintha két leszbikus nevelné? Vagy mitől jobb a biológiai anya mellé egy mostohaanya, mint két meleg férfi? Másabb, persze. De ez még nem zárja ki azt, hogy jobb vagy rosszabb lenne.

A most 3 éves Pipert a férfiak barátai közül egy nő hordta ki. Jenkins könyve részletesen ír arról, hogy a kislány születéséig milyen viszontagságokon kellett átmenniük. Az idézett mondatok láttán az embernek az az érzése támad, hogy még ők vannak felháborodva, miért nem folyik gördülékenyebben egy ilyen eljárás. Elmondásuk szerint gyakran érezték magukat kívülállónak. A születési anyakönyvi kivonatot végül közvetlenül Piper születése előtt nyerték el, így most már "legálisan tehetik tönkre egy ember életét".

Szerintem már önmagában aranyos és tanulságos lehet egy ilyen történet, de az, aki a sorokat olvasva még mindig képes ellenszenvet érezni minden együttérzés nélkül, nem tudja, milyen az igazi család, a vele járó boldogság, és az érte vállalt felelősség. Attól, mert ők melegek, nem érdemlik meg azt, hogy gyerekük legyen, ha szeretnék? Nem az árvaházból vették el az esélyt egy "normális" heteró pártól (nem hiszen el, hogy ezt le kell írnom), hanem megoldották magunknak, és még így is probléma. Ne adj' isten, történik közben valami komplikáció, valaki életébe kerül, azt fogod mondani, hogy "Hála az égnek!"? Volt neked egyáltalán valaha gyereked, és belegondoltál abba, hogy mi lenne, ha helyetted valaki másnak kéne felnevelnie, mert te nem vagy képes rá? Inkább ezen gondolkodj el!

Nem szeretnék túlságosan belemenni a részletekbe, hogy miként telhet egy ilyen család egy napja, főleg, ami a három férfi intim kapcsolatát illeti.

Miként telhet... Mint más normális családoknál. Gondolom ugyanúgy felkelnek, reggeliznek, a gyerek megy oviba, a pasik dolgozni, hazajönnek, ebéd, pihennek, egy kis séta, tévézés, játék, majd vacsora, fürdés és alvás. Gondolom, erre három férfi is képes egy gyerek mellett. Az intim kapcsolatot meg hagyjuk már! Egy gyereknek sem kell soha, semmilyen körülmények között végignézniük, hogy a szüleik miképpen élik meg a szexuális életüket. 

Annyit mindenesetre megjegyeznék, hogy a gyerek szinte biztosan mentális rendellenességekkel fog küzdeni a későbbiekben, erre számos kutatás áll már most rendelkezésünkre.

Ezek az emberek nekem is elárulhatnák a titkot, hogy hogyan képesek a jövőbe látni. Konkrétan bármilyen változás bekövetkezhet, még az sem biztos, hogy a következő pillanatban mi lesz, nem hogy valaki mentális egészségéről beszéljünk, úgy, hogy nem is vagyunk orvosok. A mai világban már inkább az a furcsa, hogyha valaki nem szenved valamilyen depressziós betegségben, viszont akit szeretetben nevelnek fel, az sokkal könnyebben is fogja átvészelni az akadályokat. A kutatásokról meg csak annyit, hogy vannak megtörtént esetek, de ezek tényként senkire nem igazak. Ha például nekem van valami mentális betegségem, de kezelhető, soha ne vállaljak gyereket azért, mert mi van, ha genetikai úton ő is mentális beteg lesz, mint én, és ezért csúfolni fogják, meg nehéz lesz az élete? Hát könyörgöm, aki ettől fél, az csak gubbasszon otthon egyedül a sötét szobájában 5 macska társaságában, és ne is merjen kilépni a napfényre, mert azonnal porrá válik.

5. Nem vagy egyedül, mert itt van veled (sajnos) egy "b*zi" Ikea is! "A világunk sokszínű. Mi, az IKEA-nál, mindenki egyediségét nagyra értékeljük!" – írják bejegyzésükben. A hozzászólók elsöprő többsége valamiért nem örül ennek, és hangot is adott felháborodásának:

"Egy lakberendezési áruház miért gondolja, hogy nevelnie kell a vevőt? Mindenki hadd gondolkodjon úgy, ahogy akar. A mássághoz mindenféle világnézet hozzá tartozik, nem csak az lmbtq!"

Egy lakberendezési áruház miért gondolja, hogy engem érdekel a ronda, zöld színű lámpájuk, hogy folyamatosan az arcomba nyomják, mert szerintük illeni fog a nappalimba? Mindenki hadd döntse már el, milyen lámpát akar venni! – a fenti kommentnek kb. ennyi értelme van. Azt hiszem, az illető ebbe egy kicsit többet látott bele, mint kellett volna. Milyen felháborító is egy szivárványos szatyor, ráadásul még nincs is vászonból, hogy védjük vele a környezetet.

"Már marha unalmas, folyamatosan nyomjátok ezt az elfogadást. Minek kell ezt erőltetni? Maradjatok már bútoráruház, ami eddig is voltatok!"

Csak nem lett az ikea ruhás üzlet, vagy lemaradtam valamiről? Attól mert van még egy témájuk, amivel foglalkoznak... Miért baj?

"Mi köze ennek az egészhez egy bútorboltnak?"

Hát mondjuk az, hogy bútorbolt mivoltától függetlenül támogatja "ezt az egészet"? Joguk van hozzá, ahogy neked is kisétálni az ajtajukon.

"Volt egy vásárlójuk!"

Jött helyette kettő. Nem vesztettek sokat.

"Tegyétek zsebre a szivárványotokat, meg az ideológiátokat! Foglalkozzatok azzal, amiért létrejött a cég, bútorok értékesítésével. A t*köm ki van, hogy a fiamnak nem tudok megvenni egy fiús gyerekcuccot anélkül, hogy ne lenne benne valami rózsaszín."

Na ez a kedvencem. Szerintem az illető nagyon rossz helyen keresgél, mert olyan egyszerűen nincs, hogy egy nagy bútorboltban nem kap semmit, ami a fiának való lenne, és nem rózsaszín.

"Ha politizálni szeretnétek, akkor kérlek, induljatok el a választáson és szerezzetek szavazatokat."

Itt csak te vagy az, aki politizál. Ez még mindig a szexualitás kategória, és ne... Ne kérdezze senki, hogy mi köze a szexualitásnak a bútorokhoz! Érdekes, az óvszert is kevesebben használják, mint ahogy ajánlott lenne, mégsem érdekel senkit annyira egy durex reklám, hogy felháborodjon miatta.

A következő Queer Love + részben a 888.hu kerül terítékre.

#LemegyMárBorTeQuilával