Ebben a könyvben elindítom a Queer Love című sorozatomat, amely az LMBTQ-közösség általános problémáival foglalkozik. Először csak az ezzel kapcsolatos mostani híreket szeretném bemutatni nektek, viszont a Queer Love + című részekben majd a véleményemet is kifejtem egyes dolgokról. Ha ez eleve nem tetszik valakinek, arra kérem, hogy ne olvassa tovább a könyvet. Sértő, bántó, nem helyénvaló, rosszindulatú, provokáló megjegyzéseket itt nem szeretnék látni. Ne törjön ki veszekedés bizonyos látásmódok miatt! Vitázni lehet, de csak normális keretek között, illetve ha valaki állít valamit, azt legalább egy cikkel (vagy valamilyen hihető írásos bizonyítékkal) támassza alá. Kérdéseket is lehet feltenni bátran. Azokra a következő részben válaszolok. Ötleteket is szívesen várok a sorozat bővítésére. Nem utolsó sorban mindenki próbálja kerülni a személyeskedést! Love is Love! ♥

Mi folyik a nagyvilágban? (cikkek, hírek, akár ajánlásra is tőletek)

Megjegyzés: ez a rész a személyes véleményemet nem tartalmazza.

A melegek és az egyház

Örök vita tárgya, hogy a biblia szerint éljük szexuális életünket, vagy sem. Na de hogyan áll a helyzet a Vatikánban? Mit is gondol Ferenc pápa a melegekről? Minden látszat ellenére a pápa nem írja át a katolikus tanítást a homoszexualitásról, de továbbra is szeretettel fordul a meleg emberekhez.

"Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?"

Az egyik nyilatkozata óta ezt a mondatot idézi a fél világ annak alátámasztására, hogy Ferenc, az egyháznak tulajdonított tanítás ellenére, nem hajlandó elítélni saját nemükhöz vonzódó embertársait. Azonban e szavak nem abban az összefüggésben hangzottak el, ahogy idézik őket. Nézzük csak meg a válasz egészét:

„Állítólag van pár meleg ember itt. Szerintem amikor találkozunk egy meleg emberrel, különbséget kell tennünk aközött, hogy egy személy meleg, illetve hogy tagja egy lobbinak, mert a lobbik nem jók, hanem rosszak. Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt? A Katolikus Egyház Katekizmusa gyönyörűen magyarázza ezt el, de azt mondja, hogy a meleg személyeket sosem szabad marginalizálni, és integrálni kell őket a társadalomba. A probléma nem az, ha valakinek ilyen beállítódása van; nem, testvéreknek kell lennünk, ez az elsődleges. De van egy másik probléma: ha az ilyen beállítódásúak lobbit szerveznek. Kapzsi emberek lobbija, a politikusok lobbija, a szabadkőművesek lobbija, sok lobbi van. Ez a legsúlyosabb probléma számomra."

Ez a válasz a Vatikánban működő állítólagos meleglobbira utaló kérdésre született.

A világsajtó első oldalaira került a Francesco című új dokumentumfilm, amely Ferenc pápa életével és szolgálatával foglalkozik, és amelynek egyik jelenetében Ferenc pápa arra szólít fel, hogy szülessenek törvények, amelyek lehetővé teszik az azonos nemű párok polgári együttélését:

"A homoszexuálisoknak joguk van arra, hogy egy családhoz tartozzanak, annak részei legyenek. Isten gyermekei, és joguk van egy családhoz. Senkit nem szabad kivetni vagy nyomorulttá tenni emiatt."

A felvételen a pápa nem tér ki bővebben ezeknek a szavaknak az értelmére, korábban viszont arról beszélt, hogy a szülők és a rokonok ne közösítsék ki, és ne tagadják ki azokat a gyermekeket, akik LMBT+-ként azonosítják magukat.

A világegyház erősen megosztott a homoszexualitás kérdésében. Miközben az Egyesült Államokban United Ways Ministry néven katolikus hívők, sőt papok szerveződnek mozgalomba a melegek házasodásának támogatására, a mostani családszinódus előtt felerősödött különösen az afrikai püspökök hangja, akik hallani sem akarnak a homoszexualitásnak tett bármiféle engedményről.

Tényleg a gyerekek érdeke a fontos?

