Fehér szárnyak
Lassan lépdeltem végig a keskeny kis folyosón ami egyenesen a hotel szobámba vezetett el.Belépve a kis szobába egy vörös hajú pápaszemem fogad kezei között egy lapot szorongatva.Basszus!A külön edzés teljesen kiment a fejemből!Annyira arra a japán srácra fókuszáltam hogy mindent rendesen megtanuljon de hogy velem mi lesz az teljesen a háttérbe szorult.Egy sóhajtás hagyta el ajkaim majd inkább kidőltem a már megágyazott ágyra.
-Noel!Ha nem gyakorolsz akkor hogy fogod a Világ kupát megnyerni?!-húz a lábaimnál fogva.
-Hagyjál mááár~-nyavalygok.
Egy koppanást hallok majd a földön fetrengő nőre nézek aki úgy fest mint aki most múlt ki.Haj tincsei össze-vissza fetrengenek a vörös szőnyegen,már-már bele olvad.Szemei most hirtelen felragyognak,felemelkedik és bekapcsolja a TV-t amin éppen egy szőke hajú lányt adnak.Fehér ruhája elragadóan passzol vékonyka testére.Minden mozdulata olyan tekintélyt parancsoló volt,mintha az övé lenne az egész pálya.Kecsesen emelte lábait és kezeit,a teste mint egy gumi úgy nyúlt minden felé.Ahogy néztem az előadást hirtelen arra lettem figyelmes hogy arcomba csípnek,a kép pedig elsötétedik.
-Ő volt Yuri Plisetsky!Ő is hajt a Világ kupára.-közli velem Linett-Szóval ha úgy érzed lebírod őt hagyni akkor nem kell plusz edzés!-tartja fel kezeit.
***
Korcsolyám éle lassan siklik végig a jégen.Valahogy mikor itt állok hazai pályán érzem magam!Olyan mintha senki és semmi sem szabhatna nekem határt!Már kezdtem volna el a gyakorlatot mikor betoppant az az utálatos Victor,mellette Yuri és még valaki mögöttük...A fehér ruhás!Még is mit keres ő itt?!Lassan lépdelt majd mikor észre vett engem elmosolyodott,alig kaptam észbe már előttem állt.Így jobban megnézve eléggé alacsony,mégis olyan erőszakosnak tűnik vékony létére.Kezeit csípőre teszi,száját egy apró résre húzza majd közelebb jön.
-Nem értem mit talál rajtad aranyosnak Victor...-szólal meg végül-Ugyan olyan vagy mint a többi korcsolyázó!
Fölényesen elmosolyodtam,vállára tettem kezét amire eléggé meglepődött.
-Butus angyalka.
*Victor pov*
Ahogy láttam a két volt tanítványom valami fura érzés fogott el.Noel volt az akinek először tettem ígéretet de megszegtem majd jött Yurio és neki is egy betartatlan szóval tartoztam.Ahogy végig nézek rajtuk egyedül csak az jut róluk eszembe hogy csalódtak bennem.Yurio abban akinek elhitte minden szavát és azt hitte tanítani fogom,Noel pedig a példaképében aki megígérte neki hogy híres mű korcsolyást csinál belőle és örökké vele marad.Emlékszem mikor először találkoztunk!A lelátóból nézett engem,szemében csodálat bujkált majd megkért hogy tegyem világhírű korcsolyázóval.Az első lépések nehezek voltak!Nem tudott korizni így mindent az elejéről kezdtünk.Már úgy voltam vele hogy feladom és itt hagyom a kölyköt!Másnap viszont azt láttam hogy Spirál-t csinál.Büszke voltam rá!Teljesen magával ragadott az a kép ami akkor elém tárult.versenyről-versenyre jártunk és sorozatokban hoztuk el a nyereményeket,látni a büszke,boldog arcát egy felüdülés volt.Viszont ahogy teltek a napok valami furcsa érzésem lett az egyik produkciója alatt.Már a vége felé járt mikor egy olyan ugrást csinált amit soha nem