Hétfőn sok ezren tiltakoztak a kormány friss pedofil-törvénye ellen, ami eredetileg a gyerekek védelméről szólt volna, de aztán addig tekerték, amíg egy zavaros turmix lett belőle, ami összemossa a pedofíliát, a homoszexualitást és a transzneműséget.

A törvény tiltani fogja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítését és megjelenítését, a jövőben nem lehet iskolai előadást tartani ezekben a témakörökben, korlátoznák vagy kitiltanák azokat a civil szervezeteket, amelyek nincsenek államilag támogatva, és tilos lenne olyan tartalmakat elérhetővé tenni 18 éven aluliaknak, amely a homoszexualitást és a nemváltást "népszerűsítik".

A tüntetés minden felszólalója azt igyekezett elmagyarázni, hogy a törvény, amit elvileg a gyerekek védelmére hoznak, az valójában súlyosan és értelmetlenül veszélybe sodor több ezer gyereket. Például egy sérülékeny tinédzser, aki nem érti, hogy mi zajlik benne, és ha nem kap segítséget, információt sem az iskolában, sem az államtól, sem a médiától, akkor kétségbe esik. Márpedig ez a javaslat pont arról szól, hogy mostantól a tinédzserek ezektől a témáktól el legyenek zárva.

A fiataloktól megvonni azt a lehetőséget, hogy tanuljanak a világról és ezen keresztül elfogadják magukat és társaikat, önkényes és alpári kezdeményezés. A demokratikus állam azért van, hogy megkönnyítse az utunkat, és nem azért, hogy elfedje a valóságot, félrevezessen.

16 és 25 év között a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. Az LMBT+ fiatalok pedig különösen sérülékenyek, és nem azért mert mások, hanem amiatt, amit a kirekesztő társadalom tesz velük. Nem kevés emberről van szó. Májusban például egy 13 éves meleg fiú lett öngyilkos. Ez a törvényjavaslat veszélybe sodorja a gyerekek életét. Politikai nyereségvágyból kockára tenni gyerekek és családjaik életét, erre nincsenek szavak.

A kormány újabb homofób törvénye konkrét veszélyt jelent például a szivárvány családokban élő gyerekekre is. A törvényjavaslat veszélyes, mert ha nem lehet olyan felvilágosító órákat tartani, ahol a gyerekek beszélgethetnek a családok sokféleségéről, akkor többet fogják bántani, zaklatni vagy kiközösíteni azokat a gyerekeket, amik ilyen családokban élnek.

Alföldi Róbert véleménye a mostani törvényjavaslatról

A pedofil-ellenes törvénycsomag kiegészítéséhez hozzászólt Alföldi Róbert színházi rendező is, akiről köztudott, hogy homoszexuálisként érintett az ügyben. Ő Facebook posztjában arról írt, hogy szerinte a kormány a közelgő választások miatt pécézte ki az LMBTQ+ közösséget. Alföldi szerint a törvényjavaslat büntethetné például azt a tanárt, aki olyan színházi előadásra viszi a gyerekeket, amiben szó esik homoszexualitásról.

"Közelednek a választások, muszáj találni újabb csoportokat, hogy legyen kit kipécézni, lehessen kiket utálni, és ez lehetőség szerint elvonja a figyelmünket minden másról. Igazán társadalomépítő törvényjavaslat, ami elősegíti a következő generációk egészségét, személyiségfejlődését, hogy erős, önazonos, boldog emberek építhessék a jövő évtizedekben magyar hazánkat. (Ha nem lenne világos, ez a törvény pont azt fogja elérni, hogy még több felnőtt, 60 éves honfitársunk kényszerüljön hazugságban leélni az egész életét, és menekülni önmaga elöl egy csatornán lecsúszva. )

A szexuális irányultság és a nemi identitás összemosása a pedofíliával pedig a legaljasabb módszer, amit egy hatalom használhat.

Éppen egy olyan darabot próbálok a Budaörsi Latinovits Színházban Budaörsön, aminél nagyon sokat beszélgettünk arról, hogy milyen fontos lenne, hogy minél több középiskolás lássa, hogy lehessen beszélgetni, feltehessék kérdéseiket, merjenek kérdezni, hogy tájékozottak legyenek, hogy boldogok legyenek, és mondjuk ne legyenek öngyilkosok, ha rájönnek, hogy pl. a saját nemükhöz vonzódnak.

Ez a törvény büntetné, büntetni fogja, ha egy osztályfőnök elhozza erre az előadásra a diákjait. Mint ahogy azt is, ha egy 18 éven alatti fiatal megnézi Az Őrült Nők Ketrecet. Mert nehogy együttérzéssel, megértéssel, szolidaritással, szeretettel találkozzon a színházban. Mert eszerint a törvény szerint, ha megnézi az előadást, akkor attól és ATTÓL meleg lesz. Ezt gondolják a hatalmon lévők. És komolyan ezt gondolják.

Kedves Selmeczi Gabriella, ön el tudja képzelni, hogy ha kamaszkorában megnézi Makk Károly Egymásra nézve című filmjét, akkor attól leszbikus lesz? (És félreértés ne essék, nem a leszbikusságon van a hangsúly.) Magyarország, 2021. És csodálkozunk, hogy a pápa vonakodik találkozni."

Felhasznált cikkek:

1. Válasz: Mit is gondol Ferenc pápa a melegekről?

2. Magyar kurír: Mit is mondott Ferenc pápa a polgári együttélésről?

3. 444: Politikai nyereségvágyból kockára tenni gyerekek életét, erre nincsenek szavak

4. Telex: Alföldi Róbert: A szexuális irányultság és a nemi identitás összemosása a pedofíliával pedig a legaljasabb módszer, amit egy hatalom használhat

A törvényjavaslat (2021.06.15.):

Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/16365. számú törvényjavaslathoz

1. §

(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény „A törvény célja és alapelvei" alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

3/A. §

A gyermekvédelmi rendszerben az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.

(2) A Gyvt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

6/A. §

E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.

3. §

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

(1a) Tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.

5. §

A Bnytv. V. Fejezete az „A hatósági erkölcsi bizonyítvány" alcímet követően a következő, az „A gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele" című alcímmel egészül ki:

„75/B. §

(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a gyermekek védelmének biztosítása, a gyermekek sérelmére vagy kihasználásával elkövetett nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények megelőzése céljából a gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyek ellenőrzése érdekében, a (2)-(3) bekezdésben és a 75/C. §-ban meghatározott feltételekkel, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítással igénybe vehető elektronikus felület útján megismerhetővé teszi az érintettre vonatkozó,

a) a 4. § (2) bekezdés

aa) a) pont aa) alpontja szerinti adatot,

ab) a) pont ad) alpontja szerinti születési idő adatból képzett, a születési évre vonatkozó adatot,

ac) a) pont ai) alpontja szerinti lakcím adatból a nyilvántartott település nevét, fővárosi lakcím esetén a kerület megnevezését is,

ad) b) pontja szerint a legutoljára készített azon arcképmást, amelyet az érintettről szemből készítettek,

b) a 11. § (1) bekezdés

ba) c) pont ca) és cb) alpontja szerinti adatot,

bb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,

bb) d) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,

bc) k) pont kc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját,

c) a 16. § (1) bekezdés

ca) c) pont ca) és cb) alpontja szerinti adatot,

cb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,

cb) e) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,

cc) j) pont jc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját.

5. §

A Bnytv. V. Fejezete az „A hatósági erkölcsi bizonyítvány" alcímet követően a következő, az „A gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele" című alcímmel egészül ki:

„75/C. §

(1) Több találat esetén valamennyi érintett 75/B. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontban meghatározott adatait kell megismerhetővé tenni. A 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott további adatok csak az érintett adatainak megismerésére jogosult személy által a gyermekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyként azonosított érintett vonatkozásában ismerhetők meg.

(2) A felületen keresztül megismert adatokat az érintett adatainak megismerésére jogosult személy köteles bizalmasan kezelni, azok kizárólag a 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból használhatóak fel, és tehetők harmadik személy számára megismerhetővé. A felületen keresztül megismert adatokról másolat (képernyőfotó, kivonat vagy más összefoglaló) nem készíthető, továbbá azokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja, hogy a felületen a 75/B. § (1) bekezdése szerint megismerhető adatokról szöveges másolat ne legyen készíthető, valamint a 75/B. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerint megismerhető adat, különösen vízjelezéssel vagy más hatékonynak tekinthető adatrejtési intézkedéssel, olyan módon jelenjen meg, hogy abból a (2) bekezdés szerint tilalmazott felhasználás esetén egyértelműen megállapítható legyen az a körülmény, hogy az adat a felületről származik.