mutattam neki és nem is akartam!Egy Tripla Lutz-t csinált,viszont mikor a harmadik fordulathoz ért elesett fejjel a védő korlátnak.Lábai össze kulcsolva értek földet de eléggé rosszul festettek.Az orvos azt mondta hogy a bal térde zúzódott és a medence csontja tört.A szája felrepedt-szerencsére.Akkor döntöttem úgy hogy elmegyek,tudtam hogy nehéz és fájdalmas lesz neki de nem bírtam mást tenni.Elmondtam neki-igaz hogy körül írva-de elmondtam és elmentem.Arra nem számítottam hogy tovább folytatta a sportot és lett egy új edzője aki egyben a menedzsere is.Ahogy megláttam az országos versenyen a szívem nagyot dobbant.Látni újra azokat a gyönyörű sötét zöld szemeket,a majdnem hófehér bőrét ahogy arcát a hideg kiszívja és piroskás karikákat hagy orcáján.A száját ahogy tartja egyszerűen olyan izgató,főleg mikor beharapja alsó ajkait mikor gondolkodik!A szeme alatti szépség hiba pedig még mindig varázslatosabbá teszi.De azt akarom hogy a most íriszeiben uralkodó utálat újra lenyűgöző csillogássá váljon irántam.Nem akarom hogy utáljon!Azt akarom hogy újra boldogsággal nézzen rám és azt kiabálja nekem már méterekről hogy:Victoooor!Utána megölel és fejét a kabátom mellkas részébe fúrja.Ezek viszont olyan kívánságok amik soha nem válhatnak már valóra.Akkor és ott megutált,meggyűlölt és nem akar velem már semmit.Pedig akkor láttam a szemein hogy a csodálaton túl van ott még valami!Kedvelés,szerelem nevezzük bárminek.Egy hirtelen ötlettől vezérelve felmentem a jégre,még hallottam Yuri döbbenettől átitatott hangját.Arrébb toltam az eddig egymás vérét szívóból a szőke hajú fiút.Átfogtam derekát a szürkés hajúnak és közelebb vontam magamhoz,álla alá fogtam.Láttam a meglepett arcát,ahogy szemöldöke felfut és szemei kitágulnak.El kellett mosolyodnom erre a látványra.Nem tudom miért de most az sem izgatott hogy Yuri vagy bárki más meglát!Nem értem mi történt velem de tudni akarom hogy az akkori érzelmek amiket irántam táplált eltűnt-e!Lassan közelebb hajoltam a köztünk lévő levegőt egyre jobban bezárva.Végül megéreztem ajkait az enyémeken.Mézédes íze van ajkainak amiket egyre inkább magamévá teszek.Két kart érzek nyakam körül,teste az enyémnek feszül majd visszacsókol amit örömmel fogadok.Ami állán volt kezem derekára vezetem,ekkor viszont ezt a pillanatot egy ajtó csapódás és egy "Noel!" kiáltás szakított meg.Lassan elválunk egymástól.Ekkor fogtam fel teljesen mit csináltam.Megcsókoltam Yuri előtt Noel-t aki vörös arccal vizslat engem.A kiáltó felé pillantunk.Linett volt az akinek arcán egy széles vigyor terül el és telefonját szorongatva néz minket.Mellette a vörös szemű,síró Yuri.Csak nézek a fekete hajúra majd az előttem állóra aki lassan csúsztatta le kezeit nyakamról teste mellé majd összefonja mellkasa előtt.Szemei most viszont nem utálattal teli.Vágytól és talán boldogságtól izzik.
***
Ahogy véget ért az edzés haza indultunk.Yuri egy szót sem szólt hozzám azóta a csók óta amit Noel-el váltottam.Elé álltam és vállainál fogva megállítottam.
-Olyan vagy mint egy zombi!Mi baj?
-Mióta?-kérdezte elhalt hangon.
-Nem értem.-rázom meg fejem.
-Mióta érzel így Noel iránt?
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top