9. §

(1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény  9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató (a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével) valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően a (2)-(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.

(2) Az Mttv. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

(3) Az Mttv. 32. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

(4a) Nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése.

(4) Az Mttv. 168/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A Médiatanács az előző év felügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves felügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-ig, és azt tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A Médiatanács az éves felügyeleti tervének elkészítésekor különös figyelmet fordít a gyermekek és a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások betartására. A Médiatanács biztosítja az általa készített felügyeleti tervek összhangját. A tervek az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyiben szükséges, a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított felügyeleti tervet a Médiatanács a módosítástól számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(5) Az Mttv. 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban azonosított problémák, valamint e törvény és az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértése esetén a Médiatanács köteles kérni azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdés szerinti médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kéri, hogy a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében.

(3) A Csvt. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

5/A. §

E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.

11. §

(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.

(2) Az Nktv. 7. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

9/A. §

(1) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adat közérdekből nyilvános adat, amelyet az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére jogszabályban kijelölt szerv honlapján közzé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás

a) a program címét,

b) a programtulajdonos

ba) természetes személy esetén személy nevét, elérhetőségét vagy

bb) szervezet esetén a szervezet elnevezését, székhelyét, elérhetőségét,

c) annak megjelölését, hogy a programot milyen köznevelési intézménytípusban kívánják megvalósítani,

d) a nyilvántartásba vétel napját és a nyilvántartásba vett program köznevelési intézményben való felhasználhatóságának időtartamát tanév megjelölésével,

e) a program témakörét tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére jogszabályban kijelölt szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a nyilvántartásból való törlés időpontjáig kezeli.

(3) Az Nktv 79. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

(8) Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény megsértette a 9/A. § (1) bekezdésében foglaltakat, az intézményvezetővel és a 9/A. § (1) bekezdés szerinti foglalkozást végző, az ott meghatározott nyilvántartásban nem szereplő személlyel, vagy szervezet tagjával szemben szabálysértési eljárást kezdeményez.

(4) Az Nktv. 94. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

j) felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy a 9/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésére jogosult szervet rendeletben jelölje ki, valamint a nyilvántartásba vétel részletes feltételeit, a nyilvántartás vezetésére és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

12. §

(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző, illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújtó munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki

a) a bűntettesek nyilvántartásában

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)-(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201-202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],

ab) tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204-204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] bűncselekmény elkövetése miatt szerepel,

b) az a) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy

d) az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

(2) A Mt. 44/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Azt a tényt, hogy megfelel az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az érintett  munkaviszonyt létesíteni kívánó személy a munkaviszony létrejötte előtt, vagy munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a munkavállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A Mt. 44/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Ha a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló igazolja, hogy megfelel az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló részére megtéríti.

(4) A Mt. 44/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut, a munkáltató a 29. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával köteles a munkaviszonyt haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni.

(5) A Mt. 44/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy munkaviszony létesítése és fennállása esetén annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.

13. §

(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a következő alcímmel és 176/A. §-sal egészül ki:

131/A. Foglalkozás gyakorlása a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt

176/A. §

Akit a Btk. 52. § (3) bekezdése alapján a foglalkozás gyakorlásától eltiltottak, ha a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó foglalkozást úgy gyakorol, hogy a foglalkoztatót tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja, szabálysértést követ el.

(2) A Szabs. tv. 248. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

d) aki köznevelési intézményben tartható foglalkozások tartására, vagy azok törvényessége ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi szabálysértést követ el.

(2) A Kit. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az, aki kormányzati szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, az (1) bekezdésben foglaltakon túl azt is igazolja, hogy a 82. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.

(3) A Kit. 84. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

d) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a kormánytisztviselőt, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy az a) pontban foglaltakon túlmenően nem áll fenn vele szemben a 82. § (2)-(4) bekezdésében foglalt kizáró feltétel.

25. §

E törvény [9. §-a]5. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke, és [10. §-a]6. alcíme az Alaptörvény L cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Indokolás

1-2., 5-6. Az államnak az Alaptörvényből levezethető kötelezettsége, hogy olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert megalapozó szabályokat alakítson ki, amelyek garantálják a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmet, valamint a gyermek születésétől fogva megváltoztathatatlanul fennálló önazonosságának megőrzését, illetve megóvását. Ahhoz, hogy ennek a jogalkotó eleget tegyen, szükséges, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott általános szabályokon túl a gyakorlatban is alkalmazható, kézzel fogható szabályokat alkosson, melyeken keresztül megvalósulhat a hivatkozott értékek védelme. Belátható, hogy egyes tartalmakat az életkoruknak megfelelő időben célszerű megismertetni a gyermekekkel, az egészséges lelki és szellemi fejlődésük érdekében. Vannak ugyanis olyan tartalmak, amelyeket a gyermek félreérthet, illetve amely károsan hathat a fejlődésére az adott életkorban, vagy egyszerűen a gyermek nem tud vele mit kezdeni, ezért összezavarja a fejlődő erkölcsi, morális értékrendjét, vagy épp az önmagáról és a világról alkotott képét. A módosítás ebből kiindulva, az Alaptörvény szellemében és a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének a megóvása érdekében meghatározza azon tartalmak körét, amelyek kapcsán biztosítani kell, hogy a gyermekek ne találkozzanak ezekkel a különböző felületeken (lásd média, reklám). A javaslat a fentiek érdekében úgy módosítja a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényt, hogy az alapján tilos lesz olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Az Mttv. módosítása biztosítja, hogy azt a műsorszámot, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás öncélú ábrázolása, azt V. kategóriába kell sorolni. A javaslat következtében a reklámokat is a törvény szerinti kategóriába kell sorolni. A Médiatanács pedig köteles lesz kérni azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá azon külföldi médiaszolgáltató tartozik, amely megsértette a vonatkozó szabályokat. A fenti pontok tartalmilag összefüggenek.

3. Az Országos Bírósági Hivatal észrevétele alapján a törvényjavaslat úgy módosul, hogy a bűnügyi nyilvántartásból lekérhető adatok köre kibővül a bűncselekmény elkövetésének idejével.

4. A javaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság észrevételét kezeli azáltal, hogy többes találat esetén először csak az érintettek fényképe és születési dátuma jelenik meg, nem pedig minden nyilvántartásban szereplő adat. A módosítás a célhoz kötött adatkezelés követelményének kíván ezzel eleget tenni.

7., 9. A javaslat a megkérdőjelezhető szakmai hitelességű és több esetben speciális szexuális irányultság képviseletére létrehozott szervezetek által tartott iskolai, többek között szexuális felvilágosító foglalkozások tartására vonatkozó szabályok bevezetésére tesz javaslatot. Egyes szervezetek képviselői ezeken a foglalkozásokon a hátrányos megkülönböztetés elleni felvilágosító tevékenység keretében érzékenyítő programnak nevezett tevékenységgel kívánják befolyásolni a gyermekek szexuális fejlődését, amivel súlyos károkat okozhatnak a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésében. A módosítás célja, hogy a gyermekek részére foglalkozásokat csak olyan személyek, illetve szervezetek tarthassanak, amelyek szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban. A részletes szabályozást az emberi erőforrások minisztere rendeletben teszi közzé. A törvényjavaslat megteremti mind az intézményvezető, mind a foglalkozást tartó szabálysértési felelősségét. A fenti pontok tartalmilag összefüggenek.

8. A módosítás egyértelművé teszi a hatályos rendelkezések értelmezését azzal, hogy megjelöli a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy és a munkavállaló vonatkozásában a foglalkoztathatósági feltétel igazolása, ennek költsége megtérítése szabályait és a Kúria észrevétele nyomán egyértelművé teszi az alanyi kizárók ok igazolásának hiányában a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére vonatkozó munkáltatói kötelezettséget.

10. A kormányzati igazgatásról szóló törvény belső koherenciáját szolgáló módosítás.

11. Kodifikációs pontosítás.